Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Jó reggelt, jó reggelt!


Aranyosi Ervin: Jó reggelt, jó reggelt!

Jó reggelt, jó reggelt!, ébredjetek szépen!
A Napocska is felébredt, s fent jár már az égen.
Körülnézett a világban, s annyi mindent látott,
például egy oroszlánt, mely szájat nagyra tátott.

Na, nem azért, hogy megegyen, nem volt éppen éhes,
csak ásított. Felébredni, most már esedékes!
A Napocska tovább járta az égen az útját,
s meglátta a cifra kaput, s az életvíz kútját.

Annyi mindent látott már ma, te még mindig alszol?
Pedig kint a zöld erdőben csodás madárdal szól.
Ébredj te is, nyisd ki szemed, gyere ki a rétre,
nézz jól körül és meséld el, hogy mit veszel észre?

Látod-e a fák tövében az ezer virágot,
észreveszed az őzikét, ki friss füvet rágott?
A szél hátán látsz-e vidám madarakat szállni,
látsz-e bábot, ami éppen lepkévé kezd válni?

Látsz-e sebes kis patakban halat úszni gyorsan,
észreveszel kis libákat, ahogy mennek sorban?
Kisnyulat, mi fürgén ugrál cikk-cakkban cikázik,
tücsköt, amely hegedűjén vidám kis dalt játszik?

Ébredj tehát hálás szívvel, élvezd a világot,
legyen tőled az is hálás, aki téged látott.
Mosolyodat öltsd magadra, legyen jó a kedved,
mint a Napnak az égbolton, olyanná kell lenned!

Szórd hát szét a szereteted, ahogy Nap a fényét,
tedd boldoggá körülötted világod sok lényét!
Ébredjenek kedvességre, mosolyra, jó szóra,
teljen szépen és vidáman mától minden óra!

Aranyosi Ervin © 2018-01-18
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kandúr Bandi meséje


Aranyosi Ervin: Kandúr Bandi meséje

Egyszer volt egy Kandúr Bandi,
nem tudott nyugton maradni!
Neki folyton menni kellett,
nem ült a gazdája mellett.
Minden reggel nekivágott,
felfedezni a világot.
Felfedezni és bejárni,
igazi vadásszá válni!

Legelőször fára mászott,
a fakérgén kaparászott,
élesítette a körmét,
– hallotta is ezt a környék.
Minden egér, minden madár,
odabújt, hol nyugtot talál,
hol a vadász el nem éri,
hol a holnapot megéli.

Szóval, Bandi neki vágott,
hogy bejárja a világot,
pontosabban a környéket,
s felfedezze, hol van élet?
Ment, mendegélt kíváncsian,
cicaszeme fel-felcsillan,
mikor meglát gyíkot, lepkét,
kik mozgásukkal meglepték.

Ha mozgás van, Bandi lapul,
a figyelme sosem lazul,
figyeli a mozgót, élőt,
incselkedőt, félve félőt,
aztán huss, mint nyíl úgy repül:
zsákmány alulra kerül.
De Bandink nem éhes fajta,
vagy csak most nem látszik rajta.

Inkább játékosnak látszik,
akit elkap, azzal játszik.
Feldobja a levegőbe,
mégsem futhat el előle,
mert a Bandi ezzel becsap,
s zsákmányára újra lecsap.
Alaposan kifárasztja,
s mert nem éhes, futni hagyja.

Már újabb kalandra vágyik,
kerítés tetején mászik.
Ott fent illegeti magát,
felbosszantva Morzsi kutyát.
Mert a kutyus is vadászna,
de Bandink fúj a vadászra,
bosszantja csak, felhergeli,
az örömét ebben leli.

Szegény Morzsi ugat, tombol,
s álmodik szép jutalomról…
Macskabunda jól mutatna,
s a kutyák közt rangot kapna,
mert egy kandúrt levadászott,
kényes szép nyakára mászott…
Ám ez a kép álom marad,
csak csahol a macska alatt.

Bandink is megunja végül,
s nem is marad eleségül.
Mivel már a gyomra korog,
lám most már haza csámborog,
Az ablakon kopog, kapar,
beeresztik nagyon hamar.
A gazdája hazavárja,
s táppal telik meg a tálja.

Gazdájához törleszkedik,
megköszöni a reggelit.
Ölébe ül és dorombol,
az ételért, jutalomból,
meg hogy végre simogassák,
álomszépen elringassák.
Álmában megint vadászik,
de ott oroszlánnak látszik!

Aranyosi Ervin © 2017-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hírneves cica

hírneves cica

Aranyosi Ervin: Hírneves cica

Kigolyóztam az oroszlánt,
tudod, nekem szebb a hangom,
rögtön le is szerződtettek,
így sikerül nyomot hagynom.
Tudd meg, minden film eleje,
mától kezdve velem indul,
így jutottam magasabbra,
kedves gazdám versein túl.
Nagy dolog a népszerűség,
az emberek körbeállnak,
bármerre is visz a sorsom,
mint egy csodát, megcsodálnak.
Persze tudtam, előbb-utóbb
elismerik tehetségem.
velem kezdődnek a filmek,
s talán sohasem lesz végem!

Aranyosi Ervin © 2016-10-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 19. rész

könyv tündére 19
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 19. rész

Repülnek a napok,
mint vándormadarak,
az óra elsiet,
a perc tovaszalad.

Én meg jövök hozzád,
űz a kíváncsiság,
mit rejthet számomra
ma a mesevilág.

Kedves, jó könyvtündér,
folytasd hát a mesét,
a tündér királylány
várja már kedvesét.

Ki átjut az elsőn,
a szívjóság próbán,
milyen feladatot
kap ezen a tornán?

Mit rejt a második
elvarázsolt szoba?
Ki túljut az elsőn
az juthat be oda?

Abban a szobában
vadállatok voltak,
s kik rájuk támadtak,
nyomban meglakoltak.

Nem segít fondorlat,
itt nem segít erő.
Csak az alázatos,
nyíltszívű a nyerő.

Párduc és oroszlán,
tigris fente karmát,
fitogtatva erőt,
hallatta a hangját.

Rémületet keltett,
acsargott, üvöltött,
a halálfélelem,
gyilkos ruhát öltött.

Aki futni kezdett,
nyitott ajtó várta,
és az ajtón álló,
éles alabárdja.

S bizony a gyávák is
pokolra jutottak,
egyenest az ördög
karjába futottak.

Ám az sem járt jobban,
aki szembeszegült,
bármely vadállattal
háborúba került.

Mert a vadak győztek,
megfutamították,
s lám a pokol ajtót
neki is nyitották.

Csak néhány nyílt szívű
juthatott át rajta,
ki nem erőszakos
s nem is félős fajta.

Ki az állatokra
lélekként tekintett,
s volt hozzájuk szép szó,
s megértő tekintet.

Ki nem háborúzni,
vért ontani akart,
aki megnyugtatott,
s nem emelte a kart.

Ők kevesen voltak,
néhány szelíd lélek,
akik szerencsésen
az új szobába léptek.

Ebben a teremben
furcsa próba várta,
étellel telt asztal,
és a királylányka.

Romantikus hely volt,
a szoba oldalát,
nem kőfal alkottak,
virágzó rózsafák.

A másik oldalán,
épp érő gyümölcsfák
kínálták termésük
húsát és zamatát.

A fák ágai közt
madarak daloltak,
s nem csak jó zenészek,
gyönyörűek voltak.

A tündér királylány
fogadta vendégét,
majd hellyel kínálta,
figyelve személyét.

Traktálta étellel,
varázslatos borral,
megadta a módját,
közben tartva szóval.

Ám, hogy a királylány
melyiket választja,
arra meg a választ,
csak a holnap adja.

Mert eljött a vége
a mai mesének,
de ha jössz, holnap is
mindent elmesélek.

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2016-07-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Alvó oroszlán

Kép: Korinna Photography

Kép: Korinna Photography

Aranyosi Ervin: Alvó oroszlán

Cica-mica mélyen alszik,
úgy megsimogatnám!
Szelídsége, puha szőre
csalogatón hat rám.
De vajon, ha felébredne,
mi lenne a vége.
Hagyom inkább, hadd aludjon.
Tudod, jobb a béke!

Aranyosi Ervin © 2016-05-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Figyelem az arcod…

figyelem az arcod

Aranyosi Ervin: Figyelem az arcod…

Figyelem az arcod, őrizem az álmod,
benne is én vagyok a legjobb barátod.
Ott is együtt játszunk, ott is szeretettel,
egy csepp cicagyerek, egy embergyerekkel.
Lehet-e nagyobb kincs, mint ez a barátság,
követendő példa, hogy mások is lássák!
Együtt felfedezni mindent a világon,
szeretettel élni, ez egy csodaálom.
Figyelem az arcod, rajta derű, béke,
kedves kis mosolyod, mely a legfőbb éke,
és ha majd felébredsz, nevetni is fogsz rám,
mikor úgy teszek majd, mint egy bősz oroszlán…

Aranyosi Ervin © 2015-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Leó és az angyal

Aranyosi Ervin: Leó és az angyal

Aranyosi Ervin: Leó és az angyal

Leó oroszlán volt, bizony!
Egy baja volt a fény-iszony!

Ezért sötét erdőben élt.
Napfényre lépni, juj, de félt.

Ám jött egy angyal, egy napon.
– nem is volt szárny az angyalon –
a földön járt, s mindent tudott,
így hát Leóhoz eljutott.

– Hadd nyissam fel a szemedet,
hogy megéld valós szereped,
hogy boldog légy, ha nap ragyog,
– angyalkísérőd én vagyok.

Szívem varázsa, szeretet,
hitet hoz neked, s meleget,
hogy fényben élhess boldogan,
ahol az öröm megfogan.

S az angyal átölelte Őt,
Varázsos lelke visszatért,
s Leó más lett, mint azelőtt,
s ettől a naptól fényben élt!

Aranyosi Ervin © 2013-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Filmszerep


Látod, Anyu egy színésznő!

Látod, szerepeltem.
A filmben egy téli napon,
kint jártam a kertben.
Ám egy fenyő huncutkodott,
hósapkát dobott rám.
A varázslat nem sikerült,
nem lettem oroszlán…
(Aranyosi Ervin)

http://www.facebook.com/1kep1vers

By

Megértés…

Kicsit elbambultam,
épp befelé nézek.
Kezd már összeállni
a sok apró részlet.
Kezdem megérteni,
hogy miért születtem,
hogy m’ért nem oroszlán,
csak egy cica lettem…
(Aranyosi Ervin)

http://www.facebook.com/1kep1vers

By

Mosdatás

A tisztaság fontos dolog,
– addig nem kap csemegét, –
anyukája megmosdatja
az oroszlán csemetét.
– Anyu nyelve olyan érdes,
reszelősen simogat.
Szerencse, hogy kaja előtt
nem kell mosni így fogat…
(Aranyosi Ervin)
http://www.facebook.com/1kep1vers