Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Élet, könyv, álom…


Aranyosi Ervin: Élet, könyv, álom…

Könyvbe lábad a szemem,
hisz olvasok!
Kikapcsolom életemet.
– Hol vagyok?
Itt hagytam a tegnapom,
a holnapom…
Másik élet csalogat
az oldalon.

Elvarázsló, meseszép
az üzenet,
lángra gyújtja, felizzítja
tüzemet.
Más lehetek, más bőrébe
bújhatok.
Vidám vagyok, vagy épp
könnyet hullatok.

Színész vagyok, aki most
mást alakít.
Más testében
eljátszhatok valakit.
Átélhetem a lelkemmel
amit ő,
ez magasztos, csodálatos,
rémítő!

Könyvbe merül képzeletem,
ott vagyok!
Más sorsában talán szép
nyomot hagyok.
Közben mások sorsát is
átélhetem,
mégis visszakaphatom
az életem.

A jó könyv is örök
szép emlék marad!
Kísérhettem fennen
szálló madarat.
Átélhettem milyen az
a repülés.
vagy lélekként más
bőrébe kerülés.

A könyvet, ha úgy érzem,
hát leteszem,
mint ahogyan félretettem
életem.
Ha elalszom, valamit
majd álmodok.
Ezt a három utat járva
változok.

El ne hidd, hogy könyv,
vagy álom elvakít,
állandóan alakítok
valakit,
aki itt, a lelkem mélyén
én vagyok,
három síkon oly sok nyomot
széthagyok.

Van e köztük igazi?
– Nem kérdezem!
Bármit teszek, mindenképpen
létezem.
Könyv és álom? A valóság?
Mi lehet?
Mind jó, mikor megérinti
szívemet.

Aranyosi Ervin © 2018-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A mesék birodalma

Szitár Éva festménye

Aranyosi Ervin: A mesék birodalma

Volt egyszer egy birodalom a világ legszélén
magasra törő hegy csúcsán, látóhatár végén.
Onnan lógott le a völgybe, kis patak kísérte.
A világ nagy királyai versenyeztek érte.

Bizony, ez a birodalom csodákkal volt telve,
a világon mindenkivel közös volt a nyelve.
Mivel földje meseszép volt, s mérhetetlen gazdag,
ide kíváncsi gyerekek szívesen utaztak.

Pedig nagyon messze volt ám a valós világtól,
nem értette senki miért került ilyen távol.
Szerencsére van egy jármű, amin oda szállhatsz,
s pár órára, ha akarod, polgárává válhatsz.

A képzelet meseszárnya oda repít téged,
megláthatod az ott élő mindenféle népet.
Állatok és mesehősök, álombéli lények,
mind ott laknak, s kíváncsian várnak vissza téged.

Hunyd csak be a szemeidet, Meseország vár rád,
hagyd magadat repíteni, hogyha kipróbálnád!
Királylányok, királyfiak, varázslók is várnak,
tüzet okádó sárkányok őrzői a várnak.

Koboldok és boszorkányok, hétmérföldes csizma,
őket mind-mind megtalálod, úgy mint álmaidban.
Mesetündér, szép dalia, s a vasorrú bába,
kisgyerekként mind-mind ide jártak iskolába!

Varázssíp és varázspálca, mind teszi a dolgát,
egy gazdira váró kutyus várja, hogy karold át!
Minden csoda három napos, aztán újra kezdi,
s aki nem áll ki egy próbát, az a fejét veszti.

Mennyi mesés teremtménye van a képzeletnek,
Meseország őrzi őket, s jó, hogy itt lehetnek.
Ez a mesék birodalma, bármikor, jössz, várnak,
s ha akarod álmodban is gyakran rád találnak.

Aranyosi Ervin © 2018-02-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál


Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál

Minden, amit mással teszel,
egy napon majd visszajár.
A haragot, amit küldtél,
lehet, lelked issza már.

Azt add, amit elvársz mástól,
azt, aminek örülnél,
jobb az, mintha másokat csak
folyton képen törülnél!

Küldd inkább a mosolyodat
a világba szerteszét!
Szívét használja az ember,
ne csak “túl okos” eszét!

Szeretetet küldj másoknak,
ölelést, simogatást!
Tedd szebbé az életüket,
s figyeld csak meg a hatást!

A szeretet visszatalál,
érzed majd a melegét!
Csodák gyúlnak lángra benned,
s meglásd léted meseszép!

Emeld fel az elesettet,
a gyengének nyújts kezet,
ha így járod szép utadat,
földi mennybe elvezet.

A poklot is mi csináljuk,
hisz pusztít a haragunk.
Mikor pénzre, kincsre vágyunk,
s egyre többet akarunk.

Nem érjük be boldogsággal,
nem élvezünk örömet.
Jóból másokat kizárunk:
– Ne zavard a körömet!

Pedig inkább oda kéne,
be a körbe húzni őt,
lelassítva a rohanást,
megállítva az időt!

Megmutatni mindenkinek,
szebben élni, hogy lehet.
Megmutatni milyen az, ha
bennünket a szív vezet.

Próbálj szívvel közeledni,
szeress jobbá másokat.
Mert a szeretetlen lélek,
az igazán fáj sokat.

Nyisd hát meg a lelked bugyrát,
szeretettel töltve meg,
add tovább a lelked fényét,
hadd ébredjen a tömeg!

Nincs szükség csatározásra,
egy út van a szeretet,
adj az érző, szép szívedből
másoknak egy szeletet!

Ne ijedj meg, el nem veszhet,
egy nap majd visszakapod.
Így ereszd be a sötétbe,
melegítő szép Napod!

Aranyosi Ervin © 2017-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vár a Három Kívánság Tava Töttösön

3 kivánság tava

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha oly’ kedved támad, gyere le a tóra!
Meseszép világban telik minden óra.
Szíved minden búját, itt majd elfelejted.
Hétköznapok súlyát, a tó vízébe ejted.

Úgy, mint a mesében, hármat is kívánhatsz,
“aranyhalat” foghatsz, jobb kedvűbbé válhatsz.
Tölts el a tó mellett, néhány kedves napot,
az élmények mellé, derűs kedved kapod.

A csend, a természet végképp elvarázsol,
egészséget jobbít, fájó lelket ápol.
Tudod, ez a tó itt, csodát tenni képes,
itt találhatsz vissza, lényed lényegéhez.

Lágy szellő simogat, nád muzsika csendül,
madaraknak szárnya könnyed táncra lendül.
A tó neked mesél, gyógyítja a lelked,
szíved minden búját végképp elfelejted…

A horgásztó weboldala:  http://tottosihalasto.hu/