Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hipp-hopp nyuszi reggele


Aranyosi Ervin: Hipp-hopp nyuszi reggele

– Hipp-hopp vagyok, tapsifüles,
erdő peremén lakom.
Zöld mezőre, kies rétre
nyílik az én ablakom.
A Napocska már felébredt,
s ablakomon beköszönt,
szép hajnali ajándékként
küldött egy kis fényözönt.

Elkergette a sötétet,
minden csillog, csuda szép,
hallgatom a lombos erdő
ébredező, lágy neszét.
Ébrednek a madarak is,
dalba szökken trillájuk,
hálát adnak az új napért,
mit az élet hoz rájuk.

Vidámítják a világot,
meghozzák a kedvemet:
– Olyan jó, ha vidámsággal
indulnak a reggelek.
Kikecmergek az ágyamból,
kiugrálok a rétre,
harmatcseppel arcot mosok,
s felnyújtózom az égre.

Integetek a felhőknek,
ahogy szállnak magasan.
– Jó lenne már reggelizni!-
figyelmeztet a hasam.
Mező szélén, erdő mellett,
vár is már a reggeli,
füvek várnak, szép virágok,
orrom könnyen megleli.

Megtömöm a pocakomat,
s játszópajtást keresek,
erdőszélen keresgélve,
bokrok alá belesek.
Hátha ott van őzgidácska,
s kedve lenne játszani,
ám őt nehéz megtalálni,
mert nem akar látszani.

Ám ha észreveszi jöttöm,
felugrik, s szalad felém,
ilyen kedves, jó barátra
nem lelhetnék máshol én.
Jön a rétre, kergetőzünk,
én ugrálok, ő szalad.
Erdő szélen kell maradnunk,
messze futnunk nem szabad!

Hancúrozunk, jó a kedvünk,
tőlünk vidám a világ,
mosolyog a Nap is fentről,
jó kedvű lesz, aki lát.
Erdő szélén, kint a réten,
így indulnak reggelek,
örömökkel gazdagodni,
minden reggel felkelek!

Aranyosi Ervin © 2017-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A nyuszi kérése

húsvéti nyuszi
Aranyosi Ervin: A nyuszi kérése

– Tudod, nem szeretnék húsvéti nyúl lenni,
nem elég a lelkem pár napig szeretni!
Ha szeretni akarsz, légy örök barátom,
mert a szereteted én majd meghálálom.

Igaz barát leszek, s nem hagylak magadra,
és csak nagyon ritkán megyek az agyadra,
inkább vidítalak, a kedvedben járok,
titkaid megőrzőm, ahogy a barátok.

Az öledbe bújok, hogy simítsd a bundám,
mivel vidítsalak, azt pont én ne tudnám?
Bohóckodom neked, vidáman ugrálok.
Cserébe, azt nézd el, hogy mindent megrágok!

Szóval, hogyha kellek, fogadd barátságom,
életem végéig egy otthonra vágyom,
ahol szeretet van, ahol szabad élni,
amit nem szeretnék soha elcserélni!

Aranyosi Ervin © 2016-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csokinyuszi

Aranyosi Ervin: Csokinyuszi

Aranyosi Ervin: Csokinyuszi

Csokinyuszit kaptam.
Elbánok-e véle?
– Ezt most leharapom!
– súgtam a fülébe.
Ő nem tiltakozott,
én elkezdtem enni,
de hogy mért kellett
ezt kamerával venni?

A kezemben olvadt,
többi meg a számban.
Csokis is lett minden
a gyerekszobában.
Szüleim csak lesték,
csokim hova tűnhet,
a produkciómtól
lett még szebb az ünnep!

Aranyosi Ervin © 2014-04-19.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vakond és a napszemüveg (Molnárné Szabó Veronika meséje nyomán)


Aranyosi Ervin: Vakond és a napszemüveg (Molnárné Szabó Veronika meséje nyomán)

Hát, sziasztok gyerekek,
most nagy csendben legyetek!
Égből mese érkezik,
– ha elhiszed, létezik.

Kerek erdő közepén,
apró rétnek szőnyegén,
egy kis domb emelkedik,
egy kis állat ott lakik.
Mond a nevét, – rajta, – mond!
Ő bizony a kis vakond!
A föld alatt éldegél,
lakótársa két egér,
de Ők ritkán vannak itt,
máshol telnek napjaik.

Egy napon a kis vakond,
ki a földben lent lakott,
reggelire megevett
egy nagy vajas kenyeret.
Reggelivel végezve,
nem volt már megéhezve.
Vakond lyukból kimászott,
megnézni a világot.
Kidugta a kobakját,
– mit gondoltok, hogyan járt?
Magasan állt fenn a nap,
vakítják a sugarak,
arany golyó fénye szúr,
vakond duzzog válaszul.

– Elvakítasz, rossz nekem,
mért ragyogsz oly fényesen?
Nem válaszolt rá a nap,
csak a fénylő sugarak.
A vakond pörölt tovább,
játszott vakot, ostobát.
– Hagyd abba, mert elkaplak,
Föld gyomrába elraklak…

Ám egy hang a távolból,
vakond barátunkhoz szól:
– Szia Vakond, szép napot,
s Nyuszi hozzáballagott.
– Mi a bajod kis komám,
hogy mérges vagy, látom ám!
Mérges? Persze! Van rá ok!
Fényes naptól nem látok.
S eltakarta a szemét.
Nyúl meg törte az fejét:
– Ha ez oly nagy baj neked,
mért nincs napszemüveged?

Gondolkodott a Vakond,
hát a Nyuszi nem bolond!
– De hát honnan vegyek én,
Kerek erdő közepén?
Szemüvegbolt kell nekem!
Csak tudnám, hogy hol lelem?
A Nyuszi szólt: – Barátom,
kis bolt nyílt a határon,
erdőszélén vegyes bolt,
benne mindenféle volt.
A boltost meg ismerem,
drukkolj majd, hogy itt legyen!

A bolt felé indultak,
– nyitva legyen – izgultak.
S lám a bolt épp nyitva állt,
Mókus Marci, benne várt,
S mindjárt nagyot nézhetett,
hogy két vevő érkezett!
Sziasztok, mit adhatok?
Vakond m’ért vagy izgatott?
– Napszemüveg kell nekem,
addig helyem nem lelem!
– Egy még van tán raktáron…
– Hozzad gyorsan, megvárom!
És a boltos hozza már,
három mogyoró az ár!

Nyuszi készült, és hála,
pont 3 szem volt nála.
Le is tette elébe,
s árut kapott cserébe.
Napszemüveg, jaj de szép!
Védi kis vakond szemét.
Nyuszinak hálás nagyon,
– mivel viszonozhatom?
Köszöni és kérdezi,
mit adhatna Ő neki?
Barátságod adhatod,
mert remélem az vagyok!
Szólt a Nyuszi, elvégre,
meghívhatnál ebédre,
sárgarépa falatok
amíg tart én maradok!
Rágcsálták a répákat,
beszélgettek, tréfáltak.
Egész addig maradtak,
amíg el nem fáradtak.

Ti is elfáradtatok?
Akkor én sem maradok!
Hunyjátok le szemetek,
szép álmokat gyerekek!

Aranyosi Ervin © 2012-08-04.
A vers  és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Állatságok

“Humorban nem ismerek tréfát”,
elloptam nyuszitól a répát,
s miközben csendben majszolom,
az élvezetet hajszolom.

Miközben répát legelészek,
meglátom macinál a mézet,
hiszem, hogy enyimé lehet,
élve egy édes életet.

Nagyfejű, búsuljon a ló!
Patája villanyvasaló.
Szőr-farka legyet hesseget,
zabos, mert nem üt eleget.

Egy tehén áll az udvaron,
arcáról süt az unalom,
ám én most ámulatba ejtem,
komplikált állat, de megfejtem.

Macska sétál egy eb előtt,
kutyába se veszi, de őt
most nem érdekli holmi CAT,
őrzi a drága holmikat.

A spejzban egér lefetyel,
bajszán vajjá kövült a tej.
Cirmoson kuncog a duhaj,
eltűnt a tej, eltűnt a vaj.

By

Aranyosi Ervin: Húsvéti Vers


Aranyosi Ervin: Húsvéti Vers

Nyuszi ül a fűben,
Kölni a kezében.
Bár tudná az ember,
Mi jár az eszében?

Mert a nyuszi lányok
Jól elbújtak éppen,
Hímes tojásokat
Festegetnek szépen.

Étellel, itallal
Megrakva az asztal:
Mind, mi nyuszi fiút
Hosszasan marasztal

Zöld szénával várják,
Friss, harmatos ízzel,
Szomját csillapítják
Finom, forrásvízzel.

Locsolkodás után,
Táncukat eljárják,
Minden nyuszi kislány
Megtalálja párját.

Tavasz van, csodaszép,
Vígság, tánc és nóta,
Így zajlik a húsvét
Évszázadok óta.

Aranyosi Ervin © 2010-04-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva