Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nincs halál!


Aranyosi Ervin: Nincs halál!

Nincsen halál, nincsen halál!
Síromban senki sem talál,
csupán levetett gúnya az,
amely felett kinő a gaz,
vagy kő takarja testemet,
de az a kő el nem temet,
bár külső képem ott hagyom,
maradhat ott a kincs, vagyon,
de az mi voltam egykor én,
nem marad itt a Földtekén.

A test csak külső burkolat,
magától nem fut, nem szalad,
nem érez, sír, sosem nevet,
az élőt többé nem leled.
Bizony, a lélek él tovább,
emléket őriz, száz csodát,
amit megélnem lehetett,
bennem maradt a szeretet.
Eldobtam ócska testemet,
mert szétszakadt, mert elrepedt…

Sosincsen vége, hidd csak el!
Születünk, s majd, ha menni kell,
már másvilágban ébredünk,
s hány új élet lesz még velünk?
De tudd, hogy ez benne a szép,
az ember éli életét,
s minden új nappal gazdagabb,
kincse az új tapasztalat,
s minden remény, minden öröm,
ami átvisz a fénykörön!

Nincs elmúlás, nincs pusztulás!
Szeretet, jóság és tudás
a lelkünkben mind megmarad,
s a lélek vagy csak te magad!
A lelked a te koffered,
belepakolsz és megy veled,
s minden élettel több leszel,
s mindig, amikor jót teszel,
mert visszajut, mert visszatér,
amit adsz, azt kapsz mindazért!

Életeken viszed tovább,
játszhatsz gonoszt és ostobát,
de jól vigyázz, visszakapod,
jobban jársz ha a jót adod.
Használd inkább a szívedet,
s szeress mindenkit, kit lehet.
Érzéseid vezessenek,
s engedd, hogy még szeressenek!
Mert minden jó visszatalál,
mert nincs halál, nincsen halál!

Aranyosi Ervin © 2017-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha tudnád, hogy nincsen…

Aranyosi Ervin: Ha tudnád, hogy nincsen…

Azt mondod: – Nincs többé! – Jaj, mennyire tévedsz!
Azért mert nem látod, arcához nem érhetsz?
Fizikai teste eltűnt a világból,
de nem szűnt meg lelke, más síkon él, s máshol.
Örökké létezik, gyakran álmodsz róla,
a világmindenség egyik vándorlója.
Pont oda tért vissza, ahonnan te jöttél,
mikor egy életre szerződést kötöttél.

Mikor leszületünk, mindent elfelejtünk:
– Honnan, miért jöttünk, mit akar a lelkünk,
mit kell megtanulnunk, s átadnunk egymásnak?
Mikor leszületünk, lelkünkre már várnak!
Leszületünk, aztán megtanulunk félni,
s olyanok akarnak tanítani élni,
kik maguk sem tudják, miről szól az élet,
s egész életükben a haláltól félnek!

Pedig nincsen halál, mert örök a lelkünk,
csak anyagba lépünk, és szóval teremtünk.
Csak a tapasztalás a létnek a célja,
építőeleme, mint házaknak a tégla.
Építeni jöttünk tapasztalat-házat,
nehéz a tananyag és a lelkünk lázad.
Gyermekként nem tudást, csak hitrendszert kapunk,
s szívünk kontrollálja az aggályos agyunk.

Annyi jó van bennünk, amit el kell nyomnunk,
s akadnak olyanok, mit nem vesz be a gyomrunk.
Lelkünkben bántanak, konfliktusok érnek,
így lesznek bántásból ronda betegségek.
Szennyezzük a Földet, mérgezzük magunkat,
majd rettegve várjuk szörnyű halálunkat,
s közben elfogadjuk, amit bebeszélnek:
– Így kell ennek lenni, erről szól az élet!

De hát ez nem igaz, nem ez a valóság!
Mert, ha egyszer látnánk, győzhetne a jóság,
ha a szeretetünk végre dominálna,
ez a világ bizony, mennyországgá válna!
Talán nem is kéne akkor jönni-menni,
elég lenne lenni, s mindenkit szeretni!
Végre minden lélek megnyugvást találna,
és senki se hinne többé a halálban!

Aranyosi Ervin © 2017-11-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élet ott van…

élet ott van
Aranyosi Ervin: Élet ott van…

Élet ott van, ahol Isten,
Isten nélkül élet nincsen.
Ha Őt, egyszer nem találod,
akkor eljött a halálod…
Elhagyod a földi tested,
bár lélekként ezt kerested.
Élőként pedig a módját:
más emberek, miképp hordják?
Porhüvelyünk mégsem játék,
inkább isteni ajándék.
Ha teheted, ápold, óvjad,
hogyha lehet hosszan hordjad!

Jó hírem van: halál nincsen,
mindenütt ott van az Isten!
Csak te hiszed, hogy elhagyott,
de nézz körül, nem vagy halott!
Tudod, soha nem is leszel,
öröklétűként létezel,
Amit úgy ismersz, halálod,
elfogadod, kitalálod,
s amíg nincs rá magyarázat,
addig elméd folyton lázad.
Bizony, jól át lettél vágva,
ha nem hiszel más világban.

Hiszen Isten ott él benned,
s enged teremtővé lenned.
Nincs halálod, elmúlásod,
jövőd alapjait ásod.
Ha félelmed elfelejted,
felszabadult lehet lelked,
s az életed szebbé válhat,
öröm, álom rád találhat.
Ha az Istent megtalálod,
többé nem féled halálod!
Aranyosi Ervin © 2017-03-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Senki sem tökéletes

Senki sem tökéletes
Aranyosi Ervin: Senki sem tökéletes

Nincsen tökéletes, ne akarj az lenni!
Vállald hibáidat, s légy képes szeretni!
Aki így elfogad, azzal, hidd el, könnyebb,
szemrehányás miatt, nem hull majd a könnyed!

Nincsen tökéletes, senki a világon,
s nem tudsz változtatni sok tulajdonságon,
se a sajátodon, pláne nem más lelken,
ha ez volt a célod, változtass a terven.

Akarattal nem tudsz embert jobbá tenni,
csak egy módszer akad, jobbá kell szeretni!
Persze ez a módszer még nem tudományos,
ám az, ki mást nevel, gyakran lesz magányos.

Fogadd el, a Földön, tökéletes nincsen,
mert tanulni jöttünk testi-lelki szinten.
Változik az ember, jobbá akar válni,
csak ne kényszer alatt kelljen megpróbálni!

Nincsen tökéletes, ne akarj az lenni!
Vállald hibáidat, s légy képes szeretni!
Aki így elfogad, azzal, hidd el, könnyebb,
szemrehányás miatt, nem hull majd a könnyed!

Ha pedig elmenne, mert így nem tud élni,
engedd el nyugodtan, s attól sem kell félni,
hogy nem találsz jobbat, ki szeretni képes,
kinek el tudsz jutni szerető szívéhez.

Mert aki szeretne, annak lesz is párja,
hidd el szép valódat már valaki várja,
aki befogadna, s képes lenne adni,
kit úgy, mindenestől, el tudsz majd fogadni!

Ne a tökéletest keresd a világban,
olyat, kivel részed lesz a boldogságban,
aki szívedbe lát, s képes érted tenni,
aki hibáiddal együtt tud szeretni!

Add hát önmagadat, s légy is büszke rája,
nincsen tökéletes, mindnek van hibája!
Ám mindenki csoda, s ha ragyog a lélek,
élvezi a létet, s boldogabban élhet.

Aranyosi Ervin © 2016-01-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva