Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Merj újra gyerekké válni!

Aranyosi Ervin: Merj újra gyerekké válni!

Azt hiszed, a fiatalság életkor kérdése?
Az arcodra, a zord idő, ezer ráncot vés-e?
A tested sem úgy mocorog, ahogy régen mozgott?
Fájdítja az ízületet, megbántja a csontot?
És a lelked, vele mi van? Képes-e repülni?
Hétköznapok fogságából ki tudsz menekülni?
Él-e benned még a gyermek szép szabadság vágya?
Mert, ha lelked nem köt gúzsba, még tiéd a pálya!
Figyeld, mi tesz még boldoggá, mitől jó a kedved?
Az életed minden reggel meg kell ünnepelned!
Keresd meg a mosolyodat, arcod szép ruháját,
keress új célt, új álmokat, élvezd ki a báját.
Érezz hálát minden percért, mert ha jól csinálod,
gyerekesen kedvessé lesz újra a világod.
nem számít, hogy más mit gondol, hogyan kéne élned!
Élvezd ki a mai napod, nincsen mitől félned!
És ha lenne bátorságod, kezdj hát új dologba!
Lépj bátran ki a napfényre, ne ülj a sarokba!

Aranyosi Ervin © 2016-07-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öregség

Az idő tovaszáll, emlékek szépülnek,
egykor csodás percek kincstárba kerülnek.
Nem mozdul a lábad, nem visz már előre,
nincsen cél, mi várna, nem kapsz már erőre.
Úgy hiszed az élet, ennyi volt, s már vége.
Már nem is fohászkodsz, s nem nézel az égre…
Várod, mint megváltást, eljövő halálod,
zűrös világunkban helyed nem találod.
Pedig már van időd, végtelen, mint tenger,
s tudnál teremteni bűvös értelemmel.
Nem látsz túl magadon, csak bajodat látod,
ezzel béleled ki megszürkült világod.
Eszedbe nem jutna: – változtatni kéne!
– Nem csak “trottyos” vagyok, vén apó, vagy néne.
Ne hagyd kialudni, lelked tiszta fényét,
vedd újra kezedbe a világ teremtését.
Világot teremtett a jó “öreg” Isten.
Ne hagyd, hogy betegség, hiány leterítsen.
Te is gyermeke vagy, teremtésre képes!
Járulj hozzá te is az új teremtéshez.