Aranyosi Ervin: Szakítás


Aranyosi Ervin: Szakítás

Fájt, és úgy éreztem, hogy a szívem megszakadt,
minden porrá égett egy gyilkos perc alatt.
Szemem könnybe lábadt és semmim sem maradt,
a lelkem talajt vesztett, rám dőlt a pillanat.

Miért nem mondtad, hogy játék volt csupán?
Miért nem mondtad, hogy ne haljak meg bután?
Miért nem mondtad, hogy másképp képzeled?
Miért raboltad el tőlem az életet?

Mondd hát, hogy nincs tovább,
tőled miért is vártam csodát,
mondd miért játsszam az ostobát?
Mondd miért nem érzed, miért nem érted?
Miért kell, hogy mást keress
mondd miért kell, hogy mást szeress?
Mondd miért kell, hogy más lehess?
Mondd miért nem érted, miért nem érzed át?

Így lett vége, neked csak ennyi volt.
Gőgöd eldobott, s a lelkemen tiport!
Nem is értettem azt, hogy ez miről szólt,
szívem széjjel tépted, mára szinte holt!

Miért nem mondtad, hogy játék volt csupán?
Miért nem mondtad, hogy ne haljak meg bután?
Miért nem mondtad, hogy másképp képzeled?
Miért raboltad el tőlem az életet?

Mondd hát, hogy nincs tovább!
Tőled miért is vártam csodát?
Mondd, miért játsszam ostobát?
Mondd miért nem érzed, miért nem érted?
Miért kell, hogy mást keress
mondd miért kell, hogy mást szeress,
mondd miért kell, hogy más lehess?
Mondd miért nem érted, miért nem érzed át?

Aranyosi Ervin © 2023-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!