Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kilépni mások árnyékából


Aranyosi Ervin: Kilépni mások árnyékából

Vannak, akik mindent tudnak!
– A többiek tanulnak!
Vannak persze, akik mások
előtt térdre hullnak.
Elhiszik a “mindent tudást”,
s árnyékában élnek.
Ők azok, kik önmagukat
megismerni félnek.

Nincsen nagyobb, vagy tudósabb,
különleges ember!
Csak, ki nem hisz önmagában,
aki élni sem mer.
Van, ki megtalálja útját,
és “naggyá lesz” végül.
Van, ki hiszi, ez jut neki,
s a sorsán árnyék ül.

Biztosan volt életedben
dédelgetett álmod.
Addig nem lehetsz “nagy ember”,
míg ki nem próbálod.
Mások előtt hajlongsz, pedig
lelked sokra képes!
Tehetséged megtalálva
jutsz el más szívéhez.

Mindannyian azért jöttünk
erre a világra,
hogy tudásunk megmutassuk,
dicséretre várva.
Valójában nem dicséret,
szeretet a vágyunk,
amit mindig megkaphatnánk,
mégis sorba állunk.

Szeretet kell, elismerés,
más energiája,
megszerezni, minden embernek
csak ez a vágya.
Ám, nem mástól kell elvennünk,
hisz az lehetetlen,
ezért marad olyan sok szív
árva, szeretetlen.

Szeretetet kéne adni,
s kapnánk vissza bőven!
Megjelenne az öröm is
nálunk a jövőben.
Szeresd előbb önmagadat,
hidd el, megérdemled!
A szeretet apró lángja
gyúljon lángra benned!

Más lelkében is gyújts lángot,
adj hát emberséget.
Ha te szeretsz, ki ne tudna
megszeretni téged?
Tedd a dolgod, amit érzel,
hogy lelkedből fakad!
Találd meg a tehetséged,
s így tedd naggyá magad!

Engedd, hogy belső tudásod,
más lelket vidítson!
Szeretettel végzett munkád
új kapukat nyisson!
Boldogítson az a tudat,
hogy mást felemeltél!
A világod, s önmagadat
szolgálni születtél!

A szolgálat – nem szolgaság! –
önként vállalt munka!
Tehetséged és tudásod
öntsd mindannyiunkra!
Ha utadon a szeretet,
s a jóság vezérel,
meglátod majd, mire képes,
s hány emberhez ér el.

És, mert tükör a világunk,
vissza is kapsz mindent.
Minden, amit másoknak adsz,
kárba vész szerinted?
Hiszem, ez a lét értelme:
– Azt add, amit várnál!
Ha hinnél a szeretetben,
mindent jól csinálnál!

Aranyosi Ervin © 2018-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebb jövőt remélni


Aranyosi Ervin: Szebb jövőt remélni

Egy gyertya fényénél tekints önmagadba,
merülj el lelkedben, s keresd meg a fényt.
Isten csodáiból lettél összerakva,
éld meg hát a létet, s ne veszíts reményt!

Teremts gondolattal, élj meg minden álmot,
a szó hatalmat ad, használd helyesen!
Szeretet tüzével formáld a világod,
változz előnyödre, s haladj lelkesen!

Mikor jó úton jársz, jó érzés lesz társad,
mikor jót sugárzol, az hat vissza rád!
Amikor a célod végre megtalálod,
élvezed a létnek szebbik oldalát.

Meg kell hát tanulnunk végre szépen élni,
önmagunkban hinni, szebb jövőt remélni!

Aranyosi Ervin © 2018-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ketten vagyunk


Aranyosi Ervin: Ketten vagyunk

Ketten vagyunk, Én és az álomképem.
Mint fény, s az árnyék, mindig együtt leszünk.
Melyik kell néked, a valódi énem?
Vagy az a másik, mit elképzelt eszünk?

Tudod, a lényem mindig felruházod,
– ráaggatsz címkét, s magyarázatot.
És hogyha tévedsz? Ha becsapott világod?
Engem hibáztatsz, mert nem olyan vagyok!

Ismerj meg engem, önmagadba nézve!
Mi az, mi vonz, s mi az, ami taszít?
A külvilág, lelkednek tükörképe.
Elfogadásra, megértésre tanít!

Aranyosi Ervin © 2018-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Ne hidd!

Aranyosi Ervin: Ne hidd!

Ne hidd, hogy ők jobbak, kik téged lenéznek!
Elhitetik veled csupán az egészet!
Te sem vagy ám híján, az erőnek, észnek!
Talán csak sikerben volt kevesebb részed!

Hiszékeny vagy, s hiszed, hogy ez neked nem jár,
ám ha járnád utad, te is messzebb jutnál,
nem szegnék a kedved holmi akadályok,
nem lenne szemeden hitrendszerből hályog.

Ha a képzeleted célod képes látni,
ha hiszel magadban, olyanná tudsz válni!
Lelkedben a létra, csak támaszd az égre,
s kezdj el céljaidhoz fellépkedni végre!

Te sem vagy kevesebb és te sem vagy gyengébb!
Jó lenne, ha lelked végre elengednéd,
hadd szálljon, repüljön, legyen végre szabad!
Mások gúnyaitól szabadítsd meg magad!

Higgy csak önmagadban, mert csoda él benned!
Mondd csak, mi nem enged önmagaddá lenned?
Mi akadályoz meg, hogy a léted élvezd,
magad napról-napra, egyre jobban érezd?

Aranyosi Ervin © 2018-01-17
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Találd meg önmagad!


Aranyosi Ervin: Találd meg önmagad!

Mikor megszülettél még önmagad voltál,
aztán a lelkedtől messze kóboroltál.
Mit elvártak tőled, pont olyanná váltál,
megfelelni másnak folyton megpróbáltál.

És azóta mindig rajtad ez az álarc,
még mindig elhiszed, így boldoggá válhatsz,
szeretetre vágyva folytatod a harcod,
és sehogy sem érted, mért vallasz kudarcot!

Talán, ha lelkedhez még visszatalálnál,
akinek születtél újra azzá válnál,
s megértenéd végre, miért vagy e földön,
nem lenne az élet gúzsba kötő börtön!

Nagyon fontos lenne önmagadra lelni!
Ne akarj hát másnak folyton megfelelni!
Ne hidd, hogy csak akkor fognak majd szeretni!
Ne engedd magadat így félrevezetni!

Add csak önmagadat, ne hódolj be másnak,
ne engedj érzelmi mocskos zsarolásnak.
Ki csak akkor szeret, ha úgy élsz, hogy várja,
az bizony lelkedet kalitkába zárja!

Lelked szabad madár, szabadságra vágyik,
ha ketrecben csücsült, rab volt mostanáig!
Azt ki rabláncon tart, szeretettel zsarol,
hagyd ott az út szélén szenvedni valahol!

Önmagadért vállalj csak felelősséget,
az úgyis elvisel, aki szeret téged!
Találd meg önmagad, tedd szívből a dolgod,
engedd hogy a lelked mától legyen boldog!

Aranyosi Ervin © 2018-01-16
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A képzelet szabad


Aranyosi Ervin: A képzelet szabad

A képzeletet nem lehet négy fal közé zárni!
Nincs olyan hely, hol  szárnyait ne tudná kitárni!
Nem lehet az rabmadár, aki lelkében őrzi,
a világ rideg rútságait álmával legyőzi.

Engedd hát szabadon lelked szép madarát,
hadd repüljön messze, hadd teremtsen csodát!
Álmaidat mindig lássad magad előtt,
teremtő Istened hadd repítse fel őt.

A gondolat teremt, száll képzelet szárnyon,
legyen szebb az élet ezen a világon.
Képzeld el, hogy mások veled együtt szállnak,
szeretet lángjától boldogabbá válnak.

Ne zárd az álmaid soha önmagadba,
engedd ki madarad szálljon a szabadba!
Hagyd, hogy felvidítson, lássa meg a szépet,
váljon valósággá, alkoss róla képet.

Lelked festővásznát magad előtt tartva,
képzeleted szárnyán emelkedj magasba.
Győzd le azt az erőt, mely a Földhöz láncol,
amitől másoknak áldozatnak látszol.

Ha van képzeleted, teremtő erőd van,
azt akarom érezd! Én most erről szóltam,
és ha összefogunk, holnap már meglátod,
építhetünk együtt emberibb világot!

Aranyosi Ervin © 2017-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ismered önmagad?


Aranyosi Ervin: Ismered önmagad?

Mondd kedves barátom, te ismered magad?
És ez a tudásod, vajon miből fakad?
Talán mások mondták? Szidtak, vagy dicsértek?
Vajon gyermek korban, mily bántások értek?
A szeretet akkor volt csak elérhető,
ha lelked lenyugszik, s fejed lágya benő?
Ha már felnőtt szemmel nézed a világot,
s azt látod, mit szülőd, vagy nevelőd látott?

Mondd csak hányan voltak lelkedre hatással?
Törődtél magaddal, vagy mindig a mással?
Saját álmod élted? Próbáltál evezni,
tengernyi határ közt magad kifejezni?
Úgy tetted dolgodat, ahogy mások mondták?
Akkor is, ha ezzel kedved elrontották?
Vajon félre dobtad összes izzó vágyad,
csak, hogy szeressenek, s levágják a szárnyad.

Mondd csak, földhöz kötve, megismerted magad,
vagy csak szabad lelked ingoványba ragad?
Teszed, amit mások kérnek és elvárnak,
s csak átlagos dolgok maradnak utánad.
És vajon az lettél, akinek születtél,
vagy meghasonultál, másnak megfeleltél?
Mások bús terheit cipeli a vállad?
Mondd, a saját lelked, végre megtaláltad?

Hiszem, sosem késő, önmagaddá válni,
csupán a lelkedet kéne hagynod szállni!
Terheidet dobd el, élj magadért végre,
dobd el a sok béklyót, s emelkedj az égre!
Csak úgy csendesülj el, s keresd meg a lelked,
igazi önmagad ott él mélyen benned.
Tedd szabaddá végre, s vágyaidat éld át,
hagyatkozz lelkedre, s keress méltó példát!

Ismerd meg önmagad, lépj valós utadra,
bátorítson álom, erőt adó mantra!
Soha sincsen késő, felszállni, repülni,
csodát rejtő, valós álmokba merülni!
Szeretni, tisztelni önmagadat végre,
szabadság örömét felírni az égre!
Álmokat álmodva önmagaddá válni,
szeretni, örülni, a létet csodálni!

Aranyosi Ervin © 2017-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Angyal vagy!


Aranyosi Ervin: Angyal vagy!

Kísérjen utadon béke és szeretet,
öröm ragyogja be egész életedet!
Nyomodban is mosoly, vidám jó kedv járjon,
ügyes kezed nyomát hagyd ott a világon!

Gondolattal teremts szebb jövőt a mában,
mártózz meg naponta a jólét áramában!
Hagyd magad sodorni, hagyd magad szeretni,
legyen okod mindig vidáman nevetni!

Kísérjen utadon néhány kedves lélek,
csendüljön lelkedből szép szeretet-ének!
Akard, hogy a világ visszhangozza hangod,
legyen saját dalod, mit elő kell adnod!

Gondolattal teremts, szeretettel éld meg,
Hajolj le azokhoz, kik még ott lent élnek.
Tanulj a hibákból, akarj jobbá válni,
így növessz szárnyakat, képes legyél szállni!

Mert egy angyal vagy te, ember testbe bújva,
aki a teremtést éppen csak tanulja,
akit régi hite kísért, akadályoz,
ki el akar jutni igaz önmagához.

Aki nem ismeri saját, szabad lelkét,
kinek ezer kétség vonja el figyelmét,
aki folyton keres, ám nem tudja, hogy mit,
s birtokolni akar, szerezni sok holmit!

Nem leli a helyét, s lelkét az anyagban,
megfelelni akar minden pillanatban,
dicséretre vágyva harcol, semhogy élne,
régi, rossz hiteket valósra cserélne!

Mert egy angyal vagy te, ember testbe bújva,
aki a teremtést éppen csak tanulja,
akit régi hite kísért, akadályoz,
ki el akar jutni igaz önmagához.

Keresd hát utadat, segítek keresni,
amit megtanultam, el tudod már lesni.
Ha volna kérdésed, azt nyugodtan tedd fel,
mert a gondolattal holnapot teremtel!

Ma még csak ember vagy, földi testbe gyúrva,
ma még a rezgésed alacsony és durva.
Kit felemelkedni hite akadályoz,
ki nehezen jut el saját önmagához!

Mert ma az angyalok ember testben élnek,
mindent elfeledtek, s emlékezni félnek,
pedig a lelkükben, ott van a mennyország,
mert leszületéskor mind magukkal hozták.

Ne rohanj hát tovább, meg kellene állnod,
s lelkedben olvasva csendben meditálnod,
megkeresni mindazt, mit elfelejtettél,
ami megmutatja, hogy mi végből lettél?

Aranyosi Ervin © 2017-08-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Létkérdések…


Aranyosi Ervin: Létkérdések…

Ismerd meg önmagad! Ki vagy valójában?
Vajon az, ki egykor voltál a pólyában?
Akkori énedtől mily messze kerültél?
Miért váltál mássá, mint mikor születtél?

Kik formálták lelked, kik hatottak rája,
milyenné változott lelked szép ruhája?
Mi keltett félelmet, vagy szorongást benned?
Mi akadályozott önmagaddá lenned?

Igaz volt-e minden, amit megtanultál,
vagy csak hiedelmek csapdájába hulltál?
Vajon milyen vágyad kísér át a léten,
vezet-e egy csillag át a sötétségen?

Tudod-e, hogy ki vagy, s lelked mire képes?
Tudsz-e változtatni? Vajon lehetséges?
Van beleszólásod, vagy csak áldozat vagy,
s abból csipegethetsz, amit mások adnak?

Mondd csak, kell-e félned élettől, haláltól?
Ha van valós célod, mi az ami gátol?
Van-e feltétele ma a szeretetnek?
Vannak segítőid, kik jó felé vezetnek?

Képes vagy-e hinni mindig önmagadban?
Saját gondolatod nyílik meg szavadban?
Úgy élsz, ahogy mások azt elvárják tőled,
mások tervezik meg várható jövődet?

Képes vagy-e arra, hogy te is teremtsél,
önmagad szeretve, vonzzon végtelen cél?
Képes vagy-e szebbé tenni a világod?
Van-e erőd hozzá, van-e bátorságod?

Ismered-e magad, hogy mire vagy képes?
Eltudsz vajon jutni mások szép szívéhez?
Képes vagy-e másnak szebbé tenni sorsát,
szeretet-kenyérből osztogatni morzsát?

Akarsz-e megélni boldogabb világot?
Szívedben nevelni szeretet-virágot?
Akarod-e magját szétszórni a szélbe,
akarod-e látni azt kikelve, élve?

Változz előnyödre, s élj meg minden percet,
keress egy szebb utat múló életednek!
Keresd az értelmét – miből, mit tanultál?
Milyennek születtél, s mivé alakultál?

Kérdésre a válasz, mind ott él tebenned.
önmagadba nézve meg kellene lelned.
Ott él a szeretet, hát szeresd önmagad,
s szórjad a világra, mert annál több marad!

Mert, amit kiküldesz, visszatükröződik,
az elvetett mag sem hullik, csak a földig,
majd szépen kikelve mutat neked szépet,
szeretet vizétől virágzik az élet!

Aranyosi Ervin © 2017-07-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeress, hogy szeressenek


Aranyosi Ervin: Szeress, hogy szeressenek

Ami legjobban fáj: A szeretet hiánya.
Erre vár sóváran az ember fia, lánya.
Mindent megtesz érte, hogy szívből szeressék,
ám az nem működik csak úgy: – Nesze, tessék!
Sokszor ott keresed, hol szeretet nincsen,
elgondolkodtál már kalitkán, bilincsen?
Mindent feladsz azért, hogy valaki szeressen,
hogy a szíved kicsit boldogabb lehessen,
s közben önmagaddal nem vagy elégedett,
nem mutatod hát ki belső szépségedet.

Gyakran a szép szíved kalitkába zárod,
s már gyerekkorodban megéled halálod,
mert az élet üres szívszeretet nélkül,
s halálba, magányba belenyugszol végül.
Pedig nem kéne más: – Megnyitni a szíved,
s szeretetet adni. Ki bőséget hirdet,
annál, bíz’, beindul a szép áradása,
mert a szeretetnek belső a forrása.
Nyisd hát meg forrásod, s máris kezdj el adni,
hisz szeretned kéne, s élve megmaradni!

Ismerd meg önmagad, éld meg a csodádat!
Szeresd azt, aki vagy, s menekül a bánat.
Ha magad szereted, máris többre tartod,
derű árad benned, s kivirul az arcod,
a mosoly szikrája gyújt majd izzó lángot,
fogadd be szívedbe az egész világot.
És ha te szereted, a világ is téged,
örömben, vígságban bőven lesz majd részed.
Könnyű szeretetnek bőségében lenni,
nem is kell mást tenni, csupán csak szeretni.

Aranyosi Ervin © 2017-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva