Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tacs-ko-libri


Aranyosi Ervin: Tacs-ko-libri

A tacs-ko-libri, kutyamadár,
igen furcsa szerzet,
különleges alakjával
szép hírnevet szerzett!
Biztos te is hallottál már
rádióban róla,
sosem látták apró lábán
járva, kutyagolva.
Mint kolibri, könnyen szálldos
virágról virágra,
nem izgatja politika,
tesz ő a világra!
Nem izgatja nemes lelkét
semmiféle nézet,
szorgalmasan gyűjtögeti
virágból a mézet.
Hogy melyik méz, mire való,
rögtön kiszagolja,
s kinyomozza, hogy hány békát
evett ma a gólya.
A tacs-ko-libri, kutyamadár
szeretetre éhes,
alapjában nem harapós,
inkább bújós, édes!

Aranyosi Ervin © 2017-09-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Korai vendég


Aranyosi Ervin: Korai vendég

Reggel van, reggel van, ébredezni kéne!
Itt az első vendég, erdő éhes lénye.
Ha volna számomra  némi finom étel,
én korgó gyomorral, biztos nem mennék el!
Jöhet méz, vagy málna, egy kis áfonyával,
de mit is beszélek az üres konyhával?
Éhes a pocakom, már hangosan korog,
üvegajtótokon  már  a szemem kopog!
Légy jó házigazda, lássál már vendégül!
Örülj, asztalodnál ma mackó vendég ül!

Aranyosi Ervin © 2017-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Reggeli mese a réten


Aranyosi Ervin: Reggeli mese a réten

Bársony-zöld fűben elterülve,
mackómnak szép mesét meséltem.
A történetben elmerülve,
meseország szívében éltem.

A macim szemét rám szegezte,
s itta szavam kíváncsian.
Orrára szállt egy hímes lepke,
s hallgatta ő is minden szavam.

Vajon a lepke mit szeretne,
miről is szóljon a mese?
Lehet, hogy ott, a szép mesében
eltévedt egykor kedvese?

Lehet, hogy máig visszavárja,
remélve, ott majd megleli?
Lehet csak annyira kíváncsi,
mi lesz nálunk a reggeli?

Aztán a kert jutott eszembe,
s benne a nagy málna bokor.
Macim biztos málnát szeretne,
az arca már nem is komor.

Megnyalta száját, mert a málna,
bizony, a kedvenc étele.
Rágondolva csorgott a nyála,
– a pocakját tömné tele!

S a lepke máris szállni kezdett,
tudva, majd előbb ér oda!
Megnézi biztos majd a kertet,
ahol rá is vár száz csoda.

Indultunk mi is a macimmal,
minket már várt a reggeli,
s tudtam a málnát elfelejti,
mikor a mézet megleli.

Aranyosi Ervin © 2017-05-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tavaszról álmodó

Tavaszról álmodó
Aranyosi Ervin: Tavaszról álmodó

Mackó pajtás, mi van veled?
Te is unod már a telet?
Ki aludtad tán magadat?
Kamrádban méz csepp sem maradt?
Már a hó is olvad, csorog?
– Enned kéne, gyomrod korog?
Mire gondol most a medve?
– Bár a tavasz közeledne!
Visszafordul barlangjába,
visszabújik a vackába,
újra rátalál az álom.
– Utánoznám, megpróbálom!

Aranyosi Ervin © 2017-02-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bölcsis versek

Aranyosi Ervin: Sündisznócska

Sündisznócska kívül szúrós,
de szíve csupa szeretet.
Simogasd meg, puhítsa
a tüskéit a tenyered.

Gombszemében mosoly ragyog,
pici lábán gyorsan fut,
reméljük, hogy holnapután
újra erre láthatjuk.

Aranyosi Ervin: Száll a madár

Száll a madár,
fára ül,
Hess!- mond neki
s elrepül!

Aranyosi Ervin: Nap, hold, csillagok

Nappal fenn a nap világit,
éjszaka a hold ragyog,
körülötte csillagok,
én a földön lent vagyok.

Aranyosi Ervin: Csacska macska

Csacska macska nem leled
a konyhában az egeret?

Össze-vissza keresed,
és ha végre megleled,
bajuszod is megremeg,
lábad gyorsabban szeded.

Ha a szemed rámered,
uccu, futásnak ered,
s már hiába keresed,
talált biztos rejteket.

Csacska macska nem leled
a konyhában az egeret?

Aranyosi Ervin: Maci és a méz

Mackó pajtás mézet enne,
odút talált, s mézet benne,
ám a sok méh mérges lenne,
mackón elégtételt venne,
ha megtömné korgó gyomrát,
megcsipkednék kényes orrát.
ezért máshol keres étket,
elkerüli a sok méhet.

Aranyosi Ervin: “Aprótalpak” bölcsőde

Fotó: Kosztolányi Adrienn


“Aprótalpak” a nevünk,
picik vagyunk, nevetünk,
sokat játszunk, megnövünk,
mi is szép nagyok leszünk!

Apró talpunk meg nem áll,
tipeg-kopog kalapál,
énekünk az égre száll,
táncunk forog körbejár.

Mint egy mackó táncolunk,
mély hangunkon brummogunk,
vidámságra jó okunk:
apró tappancsok vagyunk.

Körbe állunk lelkesen,
tánclépésed ellesem,
ne nevess, ha elesem,
nem tréfa a fele sem.

De ha kedved van, nevess!
Vidám kis kópé lehess,
barát vagyok, hát szeress!
és ha hiányzom keress!

“Aprótalpak” a nevünk,
picik vagyunk, nevetünk,
sokat játszunk, megnövünk,
vidám nagy kópék leszünk!