Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek


Aranyosi Ervin: Szabadság sejtek

Szabadság sejtek – apró kis csoportok –
olyanok, mint az elvetett magok,
hol újjáépülhet a szép világunk,
hol újra érzem, hogy szabad vagyok!

Hol tőlem, s tőlünk függ a jövő léte,
hol mi teremtünk békés holnapot,
és nem várunk rá, elmegyünk elébe,
mert teremtők vagyunk, s MAGyarok!

Alulról építünk egy új világot,
egy támogatót, egységbe hívót,
és begyógyítjuk, min a féreg rágott,
és nem rágódunk azon, ami volt!

De összefogva sejteket szövetté,
hogy épülhessen élő szerv veled,
hogy sok kis csoport váljon egy nemzetté,
mely úgy épül fel, mint a szervezet.

Tán azt hitted, mindent az agy vezérel,
de tévedés, hisz programozva van,
s ha külső erő az észhez nem ér el,
a lélek nyelvén szólhat boldogan.

Ne adj erőt a ma hatalmasoknak,
hogy ne uralhassák a lelkedet!
Fordíts hátat a rabszolga tanoknak,
s legyen a lét gazdagabb veled!

Legyél egy csepp a jövő-óceánban,
egy pohár víz, mely szomjúságot olt,
s a sok pohár víz képes folyni bátran,
békés mederben, alkotva folyót.

Egy új világot építsünk, de szebbet,
hol egyenlők és boldogok vagyunk,
borítsuk fel a reánk váró trendet,
és minket szolgáljon a bölcs agyunk!

Legyen kiskert, családi gazdaságok,
kis közösségek, összetartozók,
akikre nem tud lesújtani az átok,
mert teremtésre használják a szót!

Ősi tudással felvértezve végre,
együtt, egymásért lépünk és teszünk,
és közösségben felírjuk az égre,
jövőnk bölcsője lesz a nemzetünk!

Aranyosi Ervin © 2022.03.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kalitkába zárt jövő


Aranyosi Ervin: Kalitkába zárt jövő

Elfeledett érzéseket
ébresztgetek néha fel,
mert ha múlt is, álmodozni,
szebb holnapban hinni kell!
Nem hagyhatjuk mind kihűlni,
mert a lelkünk nem halott!
Nélküled is megtörténik,
csak mással, ha nem vagy ott!

Hisz az álmok varázsolnak,
majd éltre keltenek,
figyeld csak meg, mitől boldog
játék közben egy gyerek!
Mert ő beleéli magát,
s mit elképzel, létezik,
s kik elveszik ezt az élményt,
mi a céljuk, mért teszik?

Mért zsúfolják iskolába,
hol a játék elmarad,
mért zárják be kalitkába
a még szabad madarat?
Mért nem nyitják meg a kaput,
világát ismerje meg!
Mért nem lehet az, pont aki:
– Álmot látó kisgyerek!

Miért fontos csendben ülni,
hol megáll a gondolat,
arra, mért nem tanítják meg,
hogy oldjon meg gondokat?
Egy sémára alakítva,
mind-mind ugyanazt tanul,
fegyelmet és agy-feltöltést,
s mindezt változatlanul.

Nem is tud emberré válni,
sosem lesz egyéniség,
elveszti hozott tudását,
mit el lehet venni még.
Égiekkel kapcsolata
egycsapásra megszűnik,
és egy idegen világban,
harcol, küzd és küszködik.

Másoknál kell jobbá válni?
Ezért kap hát jegyeket?
Versenyezni kell a célért,
összemérni gyereket?
Halat, majmot, madarat,
hogy legszebben melyik repül?
Megalázni, ki másban jó,
s másra képes remekül?

Aztán majd, ha körülnézünk,
a selejt uralkodik,
tehetségtelen celebek
lehetnek csak valakik.
A butaság követendő,
megvezetni így lehet,
sosem tudnak csőbehúzni
gondolkodó gyermeket.

Fejét tömik maszlagokkal,
közben lelke sorvad el,
tudatlanság terjed szerte,
mert a sok rabszolga kell!
Az ember ne gondolkozzon,
csak dolgozzon jó sokat,
s vásárolja fel a gyártott,
bóvlivá tett dolgokat.

A művészet elsilányul,
megvett lesz a tudomány,
csak a bankok trezorjában
gyűlik össze a dohány!
A természet leigázva,
állatok sora kihal,
s a hatalom tovább játszik
kisded játékaival.

Ez csupán egy terepasztal,
bábu minden kisgyerek,
törvény nem véd, s a gyógyszerek
nép pusztító fegyverek.
Marad hát kenyér, s a cirkusz,
s az életnek látszata,
küzd az ember, bízván bízva,
és semmihez nincs szava.

Gyermekkorban megtanulta,
gondját más oldhatja meg,
csak be kell állni a sorba,
ahogyan más emberek.
Vegetál az ember-massza,
s lassan érzi, nincs kiút,
s hiszi, ezt az Isten adta,
vagy véletlen alakult!

Önmagáért tenni sem tud,
mert azt nem tanulta meg,
de naponta használ minden
beletángált képletet…
Pontosabban sosem használ
fizikát, vagy kémiát,
számoláshoz számológép
ad csak matematikát.

Kikerül az egyetemről,
tud számos elméletet,
csak a legfontosabb nincs meg,
hogyan éljen életet.
Dolgozni a munkahelyén,
persze, végül megtanul,
de a bemagolt tudását
kidobhatja hanyagul.

Mi lenne, ha gyermekkortól
életre tanítanánk,
természetet megismerve,
csak tanulva játszanánk?
Logikusan gondolkodva
figyelnénk az életet,
tartalommal töltenénk meg
mind, a gyermekéveket.

Mi lenne, ha gondolkodni
hagynánk még gyermekeink?
Önmagukat kifejezni
belső érzések szerint!
Írni kéne megtanulni
és olvasni rendesen,
és számolni, hogy fejekben
amikor kell, rend legyen.

Megkeresni, a tehetség
melyikükben lakozik,
érdeklődés, mi iránt van,
mikor nagyot álmodik?
Támogatni azt tudással,
ott elvetni a magot,
a tudásszomj adhat ehhez
boldogító alapot.

Talán egyszer megvalósul,
ám ma még utópia,
az igazi megoldásnak
ki kéne tudódnia!
Együtt kéne és egymásért,
tennünk csak a dolgokat,
én hiszem azt, hogy az ember,
így lehetne boldogabb.

Sokat futottunk előre
és a tudás lemaradt,
technokrata társadalom,
öngyilkosságba szalad.
Az ember épp kihaló faj,
s robotokká válhatunk,
közeledik a szakadék,
de most még megállhatunk!

Elméleti ez a vers csak,
s talán csak én látom így,
rajtad múlik, a világban
kire hallgass, kinek higgy!
Bár már nincs szólásszabadság,
gondolkodni még lehet.
Adhatunk-e jövőképet,
mikor adunk életet?

Aranyosi Ervin © 2022.02.03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szétszórt Matyi!

Fotó: Kovács András

Aranyosi Ervin: Szétszórt Matyi!

Olyan szétszórt vagyok én ma,
mint a szétszálló magok,
kevés jut el a begyemig,
pedig sokat markolok.

Lyukas lenne az én csőröm,
hogy minden mag kiesik?
Sietnem kell, kapkodok hát,
betevőm mások lesik.

Össze kell hát szednem magam
és persze a magokat,
kihasználni a felkínált
bőséggel telt napokat!

Aranyosi Ervin © 2019-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A fotómasina beállítása

Fotó: Vojáki Andrea

Aranyosi Ervin: A fotómasina beállítása

Beállítom ezt a gépet, majd elébe állok,
meglátjuk, hogy felismernek-e a jóbarátok?
Beküldöm majd ezt a képet a divatlapoknak,
idén bővében lehetek tápláló magoknak.
Remélem, jól megfizetnek, kapok érte gázsit,
télen nem nyújt sok élelmet a lefagyott pázsit.
Vannak persze etetők, de ott sorba kell állni,
úgy hiszem, hogy egyszerűbb egy szép képet kreálni!

Aranyosi Ervin © 2019-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Derűd szórd szét!

Aranyosi Ervin: Derűd szórd szét!

Keress okot a nevetésre,
a szép dolgokat vedd csak észre!
Ne sírj, panaszkodj szüntelen,
ne hagyd, lelked feszült legyen!
Lazíts és élvezd ki a percet,
s amíg akad, s van kit szeretned,
szánj időt rá és adj figyelmet!
Legyen a párod, jó barátod,
bárki, akiről szólhat álmod,
legyen akár a gyermeked,
nyisd rá megértőn szemedet!

Nevetni kell! Sokat beszélni,
a pillanatban mélyen élni,
s élvezni azt hogy itt lehetsz.
Ennyit magadért megtehetsz!
Ha adsz, majd kapsz is, ez a dolgod,
a lét a pillanattól boldog,
mikor érzéssel megtelik,
feltöltődnek a sejtjeid.
Vidám lehetsz a nevetéstől,
mosolytól, kedves szívveréstől.

Nevess, ez fájdalomra gyógyír,
vidámítson ezernyi jó hír,
keresd a fényt a földi létben,
a természetben, napsütésben,
este a Holdban, csillagokban,
a kikelt, földbe szórt magokban,
melyek élednek, s nem haboznak,
rügyet, virágot, élményt hoznak,
színezve véle életed.
Csak annyi kell, hogy észrevedd!

Mindenkinek köszönj mosollyal,
rajzolj mosolyt szép szóval, tollal!
Fesd szebbé ma még szürke világod,
válts csak valóra színes álmot!
Mutasd csak meg, mire vagy képes,
juss el a másik szép szívéhez!
Melengesd lelked mosolyával,
emeld fel szíved szép szavával!
Derűd szórd szét, mint sors magot,
amelyben lelked ott ragyog.

Aranyosi Ervin © 2019-10-24.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett.

Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Gyermekláncfű élő magja


Aranyosi Ervin: Gyermekláncfű élő magja

Gyermekláncfű élő magja,
száll, csak száll a fény felé.
Ejtőernyő az alakja,
szél kapaszkodik belé.
Hogy ha ráfújsz tova röppen,
elviszi üzeneted!
Fújd csak tovább, erősebben,
vigye el a leveled!
Gyermekláncfű ha beérik
széjjel szórja magvait.
A vágyaink vele szállnak,
emlékeket hagyva itt!
Emlékek a gyermekkorból,
lelkünk hogy repült vele,
ha felkapta lenge szellő,
hogy majd máshol letegye!

Aranyosi Ervin © 2018-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva