Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A téli róka

Szitár Éva festménye

Aranyosi Ervin: A téli róka

Milyen is egy téli róka,
hátán bunda, és paróka
pompázik a feje búbján,
így jár a rét havas útján.

Párja is van, kivel játsszon,
együtt ürgére vadásszon,
kieszeljen ezer tréfát,
hogy húst egyen, sose répát!

Sokkal inkább azon mulat,
hogy csalja tőrbe a nyulat,
hogyan lesz a nyúlból étel,
aki nem lehet kivétel!

Mert a róka oly furfangos,
hogy az erdő tőle hangos,
hogy nem járhatsz túl az eszén.
Na, itt véget ért a mesém…

 Aranyosi Ervin © 2017-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kacsanyúl


Aranyosi Ervin: Kacsanyúl

A fél ország ezen mulat,
alkottak egy kacsa-nyulat.
A húsvét volt ennek oka,
s bevételre fájt a foga.
A kacsa-nyúl tojást tojik,
s az alkotás tovább folyik,
mert a nyúl rész rögtön festi,
amíg nincs kész, nem ereszti.
Így készíti el egy állat,
hatékonyabbá így válhat.
Láttad már a kacsa-nyulat?
A fél ország rajta mulat!

Aranyosi Ervin © 2017-08-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére (1.rész)

A könyv tündére
Aranyosi Ervin: A könyv tündére (1.rész)

Kinyitottam egy nagy könyvet
és olvasni kezdtem.
Lassan feltárult egy ösvény,
s elindultam menten.

Magas fák közt, zöld erdőben,
keskeny kis csapáson,
vezettek a gondolatok,
eszem nem járt máson.

Csalogatott a gyalogút,
s amerre csak jártam,
a bozótos életre kelt,
s minden félét láttam.

Költő rigó tojásait
melengette éppen,
rókakölykök játszadoztak
almuk közelében.

A fák törzsén harkály kopog,
s nem akar bemenni,
keresi a fanyüvőket,
férget akar enni.

Ágak között napsugarak,
cikáztak vidáman,
fürödtek a fülemüle
vidám dallamában.

Pár méterre patak szaladt,
kövek hátán futva,
csobogása bölcsen hangzik,
mintha mindent tudna.

Sustorogva viszi hírét,
annak, amit látott,
élményekkel árasztja el
a tündér-világot.

Lám a patak szélesedik,
apró tóvá érik,
vize szalad be a tóba,
és halak kísérik.

Fénylő hátukon a napfény,
csillám-fényét szórja,
vidám strand a medencéjük,
a kis tó lavórja.

A tó partján kerek tisztás,
pázsit puha réttel,
ezer virág színes szirma,
– öltöztető ékszer.

Pázsit szélén kis nyulacska
ugrál, meg-megállva,
apró orra szimatol csak,
friss illatra várva.

Hosszú füle ég felé áll,
s szállnak felé hangok.
Gyöngyvirágok csilingelnek,
mint apró harangok.

Tisztás szélén, fák tövében,
cseppnyi kis ház épült,
ajtó mellett, egy kis lócán,
szárnyas kis tündér ült.

Amint meglát, talpra szökken,
meglepettnek látszik,
felém indul és az arcán
kedves mosoly játszik.

Üdvözöl és körül repül,
jól megnéz magának.
Nem talál kivetni valót,
elfogad barátnak.

Örül nekem, évek óta
nem járt erre senki,
ez bizony a tündérnek is
a magányt jelenti.

Csalogat hát, menjek vele,
majd megmutat mindent.
Cikázik és őt követni
lassú a tekintet.

Mutogatja a kincseit,
házát, kedvenc fáját.
Ház körüli kicsi kertjét,
csodaszép virágát.

Fűszálakra mászó csigát,
földtúró vakondot,
erdő minden élőlényét,
egy varázsos dombot.

Hamarosan elfáradok,
bár élveztem, tényleg.
Jó volt látni, örülni tud
minden apró lénynek.

Ám, most mégis elbúcsúzom,
elég lesz ez mára,
megígérem visszajövök,
s Ő már alig várja.

Előveszem a könyvjelzőt,
ma itt hagytam abba,
mert az ember belefárad,
a szép, hosszú napba.

Magamnak is megígérem,
visszatérek újra,
folytatom a tündér könyvét,
a meséken túlra.

Párnámra hajtom a fejem,
s rám talál az álom.
Ezt az utat végigjárni
újra megpróbálom!

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2016-06-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Húsvét van

húsvét van
Aranyosi Ervin: Húsvét van

Nagyon vidám vagyok,
elkerül a bánat,
csendben majszolgatom,
finom káposztámat.

A tojást meg fesse,
akit meglocsolnak,
nekem szabadnapom van
ma is, meg holnap.

Mert tudod, a Húsvét
a nyúlnak is ünnep,
még ha a hétfő már
hétköznapnak tűnhet.

Most végre pihenek,
elkerül a munka,
három nap vidámság
vár mindannyiunkra!

Így hát kihasználom
és káposztát rágok,
s mindenkinek boldog
Húsvétot kívánok!

Aranyosi Ervin © 2016-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: A húsvéti nyúl verse

húsvéti nyúl verse
Aranyosi Ervin: A húsvéti nyúl verse

Húsvéti nyúl, húsvéti nyúl,
tojást talál, ahova nyúl.
Ha megleli, be is festi,
ezt kínálja Kati, Eszti,
amikor mész locsolkodni,
ez pont egy húsvéti holmi.

Ám ha nem lel tojást a nyúl,
a húsvétnak bealkonyul,
füle-farka is lekonyul,
s nem ő lesz a húsvéti nyúl.
Legfeljebb csak tepsi füles,
mert megsütik, ha nem ügyes!

Aranyosi Ervin © 2016-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A nyuszi kérése

húsvéti nyuszi
Aranyosi Ervin: A nyuszi kérése

– Tudod, nem szeretnék húsvéti nyúl lenni,
nem elég a lelkem pár napig szeretni!
Ha szeretni akarsz, légy örök barátom,
mert a szereteted én majd meghálálom.

Igaz barát leszek, s nem hagylak magadra,
és csak nagyon ritkán megyek az agyadra,
inkább vidítalak, a kedvedben járok,
titkaid megőrzőm, ahogy a barátok.

Az öledbe bújok, hogy simítsd a bundám,
mivel vidítsalak, azt pont én ne tudnám?
Bohóckodom neked, vidáman ugrálok.
Cserébe, azt nézd el, hogy mindent megrágok!

Szóval, hogyha kellek, fogadd barátságom,
életem végéig egy otthonra vágyom,
ahol szeretet van, ahol szabad élni,
amit nem szeretnék soha elcserélni!

Aranyosi Ervin © 2016-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A megijesztett nyúl

a megijesztett nyúl

Aranyosi Ervin: A megijesztett nyúl

Cézár barátom mellettem feküdt,
s a valóság egy percre tovatűnt.
Meséltem neki egy történetet,
s mikor a mese odáig érkezett,
hogy: – Nyúl fut a réten… – lám csak az ebadta,
úgy mintha látná, tüstént megugatta.
S hiába mondtam: – Csitt, ez csak mese,
s nem igaz tán, még a fele se!
Drága kutyám csak ugatott tovább,
s a mesenyúl ugrott is akkorát,
s kapta magát, oly gyorsan elszaladt,
hogy mesénkben már nyoma sem maradt…

Majd jött az éj, s Cézárom álmodott,
Futott a réten kereste a nyulat.
Majd megtalálva, a nyúlra frászt hozott,
s láttam álmában milyen jól mulat.
A nyúl felugrott, s gyorsan futni kezdett,
Cézár nyomában futott lelkesen.
A játékban csupán ez volta a kezdet,
s nem tudta azt, hogy álmát meglesem.
A kutyám gyorsabb volt ám, mint a nyúl,
könnyen beérte, s felette megállt,
s a nyúl lapult, s megbújt ártatlanul,
mert menedéket többé nem talált.
Cézár leült és nézte csendesen,
meghatotta  az apró nyafogó.
Majd megpaskolta hátát kedvesen:
– Na, nyuszikám, most te vagy a fogó!

Aranyosi Ervin © 2014-01-01
  A vers megosztása, másolása,
  csak a szerző nevével és a vers címével
  együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva