Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Gáborka kisegere – Cini

Aranyosi Ervin: Gáborka kisegere – Cini

Tudod, az egerek roppant érdekesek,
ahogy megfigyelem, néha jót nevetek,
vécépapír gurigákat sűrűn tekergetnek,
ez egy jó szokásuk a kisegereknek.
Szerettem volna hát ezt mindennap látni,
egy kis egérkének gazdájává válni.
Annyira vágytam egy picike egérre,
aki néha felül a mókuskerékre,
s hajtja, ahogy bírja, szalad körbe-körbe,
s néha látja magát futni a tükörben.
Szeretném őt látni, ahogy a szél fújja,
és leng csak a füle közben újra, s újra.
S lám, egyszer megláttam egy kereskedésben
és bele szerettem, a szívembe véstem.
Aztán a szüleim meg is vették nekem,
műanyag ketrecben haza is jött velem.
Figyelem ahogyan játszik, alszik, eszik,
mert ezt az egerek oly viccesen teszik.
Volt labirintusa, mitől először félt,
nem mert belemászni, ki tudja mit remélt,
ezért csak szaglászott kíváncsiságában,
nem mert belemenni, nem bízott magában.
Konnektor a cicánk, akart ismerkedni,
asztal tetejére is felakart menni.
Másnap Cincikénknek nagy ketrecet vettünk,
s mikor kipróbálta, vidámabbak lettünk,
mert ő kívülről is meg akarta nézni,
s a kíváncsiságát úgy tudta tetézni,
kimászott belőle, keresztül a rácson,
s a tetejére ült, hogy messzebbre lásson!
Úgy szeretem nézni, ahogyan nyújtózik,
ásít, s füvet cipel, a csőbe felkúszik.
Bevackol magának, csinál paplant, párnát,
hogy nagy kényelemben tölthesse az álmát.
Ő a Tarka cicánk újjá születése,
egér testbe bújva a visszatérése,
fehér-szürke színben, egy tündér kisegér,
akiről a gazdi oly boldogan mesél.

Aranyosi Ervin © 2020-06-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jó lenne tudni


Aranyosi Ervin: Jó lenne tudni

Nem érzed magad boldognak,
mert pénzed nincs elég!
Ám nap, mint nap a munka vár,
a csúf mókuskerék.
Ki feletted áll gazdagabb,
hisz övé a siker?
Csak az élhet ma fényesen,
ki letaposni mer!

A családodra nincs időd,
mert folyton dolgozol.
Úgy hiszed, hogy áldozatot
pont értük hozol.
Mégis alig vagy velük,
s csak épp nem éhezel.
Azt hiszed a munkától vagy?
Attól létezel?

Refrén:
Jó lenne tudni, hogy miről szól az élet,
mi végból vagyunk itt, és mért ér véget?
A két végpont között, hol van a boldogság?
A szeretet, ha adod, hogyan tér vissza hozzád?

Álmodozások korából
mért lépünk tovább,
Mi volna, ha ott maradnánk,
s élnénk a csodát?
A gyermekkorból mért lépünk ki,
mért nem maradunk?
A boldogság fényes útján,
mért nem haladunk?

Refrén:
Jó lenne tudni, hogy miről szól az élet,
mi végból vagyunk itt, és mért ér véget?
A két végpont között, hol van a boldogság?
A szeretet, ha adod, hogyan tér vissza hozzád?

A szeretet, ha kapod, hogyan viszonoznád?
Ha elkerülne végleg, vissza hogyan hoznád?
A boldogságot meg kell élni, álmodozni kell!
S nap, mint nap az életünkbe újra hozni el!

Aranyosi Ervin © 2019-05-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Életkép


Aranyosi Ervin: Életkép

Azt mondják a “mindent tudók”, s el is fogod hinni:
– Hogyha mindig sokat tanulsz, sokra fogod vinni!
Megtömöd hát buksi fejed szorgalmasan, szépen,
s várod a jót jótettedért úgy, mint a mesében.
Azt is mondják: – Dolgozz sokat és majd felfedeznek,
a magasabb pozíciók ebből eredeznek!
Szabad időd nem is marad, karriered épül,
de a világ, bárhogy várod, sehogyan sem szépül.

A jobb állást más kapja meg, ki szerepet játszik,
ki a főnök kedves szívén szebben zongorázik.
Aki, amíg te dolgoztál, hízelgett és játszott,
aki téged is feltartott, s az agyadra mászott.
Alacsony a végzettsége? Nem tanult meg semmit,
amit hittél, hogy egy céget magasabbra lendít.
Viszont jó a “beszélője”, s bízik önmagában,
kimagaslón teljesít egy bulis társaságban.

Ha peched van, rövidesen ő lesz majd a főnök,
s a céget is itt hagyja majd, biztos egyikőtök.
Hogy az ki lesz, nem is kérdés, menekülsz előle,
mert semmi jót nem nézhetsz ki többé már belőle.
S hiszed, majd egy másik cégnél megbecsülnek téged,
felfedezik a tudásod, sok belső értéked.
Ám a mókuskerék újra elölről kezdődik,
amíg lelked fel nem adja, vagy meg nem “edződik”.

Elveszted az önbizalmad, s mindent, miben hittél,
s nem látod be, hogy mind így jár, aki küzdve itt él.
Nem számít a tanult tudás, nem is veszed hasznát,
mikor föléd kiemelik a léha mihasznát.
Benne látod az ördögöt, ki megaláz téged,
s a világod nem változik, amíg meg nem érted!
Az életet nem tanítják meg az iskolákban,
s jaj neked, ha ellenfelet látsz mindenki másban!

Annyi mindent megtanultál, s mire mentél végül,
a lexikont a fejedből hívod segítségül.
De nincs benne, hogy legyél jól, hogy megy jól a dolgod,
mitől válhatsz szabadabbá, mitől lehetsz boldog?
Hiába a tehetséged, a jobbító vágyad,
sosem hagyják, hogy amit tudsz, mindig azt csináljad.
Más álmait kergeted hát, más életét éled,
s mikor meghalsz, nem tudod majd, miről szólt az élet…

Aranyosi Ervin © 2017-09-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Sietnem kell dolgozni!

Sietek a munkába
Aranyosi Ervin: Sietnem kell dolgozni!

Jaj, Istenem, rohannom kell,
el ne késsek ma megint!
Vár reám a munkahelyem,
s a nyűg menetrend szerint!
Vár reám a mókuskerék,
kezelője én vagyok.
Sürgök,forgok, fontoskodok,
egész nap csak rohanok.
Eredménye? Semmi nincsen,
– csak a nagy kerék forog –
de figyeli a főnököm,
állok, avagy dolgozok?
Fizetésem éppen annyi:
– nem hal éhen a család!
Lakásom sem csoda-villa,
s nincsen forgó kacsaláb.
Csak annyi jut, hogy megéljünk,
nejem és a gyerekek.
S büszke vagyok, mert a gyárnak
munkásokat nevelek!

Aranyosi Ervin © 2016-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva