Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Istennel együtt!


Aranyosi Ervin: Istennel együtt!

Drága jó Istenünk, áldd meg a nemzetünk,
jó kedvvel megáldott legyen az életünk!
Napi dolgainkban szeretet vezessen,
minden gondolatunk teremtő lehessen!
Kérjük, szeresd jobbá, s bölcsebbé a néped,
alkosson világot, csodaszép egységet!
Hiszen egyek vagyunk, egy tőről fakadtunk,
minden sorscsapás közt emberek maradtunk!

Vedd le vállainkról a pénzhitel terhét,
tanítsd meg népednek az élet értelmét!
Öröm legyen élni ebben a hazában.
s minden ember higgyen saját igazában!
A jog legyen példás és ne legyen érdek!
A jót cselekedni, akad ok temérdek.
Egymásért kiállva, együtt boldoguljunk,
lélekben és testben végre megújuljunk!

Legyenek céljaink, közös úton járjunk,
a boldog ösvényre együtt rátaláljunk!
Az élő földünkkel szép harmóniában,
munkánkkal teremtsünk szebb jövőt a mában!
Minden honfitársunk, testvérünk is egyben,
éljünk összefogva, éljünk szeretetben,
A Föld többi népe rólunk vegyen példát,
és ezt a csodás kort velük együtt éld át!

Magyarok, mi vagyunk őrzői a létnek,
mutassunk hát példát az új nemzedéknek!
Mutassuk az utat, min érdemes járni,
mert földi mennyország fog itt reánk várni!
Legyen hát nemzetünk boldoggá és naggyá,
kérünk, Urunk hozzá egészséget adjál,
na meg lelki erőt, kitartást és hitet!
Szeresd jobb emberré végre mindegyiket!

Áldd meg a nemzetünk, szeretett Istenünk,
nincsen ellenérdek, ha te itt vagy velünk!
Nincs is ellenségünk, nincs okunk a harcra,
ne ítéljük magunk eleve kudarcra!
Hiszen összefogva minden felvirágzik,
egymásért vagyunk itt, ez a szándék látszik!
Együtt, hidd el, mindent véghez tudunk vinni,
s nem kell, csak szeretni, s az élet vízét inni!

Aranyosi Ervin © 2018-04-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok Nagypénteken


Aranyosi Ervin: Gondolatok Nagypénteken

Fel lettünk szegezve mind-mind a keresztre.
Júdások a pénzért népet adnak el.
Tömik bankszámlájuk méltatlan degeszre,
miközben a nemzet lassan sorvad el.

Mirtuszkoszorúnktól számos sebből vérzünk,
de csak a sajátját érzi meg a nép!
Másokért nem teszünk, másikért nem érzünk,
s ünnepli az ország a kereszt ünnepét.

Jelkép lett az eszköz, amivel gyilkoltak,
fénylőn bizonyítva: a vezetőnk halott.
Talán azt mutatja, mi is legyünk holtak?
Lehet, a mi lelkünk halódik csak ott?

Le kellene venni őt is a keresztről,
s le kellene vennünk önmagunkat is.
De, hogy is lehetnénk szabadabbá ettől?
Hisz az egész világ csak a pénzben hisz!

Aranyborjút nézünk, tárgyakat imádunk,
elfolyt a szívünkből már a szeretet.
Igaz, egy-egy ügyért – megosztva – kiállunk.
Egymást felemelni miért nem lehet?

Hisz a te problémád, az én problémám is,
ami én rám sértő, az téged is bánt.
Ám, míg a te dolgod, nem tartozhat rám is,
külön, eltaposhat a hazug világ.

Külön nem tudunk a Földön mennybe menni,
hisz a sok kis béklyó – külön – nem ereszt!
Amíg hagyjuk magunk, sátántól vezetni,
mindegyikünkre vár a mártír-kereszt.

Pártatlanul kéne ezzel szembenézni!
Megosztva, jó irány nem is létezik!
CSAK magyarrá lenni, egy új korba lépni,
ez az, mire lelkünk régen éhezik.

Ne a keresztünket ünnepeljük immár,
ne csak a halállal szorítsunk kezet!
Hiszen bizonyított, mindőnkre a kín vár,
ha a pénz, a bank, és ha egy párt vezet!

Kössük hát be végre vérző sebeinket,
ne csak haldokoljunk, legyünk újra nép!
Nem kereszthalálra szült az anyánk minket,
s nem a halált, mint célt, tűzte ki elénk!

Vegyük le magunkat, s Jézust a keresztről,
jöjjön el számunkra a feltámadás!
Elég volt a megtűrt, méltatlan szerepből,
mától a keresztet hadd cipelje más!

Aranyosi Ervin © 2018-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Okulj magyar!

Az illusztrációt Mihályfalvi János készítette

Aranyosi Ervin: Okulj magyar!

Okulj magyar! S őrizd meg nyelvedet!
Ez teszi naggyá majd, s jobbá is nemzeted!
Ne feledd el sosem, mit atyád rád hagyott,
ne félj hát senkitől, s tanulj alázatot!

A szép magyar nyelv – tudod –  tudással felruház!
Magyarul szól hozzád, s mindent megmagyaráz!
Nincs több a világon, amely pont így teremt,
ezt adta jussodul teremtő Istened.

Teremts tehát magyar! Feledd el gondodat!
Téged szolgál a szó, és minden gondolat!
Ha álmod, s vágyaid szép céloddá teszed,
segíthetsz magadon, s megsegít Istened!

Álmodj hát – ó magyar – szebb jövőt, holnapot,
ha lelked elhiszi, meglátod, megkapod!
Félelmed dobd csak el, Istennek gyermeke!
Te lehetsz teremtőd legbüszkébb remeke!

Kövesd hát – ő magyar – őseid lábnyomát,
tiszteld a tegnapot, s imádd e szép hazát!
Ne sírj a múltadért, –  dicső volt egykoron –
virágok nőnek már a régi sírokon!

Légy hát virág, amely az ős MAG-ból kinő,
csodát hord magában itt minden férfi, s nő!
Ne hagyd, hogy elvegyék, tapossák e csodát,
óvjad és tedd naggyá léteddel a hazát!

Becsüld meg földjeit, folyói friss vizét,
élvezd az ételed éltető, friss ízét!
Járd be a hegyeit, járd be a völgyeket,
ismerd meg szép hazád, amit költőd szeret!

Emeld fel nemzeted, s legyél eggyé vele,
s mindaz, ki messze ment, térhessen meg bele!
Széthúzás, megosztás, ne bántsa lelkedet,
legszentebb kötésként tartsd össze nemzeted!

Legyél újra MAGYAR, erős és büszke nép!
Feszítse kebledet örökös büszkeség!
Nyelvünk legyen a híd, amely mind összeköt,
állhassunk nemzetként a teremtőnk előtt!

Aranyosi Ervin © 2018-02-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Talán véget ér…


Aranyosi Ervin: Talán véget ér…

Talán véget ér a balsors,
amit nyög a büszke népünk!
Elnyomásnak, megtorlásnak
egyszer tán végére érünk.
Talán megfogjuk majd szépen
egymás kezét, összefogva,
talán végre áldás szállhat
miránk, büszke magyarokra!

Talán új világ lesz végre,
felvirágzik ez az ország,
nem hagyjuk, hogy kincseinket
farkashordák szerte hordják!
Talán ledobjuk a láncot,
amit hordunk Mátyás óta,
talán szól népünk ajkáról
újra élő, boldog nóta!

Talán végre visszavesszük,
ami miénk, ősi jussunk.
Tán az Isten is velünk lesz,
hogy már végre révbe jussunk!
Talán erős lesz a népünk,
önellátó lesz a nemzet,
utódoktól felvirágzó,
kiket magyar szülő nemzett.

Talán újra kalákában
építhetjük szép hazánkat,
s újra magyar lesz az Isten,
jog és törvény, ami ránk hat!
Talán szabad lesz a lélek,
és a testünk egészséges,
újra jelentős csodákat
tehetünk, vihetünk véghez!

Talán, aki tud, tanítja,
így lel méltó követőre,
saját népét gazdagítja,
nyomot hagyva lép előre!
Talán, majd az utódaink
tőlünk igazat tanulnak,
s birtokában lesznek kincsnek,
igazságnak, büszke múltnak!

Talán még valóra válhat,
hiszem, sosincs hozzá késő,
megvan még a józan eszünk,
s kezünkben még ott a véső!
Faragjunk embert magunkból,
egyedekből büszke népet!
Szeretettel, jó szándékkal,
álmodjunk új jövőképet!

Ne csak feltételes módban,
sose függjünk többé mástól,
merjünk tenni, cselekedni,
nem félve az elmúlástól!
Van-e erő, mely erősebb
Istenünknél? Egyáltalán?
Legyen erős a reményünk,
legyen a lét több, mint TALÁN(Y)!

A szeretet erejével
tartsuk egyben ezt a népet,
hisz mi MAG-unk MAG-ok vagyunk,
s bölcsőnk az anyatermészet.
Isten áldd meg hát a magyart,
add vissza minden reményünk,
kérünk, mutass utat nekünk,
s emeld újra fel a népünk!

Aranyosi Ervin © 2017-12-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha újra nemzetté válnánk…

Aranyosi Ervin: Ha újra nemzetté válnánk…

Hej, ha újra, s végre egy nemzetté válnánk,
közös célok mentén, szebb jövőt szolgálnánk!
Együtt tennénk dolgunk, egymást támogatva,
munkánkba lelkünket szívből beleadva.

Nem bűnhődnénk tovább a mások bűnéért,
nem adnánk el lelkünk soha piszkos pénzért,
a kezünk nyomában bőség, kincs teremne,
s a jövőnk csírája készülődne benne!

Ha a magyar ember egyként tenné dolgát,
nem játszanánk többé a hajlongó szolgát!
Jövőt teremtenénk, Istenünknek hála,
minden magyar ember egy nemzetté válna!

Szórd az anyaföldbe szét a jövőnk MAG-ját,
felejtsd el a múltnak bánatát, haragját.
Épüljön az ország, legyen jó alapja,
az erőt majd hozzá a jó Isten adja!

Segítsünk magunkon, Isten hadd segítsen,
hagyjuk, hogy az élet jókedvre derítsen!
Szálljon áldás reánk, szeretet és béke,
viruljon lelkünkben a jók egészsége!

Bennünket az úton szeretet vezessen,
hogy a magyar mind-mind büszkévé lehessen!
Együtt, egyenlően, egyként összefogva,
tudással szívünkben, összemosolyogva.

Múlt zavaros vizét húzza le az örvény,
végre az igazság legyen jog és törvény!
S úgy, mint Isten előtt legyünk egyenlőek,
egyként részesei a közös jövőnek!

Váljunk egy nemzetté, összefogó néppé,
idegen hatalom ne zúzhasson péppé!
Hisz erősek vagyunk, amíg jót akarunk,
amíg Istent szolgál, s hazát épít karunk!

Legyen minden magyar, úgy mint rég, testvéred,
a közös célokért hulljon csak a véred!
Oltalmazd karoddal, éltesd szeretettel,
hadd váljon boldoggá minden magyar ember!

Aranyosi Ervin © 2017-06-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élhetőbb új évet kívánok!

Buek-2017
Aranyosi Ervin: Élhetőbb új évet kívánok!

Lassú vajúdással szüli meg december,
reményteli szívvel várja minden ember.
Mindőnk azt reméli, jobb lesz, mint elődje,
tán az életünk is megváltozik tőle.
Hogy az egész világ szebbé, jobbá válik,
a gonosz rossz arca, mint egy máz, lemállik,
és egy szerethető világ jön helyébe,
amit szép hitünkért Isten ad cserébe.

Múlatjuk az időt, magunk kimulatjuk,
bút, keserűséget az óévben hagyjuk,
Várjuk a jövendőt, benne van reményünk,
hogy szeretve egymást, ember módra éljünk.
Változik az idő, változzon világunk!
Az válik valóra, amit láttat álmunk,
amit elképzelünk, s képes vagyunk látni,
csak az jöhet létre, tud valóra válni.

Mi lenne, ha mi most nem csodára várnánk,
a jót elképzelnénk, s teremtővé válnánk!
Képünk lenne róla, hogy élhetünk szépen,
s tudnánk, a mennyország eljöhet, egészen!
Nem hatalmasokat dicsérne a nimbusz,
egy nemzetért szólna ma éjjel a himnusz!
Kezünk, szívünk, lelkünk egymásba karolna,
ha az év-forduló, egy új kezdet volna!

Amikor kigyúlnak az ünnepi fények,
mikor felélednek hitek és remények,
Isten egy nemzetnek tegye jobbá sorsát,
legyen hát mennyország végre Magyarország!
Hiszen, minden mi kell, nemzetünknek, megvan!
Csupán elosztani, adni kéne jobban!
Csupán felemelni kéne ezt a népet,
ehhez kívánok most egy boldogabb évet!

Aranyosi Ervin © 2016-12-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Még egy lépés

még egy lépés
Aranyosi Ervin: Még egy lépés

Mindig csak egy lépést kellene még tenned,
mert a csoda ott van, gondolatként benned!
Amikor feladod, csak ennyi hiányzik,
azután irigykedhetsz: – Elérte egy másik!
S elhiszed: – Küzdeni, s harcolni kell érte!
Nem gondolsz álmokra késztető miértre,
csak úrrá lesz rajtad a bősz harci szellem,
és küzdesz keményen a társaid ellen.

Milyen hajtóerők szítják tüzed, lelked?
Irigység, düh, harag lobban lángra benned?
Minden vetélytársad leakarod győzni,
s nem tudsz itt a létben békésen időzni!
Csupán még egy lépés, – s képes vagy megtenni!
Boldogulni kéne, nem győztesnek lenni!
Hiszen, ahol győznek, mások veszítenek,
célszalagot eléd ezért feszítenek.

Hidd el, könnyebb lenne minden, összefogva,
egymást támogatva, összemosolyogva,
szeretet melegét éreztetve mással,
együtt emelkedve sok segítő társsal!
Tudd, ez igaz lehet egy egész nemzetre,
s várom, vajon mikor jössz rá végre erre,
hogy nem harcolni kell, hadakozni, nyerni,
hanem összefogva, népet felemelni!

Aranyosi Ervin © 2016-11-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyar Kultúra Napjára

Aranyosi Ervin: Magyar Kultúra Napjára

Magyar Kultúra Napja ez,
vajon neked ez mit jelez?
Hallgatod csak a médiát,
s nem hallod néped jajszavát?
Vagy most szívedig engeded,
s a művészet, s a szeretet
segít végre megérteni:
– A teremtő, az isteni,
a felemelő gondolat,
mely megold fájó gondokat,
s mely felemel egy nemzetet,
az nem más: csak a szeretet!
Ha egy nemzet összefog,
pokol kialszik, összerogy,
s kézen fogva megyünk tovább,
s együtt teremtünk száz csodát!
Magyar Kultúra Napja van,
szeressünk hát mindannyian!
Játszunk egy élő szerepet,
s vezessen jóság, szeretet!

Aranyosi Ervin © 2016-01-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fogjunk össze Magyarok!

Fogjunk össze magyarok
Aranyosi Ervin: Fogjunk össze Magyarok!

Össze kéne fognunk, eggyé kéne válnunk,
egyetlen hazánkért közös célt találnunk.
A széthúzás helyett, egy irányba menni,
közös akarattal felemelőt tenni.

Elszórni a jövő szép, termékeny magját,
elűzni szívünkből a múltunk haragját!
Megnyitni a szívünk, vágyunk motiváljon,
a kiváló mindig az élünkre álljon!

Ám ne a hatalom vezesse a léptét,
magyar Kánaánba kísérje a népét!
Csak az járjon élen, ki szolgálni képes,
ki pártatlanul is szólni tud a néphez.

Legyünk önállóak, függetlenek, büszkék,
kik a szabadságot zászlajukra tűzték.
Ne legyünk másoknak alárendelt nemzet,
akit más hatalmak könnyen megvezetnek!

Csodás ez az ország, megvan benne minden,
segítsünk magunkon, s megsegít az Isten!
Össze kell csak fognunk, egymásért kell élnünk,
elhibázott múltat, holnapra cserélnünk!

Aranyosi Ervin © 2015-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élő költészet

élő költészet
Aranyosi Ervin: Élő költészet

Amíg akad, ki lantot vesz kezébe,
s gondolat szárnyán lelkesedni bír!
Amíg magyar szó száll a magas égbe,
s szóképeket a kéz leírni bír,
addig, bizony, a költészetünk élő,
s temetni hazát, s népet sem lehet!
Addig a magyar paszuly égig érő,
s felemeli a csüggedt nemzetet!

Aranyosi Ervin © 2015-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva