Aranyosi Ervin: Ismered önmagad?


Aranyosi Ervin: Ismered önmagad?

Mondd kedves barátom, te ismered magad?
És ez a tudásod, vajon miből fakad?
Talán mások mondták? Szidtak, vagy dicsértek?
Vajon gyermek korban, mily bántások értek?
A szeretet akkor volt csak elérhető,
ha lelked lenyugszik, s fejed lágya benő?
Ha már felnőtt szemmel nézed a világot,
s azt látod, mit szülőd, vagy nevelőd látott?

Mondd csak hányan voltak lelkedre hatással?
Törődtél magaddal, vagy mindig a mással?
Saját álmod élted? Próbáltál evezni,
tengernyi határ közt magad kifejezni?
Úgy tetted dolgodat, ahogy mások mondták?
Akkor is, ha ezzel kedved elrontották?
Vajon félre dobtad összes izzó vágyad,
csak, hogy szeressenek, s levágják a szárnyad.

Mondd csak, földhöz kötve, megismerted magad,
vagy csak szabad lelked ingoványba ragad?
Teszed, amit mások kérnek és elvárnak,
s csak átlagos dolgok maradnak utánad.
És vajon az lettél, akinek születtél,
vagy meghasonultál, másnak megfeleltél?
Mások bús terheit cipeli a vállad?
Mondd, a saját lelked, végre megtaláltad?

Hiszem, sosem késő, önmagaddá válni,
csupán a lelkedet kéne hagynod szállni!
Terheidet dobd el, élj magadért végre,
dobd el a sok béklyót, s emelkedj az égre!
Csak úgy csendesülj el, s keresd meg a lelked,
igazi önmagad ott él mélyen benned.
Tedd szabaddá végre, s vágyaidat éld át,
hagyatkozz lelkedre, s keress méltó példát!

Ismerd meg önmagad, lépj valós utadra,
bátorítson álom, erőt adó mantra!
Soha sincsen késő, felszállni, repülni,
csodát rejtő, valós álmokba merülni!
Szeretni, tisztelni önmagadat végre,
szabadság örömét felírni az égre!
Álmokat álmodva önmagaddá válni,
szeretni, örülni, a létet csodálni!

Aranyosi Ervin © 2017-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva