Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Függőség, elengedés


Aranyosi Ervin: Függőség, elengedés

Hiányzik az életedből,
a dicséret, a szeretet?
Megjutalmazod önmagad,
s erre használsz szereket?
Dopamin ad boldogságot,
amit termel “bölcs” agyad,
Így válsz végülis függővé,
megjutalmazva magad.

Boldoggá tesz egy darabig
dohányzás, vagy alkohol,
s nem látod meg, hogy eközben
te elvesztél valahol.
Vásárlásban, játék lázban,
csak örömöt keresel,
vagy éppen társas-magányban,
kapcsolatban elveszel.

Lépj hát ki a függőségből,
ettől többről szól a lét!
Ne szívj füstöt, ne szívj mérget,
ne idd folyton csak a lét!
Leld meg inkább életednek
mosolygós, szebbik felét!
Dobd le lelked bilincseit,
hadd jöjjön szebb út eléd!

Engedd el a késztetésed,
tárd ki inkább a szíved,
élvezd ki a szép világod,
hiszem, jobb, ha elhiszed!
Keresd meg az életcélod,
találd meg azt, ami szebb!
El ne hidd a hazugságot,
hogy te többre nem viszed!

Engedd el az életedből
a gúzsba kötő vágyakat.
Alkoss, s élvezd, hogy mit érez,
eddig bölcsnek hitt agyad.
Fedezd fel, mit nem ismersz még,
szőjj mesésebb álmokat,
szabadítsd fel magad végre,
lelked ebben támogat.

Engedd el a függőséget,
keresd azt, mi boldogít!
Kezdd más szemmel nézni végre
szép világod dolgait!
Merülj el a néma csendben,
és ismerd meg önmagad,
dobd le végre minden láncod,
s függőséged sem marad!

Aranyosi Ervin © 2019-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor nem működik


Aranyosi Ervin: Mikor nem működik

Ami nem működik, vagy fájdalmat okoz,
el kell hogy engedjed: – Nem oszt már, nem szoroz!
Nem tesz hozzá többé zajló életedhez,
csupán csak visszahúz, és mindent át rendez!

Vannak kapcsolatok, miktől meg kell válnod,
jobb ez, mint topogni és egyhelyben járnod!
Hiszen, ami lehúz, szárnyalni nem enged,
a múlthoz horgonyoz, nyűggé válik benned.

Ragaszkodni ahhoz, ami egykor szép volt,
– miközben feletted beborult az égbolt –
valójában saját lelked becsapása,
amely az örömök szép sírját megássa!

Csapda, ami miatt csak egy helyben topogsz,
mástól vársz változást, ki bánatot okoz!
Sajnálsz kapcsolatot, sajnálsz barátságot,
s önmagadra hozol bánatos rabságot.

Észre kell hát venned, egy ajtó bezárult,
amikor egy jó társ, vagy barát elárult,
ha rajta keresztül, s vele bánt az élet,
s mikor a változást már nem is reméled.

A szabadság felé neked kell hát lépned,
– nem kell megbántanod, nem kell elítélned –
de neked kell nyitnod kalitkád ajtaját,
lelked hadd szállhasson szebb létbe rajta át!

Vannak kapcsolatok, mik végleg kiégtek,
bennük megmaradni önáltató vétek,
hiszen, ha a lelked e helyzetben marad,
folyton csak áltatod, s nem tiszteled magad!

Vannak kapcsolatok, miből ki kell lépni,
a monoton harcot, életre cserélni!
Nehéz ez a lépés, mégis meg kell tenni,
halódó lelkedet életre szeretni!

Aranyosi Ervin © 2019-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lelkeket etetni…

Aranyosi Ervin: Lelkeket etetni…

Szeretetre éhes, fura lény az ember!
Szégyenli önmagát, hát koldulni nem mer!
Fél a magányától, de folytatja harcát,
álarc mögé rejti az igazi arcát.

Fanyar mosoly fedi lelke fájdalmait,
görnyedten viseli élete súlyait,
amit saját hite rakott a vállára,
aztán panaszkodik már megírt sorsára!

Pedig azt a terhet le lehetne tenni,
Az élet szép útján büszkén végigmenni,
kihúzva önmagunk, egyenes gerinccel,
egyre feljebb lépve lépcsőnkön egy szinttel.

Megismerni végre, mi van a háttérben,
miért csúszott eddig mások előtt térden?
Hogy miért nem képes boldogabban élni,
itt, a mában m’ért kell a jövőtől félni?

Tárd ki a szívedet, nyisd meg a lelkedet!
Hadd töltse ki az űrt, végre a szeretet!
Előbb saját magad kéne megbecsülnöd,
önmagad trónjára méltón felkerülnöd!

Több vagy, mint akinek régen hiszed magad,
aki nem tud szállni, ezért földhöz ragad.
Teremtő uradnak, vagy saját gyermeke,
szeretett csodája, igazi remeke.

Állj hát tükör elé, nézz mélyen szemedbe,
ismerd meg az embert! Ki néz veled szembe?
Tudd, nem vagy egyedül! Oly sokan nem tudják.
Csupán járnod kéne a szeretet útját!

Tanulnod kell előbb önmagad szeretni,
nem múlt miatt sírni és jövőt temetni!
Itt élni a mában, csodát létre hozni,
Isten tenyerében boldogan lakozni!

Kezd hát önmagaddal, szeresd ezt az embert,
aki bezárkózott, mert szeretni nem mert.
Hiszen, ha szereted, akkor más is fogja,
s nem lesz többé szíved a magányod foglya.

Mosolyogj magadra, s legyél boldog tőle,
Látod, már a lélek erőt kap belőle!
Aztán ezt a mosolyt bátran vetítsd másra,
így lehetsz hatással az egész világra.

Ma még jeges, fagyos szomorú világod,
de mosolytól olvad – ha figyelsz – meglátod!
Kezd a társaidat szívedből szeretni,
szeretetre éhes lelkeket etetni!

Ha mát te eteted, nem maradhatsz éhen!
Viszonzásra találsz a mások szívében!
A zord, fagyos télből, így juthatsz a nyárba,
szebb világot épít, ki hisz önmagába’!

Aranyosi Ervin © 2019-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szélmalomharc


Aranyosi Ervin: Szélmalomharc

Ma is lehetsz te Don Quijote,
van számtalan sok szélmalom!
Ádáz küzdelmet vívhatsz másért,
akad rá annyi alkalom.
Hiába, mások érdekében,
ha nem készült még lelkük fel,
s hiába tudod, hogy a lélek
az bizony többet érdemel!

Ha önmagadat felruháztad,
tudással, hittel gazdagon,
okoskodók elédbe állnak,
s a csizma ott az asztalon.
Téged tartanak dilettánsnak,
sok lúd győz a disznó felett,
tudás mélyére sose ásnak,
csupán kikezdik lelkedet.

Hát hagyni kell a butát veszni,
haldokoljon, ha nem tanul
és ne tanítsuk, ki tanulna,
haljon ő is, ártatlanul?
Ne törődj mással, ennyi lenne
a dolgunk itt a földtekén?
Csak osztozkodni kétes kincsem:
– Ez a tiéd, az az enyém!

Az ártatlant is halni hagyni,
pénz mocsarába süllyedve el,
vagy a szavunkat felemelni:
ÉLNI, s nem túlélni kell!
Lehet minden csak szélmalomharc,
s lehet, hogy rég felesleges,
nem számolhatsz az értelemmel,
ha az csak kibúvót keres…

Aranyosi Ervin © 2018-10-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ki lelkedbe lát


Aranyosi Ervin: Ki lelkedbe lát

Mikor az élet oly nehéz,
mikor a lelked múltba néz,
s nem is találsz kapaszkodót,
hiába vársz egy fényhozót!
Akkor a lelked kedvtelen.
Ám felbukkanhat hirtelen
egy kedves lény, ki vigaszt ad,
ki elfogadja igazad,
és megmutatja mennyit érsz,
hűen figyel, amíg beszélsz!
Boldog, hogy teveled lehet,
s az életét adja neked,
hisz meglát benned valamit,
ami csak tebenned lakik!
Neked is kéne látni már,
amit lelkedben megtalál!
Hogy elhidd: – jó vagy, különleges,
s szerethető – hogy boldog lehess!
Segít ismerni önmagad.
Tanít sok közös pillanat!
Ő tudja csak azt, hogy ki vagy,
s ügyel, hogy mindig jó maradj!

Aranyosi Ervin © 2018-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeresd önmagadat


Aranyosi Ervin: Szeresd önmagadat

Szeretem magamat,
szeretet van bennem.
A szeretet segít
önmagammá lennem!

Akkor vagyok képes
szeretetet adni,
ha a belső lényem
el tudom fogadni.

Azzal, aki vagyok
meg tudok békélni,
s minden, mivé lettem,
engem segít élni!

Mivel egyek vagyunk,
ha magam szolgálom,
rögtön szebbé válhat
környező világom.

Mikor fény van bennem,
belőlem kiárad,
erősíti lelkem,
így az sosem fárad.

És, ha szeretettel
nézek a világra,
megadom a választ
a szeretet vágyra.

Szeretném, ha te is
megbecsülnéd magad,
hiszen erre okod
milliónyi akad!

Hiszem, a jó Isten,
mind jónak teremtett,
e tény támogatja
az isteni rendet.

Mert bennünk a lélek
a jó Isten része,
amíg ezt nem érted,
a teremtés kész-e?

Nem vagy tehetetlen,
kit a sorsa lökdös,
és nem is vagy szolga,
leláncolva röghöz.

Csupán rajtunk múlik,
akarunk-e szállni,
önmagunkért földi
angyalokká válni?

Szeresd hát magadat,
ismerd meg a lelked!
Saját magadban kell
Istenedre lelned!

Ha őt megtalálod,
megleled az utad,
ami jobb világba,
élhetőbbe mutat!

Szeretni csak az tud,
kiben van szeretet,
s addig nem találod,
míg kívül keresed!

Keresd hát magadban,
szeretet az Isten,
s addig nem találod,
amíg benned nincsen!

Amíg mástól várod,
hogy szeressen téged,
addig úgy érzed majd,
becsapott az élet.

Az isteni részünk
teremteni képes,
s mikor hiszel benne
bármi lehetséges!

Ma a teremtésben
csak a hited gátol,
higgy hát önmagadban,
s minden jön magától!

Szeresd önmagadat,
kezdj el végre élni,
fénylény lakik benned,
nincs hát mitől félni!

Csak a szeretetlen
képtelen örülni,
Isten szekerére
nap, mint nap fölülni.

Szeresd előbb magad,
s más is szeretni fog,
nehéz azt szeretni,
aki folyton nyafog.

Meg van benned minden,
ami szerethető,
szállj csak önmagadba,
s onnan keresd elő!

Szeresd önmagadat,
hagyd, hogy más szeressen,
hogy az egész világ
boldogabb lehessen!

Aranyosi Ervin © 2018-09-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Depresszió


Aranyosi Ervin: Depresszió

Depresszió. Lélekbe zártan,
csak önmagadba fordulsz.
Rossz kedvet ontva, nem túl bátran,
szeretetet koldulsz.
Le kéne dobnod vállaidról,
akár egy rossz kabátot.
Felnyitni lelki szemedet,
mely szebb napokat látott.

Hiába villantok mosolyt,
azt hiszed kigúnyollak!
Életkedved a múltba folyt,
s nem izgat már a holnap.
Felrázni hát hogyan lehet,
kedved mi adja vissza?
Őrület méregpoharát
a lelked meddig issza?

Miért vonz mélység, szakadék,
miért hullasz le a mélybe.
rossz álmod súlyos adalék,
de tán reggelre vége!
Hiszen reggel már kel a Nap,
fénye lelkedet éri.
S a depresszió elköszön,
s ma nem fog visszatérni!

Ha orkán zúg kívül-belül,
lelked kínozza bánat,
a múltba réved szép szemed,
s az újra, s újra támad.
Fogódzkodsz mégis őbelé,
pokolra ránt le téged,
szemed a fényt nem is lelé,
ördögöd játszik véled…

Kihozni onnan hogy lehet?
Hisz magad tetted rabbá!
Mérgezi fájón életed,
zsibbasztja kődarabbá!
Napod egedről eltűnik,
homály takarja fényét,
s itt ülsz az élet közepén,
s várod a világvégét.

Aranyosi Ervin © 2018-07-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Bárhová is mennél…


Aranyosi Ervin: Bárhová is mennél…

Bárhová is mennél, veled megy a lelked.
Ott is boldoggá kell tenned önmagad!
Bárhol a világban, utad meg kell lelned,
másra lehetőség, hidd el, nem marad!

Ha csupán a pénzért menekülsz hazádból,
kínozni fog mindig a lelkiismeret.
Aki hazát felejt, szép nyelvet nem ápol,
talán soha többé magyar nem lehet.

A gyökerét veszti, mindig hontalan lesz,
s érzi, minden érték csak látszat, hamis!
Lehet gazdagságod, az boldoggá nem tesz,
kiégetté válsz majd, egyszer magad is.

Hidd el, nem véletlen, hogy ide születtél,
neked itt van dolgod, nagy feladatod.
Hiszem, ha már egyszer igaz magyar lettél,
hazád szeretetét fel nem adhatod!

 Aranyosi Ervin © 2018-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy vagy a lelkeddel


Aranyosi Ervin: Egy vagy a lelkeddel

Akár hová is mész, veled megy a lelked.
Az benned a lényeg, le sem rakhatod!
Ám, a múlt terheit sosem kell cipelned!
Itt a mában élve van feladatod!

Ne csak jövőd várjad, inkább menj elébe,
építs hozzá lépcsőt, kényelmes utat!
Ne fogj terveidhez visszafogva, félve,
hidd el, Teremtőd majd mindent megmutat!

Önmagadnak tanulsz, s építed világod,
utadon a lelked el sem hagyhatod.
Mikor elcsendesülsz, magad meg találod,
s rájössz: – A lelkemmel, bizony, egy vagyok!

 Aranyosi Ervin © 2018-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Különcnek lenni


Aranyosi Ervin: Különcnek lenni

Irigykednek és lenéznek,
ha kilógsz a sorból.
A sok megalkuvó lélek
összefogva korhol.
Szabályokra hivatkoznak,
mik őket sem védik,
de ez a bevált gyakorlat,
a megszokottat féltik.
Legyél inkább különc,
ne úgy, mint egy szolgalélek,
ne is törődj azokkal,
kik inkább félve élnek!
Szabadítsd fel önmagadat,
játssz inkább bolondot,
hagyd faképnél azt, ki korhol,
az nem a te gondod…

Aranyosi Ervin © 2018-06-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva