Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Pénz és teremtés


Aranyosi Ervin: Pénz és teremtés

Képzeld, van  egy zsáknyi pénzed,
s elköltheted az egészet!
Teljesülhet minden vágyad,
álmod mind valóra válhat.
Nem kell érte semmit tenned,
ha a vágy megfogant benned,
csak egy kicsit mennyben járni,
s magadban a kincsre várni.

Csupán hinned muszáj benne,
s elképzelni, mintha lenne,
mintha két kézzel számolnád,
s vágyaidra szerteszórnád.
Aztán, mikor elköltenéd,
a sors ismét hozná eléd,
hogy a kincsed, hogy a pénzed
adja, miben nem volt részed!

Lenne pénzed újra, s újra,
költhetnéd régire, s újra,
Mindig, s bármit megvehetnél,
mérhetetlen gazdag lennél.
Azt tehetnél, amit akarsz.
s nem kellene hozzá a harc,
nem kellene megszerezned,
csak a vágyad égne benned!

Képzeld el a gazdagságot,
élvezz valóra vált álmot,
s figyeld lelkedben mit érzel,
ha jóban vagy kinccsel, pénzzel!
Élvezd ki, mintha meglenne,
sok örömöt találj benne,
adj belőle bőven másnak,
jó barátnak, kedves társnak!

S a pénzedet teremtsd újra,
vidd magaddal minden útra,
mindenkinek adj belőle,
adj és legyél boldog tőle.
Majd, ha szeretet vezérel,
és már jól bánsz kinccsel, pénzzel,
akkor értelmét is látod,
s gazdagítod a világot!

Csak úgy tudsz a kincsre lelni,
ha képes vagy elképzelni,
ha elhiszed, hogy jár neked,
s szívedben gyúl a szeretet.
Hagyod, hadd áradjon bőven,
s hiszel egy gazdag jövőben,
ahol nem ural a pénzed,
s jól használod az egészet!

Aranyosi Ervin © 2017-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Félig-meddig mese

Aranyosi Ervin: Félig-meddig mese

Egyszer volt, hol nem volt,
talán egy mesében,
mesebeli tájon,
erdő közepében.
Született egy manó,
apró, pici lélek.
Örömmel kiáltott:
– Nézd csak világ, élek!

Nagyon korán rájött,
parázs él szívében.
Csodát akart tenni
egész életében.
Tudta, kell, hogy legyen
célja, küldetése,
csak még azt nem tudta,
ez a cél mesés-e?

Felhúzott egy csizmát,
hétmérföldest, nagyot,
s erdőt, tölgyfát, odút
maga mögött hagyott.
Elment a városba,
ahol sok ember élt,
ahol a sok ember
boldog jövőt remélt.

Mikor leszállt az est,
a házakat járta,
ablakon belesve
bizony csak azt látta:
– Mindenki szomorú,
ha eljött az este.
Bizony, minden ember,
jó kedvét kereste.

A felnőtt egész nap
munkáját végezte,
s örült, hogy vége lett,
ha eljött az este.
Nem lelte örömét,
mind pénzért dolgozott,
a manó nem talált
közöttük boldogot.

Kisgyerek és kamasz
járt az iskolába,
s nem talált vígságot
egész kis korában.
Idegen tudástól
zsongott folyton fejük,
és a manó látta:
– Máshol lenne helyük.

S lám, az óvodások
szintén kedvetlenek,
óvó nénit kaptak
anyukájuk helyett.
Aztán látott bizony,
babás anyukákat,
kiket sok dologért
emésztett a bánat.

Így a rossz kedvük is
babáikra ragadt,
velük sem lehetett
fogni víg madarat.
Itt a sok nyugdíjas
mind attól rettegett,
a munkájuk nélkül
lesznek mind betegek.

Mennyi szomorúság
uralta a várost,
mert sosem alkottak
vidámkodó párost.
Minden egyes ember
a sorsát okolta,
vagy a panaszával
a többit sokkolta.

És a manó izgult:
mit lehetne tenni,
nem tudnak a népek
nevetni, szeretni.
Mert az embereken
gonosz pénz lett úrrá,
s a manó úgy döntött:
– Eltüntetem, hurrá!

Úgy is tett és másnap,
az összes pénz eltűnt,
ám a jó manónak
hamarosan feltűnt,
hogy bizony az ember
nem lett boldog tőle,
a pénztelenségtől
nem kapott erőre.

Sőt inkább gyászolta
a rút pénz hiányát,
s továbbra is hitte,
az oldja meg álmát.
A manó ezt látva,
attól kezdett félni:
– Az ember nem is tud
pénze nélkül élni?

Talán nem is látják
a csodás világot,
le kellene venni
róluk ezt az átkot.
Mi jelent megoldást,
mely a jóhoz vezet,
hát egy örömlátó,
kis műszert tervezett.

Lám, a munkájának
lett is eredménye,
felbolydult a város
sok szomorú lénye.
Hagyva csapot-papot,
költözködni kezdtek,
régi falujukba
visszakéredzkedtek.

Újra együtt laktak
a teljes családok.
A szeretet virult,
s bizony volt is rá ok!
Szeretettel tette
mindenki a dolgát,
a régi írások
tudását magolták.

Amire szükség volt,
előteremtették,
megdolgoztak érte,
nem csak úgy megvették.
Amiből meg több volt,
hát csereberéltek,
egymást megsegítve
boldogabban éltek.

Gyermekek a szülők
példáján okultak
és a nagyszülőktől
csupa jót tanultak.
Esténként a téren
jó nagy tüzet raktak,
körülvéve, együtt
daloltak, vigadtak.

Nem volt gondjuk többé
hívságokra, pénzre,
és a manó bizony
már azt vette észre,
hogy mosoly uralta
az emberek arcát,
élvezte a létet,
nem folytatta harcát.

A manó boldog volt,
sikerült a terve,
mert a lét, értelmét
újra visszanyerte.
A szeretet végül
elnyerte jutalmát,
legyőzte a szívük
a pénz zord hatalmát!

Aranyosi Ervin © 2017-08-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretettel többre vinnénk!


Aranyosi Ervin: Szeretettel többre vinnénk!

Szeretettel többre vinnénk,
ha magunkban jobban hinnénk.
Nem úsznánk szembe az árral,
megbékélnénk a világgal.

Bennünk élő szép tudásunk,
szebbé tenné minden álmunk,
teremtenénk képzelettel,
s boldog lenne minden ember!

Álom, álom, édes álom,
létem célját hol találom?
Honnan fogok többet tudni,
s már a Földön mennybe jutni?

Lelkünk mélyén ott az érték,
pénzben, kincsben sosem mérték!
Amit adsz, azt kapod vissza,
lelked a jót mohón issza.

Legyél mással emberséges,
jobbá válni lehetséges!
Szeretettel többre vinnénk,
ha magunkban jobban hinnénk!

Tárd ki szíved, szeresd magad,
szép jövőt csak élő mag ad!
A szeretet benned éled,
ha világod szebben éled!

Aranyosi Ervin © 2017-07-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Azoknak, akiket nem érdekel!

tűzijáték
Aranyosi Ervin: Azoknak, akiket nem érdekel!

Gazdag ország vagyunk!
Petárdában gazdag!
Sokat durrogtatunk,
sok a mézes madzag!

Tűzijáték fénye
vetít színes álmot,
mitől szegénységet
a földön nem láttok!

Csak eget bámultok.
Fel akartok nőni?
Nem kéne a sok pénzt
az egekbe lőni!

Csak szét kéne szórni,
jusson enni, másnak!
A fejed sem fájna,
mikor ébredsz, másnap!

Aranyosi Ervin © 2017-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi szép üzenet

Aranyosi Ervin: Karácsonyi szép üzenet

Aranyosi Ervin: Karácsonyi szép üzenet

Karácsonyi napforduló fényt hoz életünkre.
Vajon ezt a fényt tükrözi a mi lelkünk tükre?
Gyertyát gyújtunk, énekelünk, “kisdedhez” beszélünk,
ám életünk akkor lesz szebb, ha majd szebben élünk.
Nem csak a fenyőfánk csillog, nem csak a dísz fénylik,
az emberek napjaikat fénylő szívvel élik.
Ám a jobb lét nem gazdagság, nem csillogás, ékszer,
Jézus utat is mutatott – példával – elégszer.
A szeretet útját járva, hiszem, jobb a létünk,
ha a szeretetünk terjed, már jobb útra léptünk.
De míg itt a pénz az isten, sosem lesz karácsony!
Ha a jó szándék hiányzik: – A szív jobbra váltson!
Öltöztesd fel a lelkedet szívvel-szeretettel,
legyen boldog, s egészséges végre minden ember!
Mosoly adja csillogását, az ünnepünk fényét,
öleljük át képzeletben a világ minden lényét!
S öleljük át két karunkkal, akiket elérünk!
Adjunk hálát teremtőnknek, hogy vagyunk, hogy élünk!

Aranyosi Ervin © 2016-12-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A világon annyi ember…

A világon annyi ember
Aranyosi Ervin: A világon annyi ember…

A világon annyi ember
nem hisz a csodákban.
Nem látja meg a szépséget,
a nyíló virágban.
Nem képes a pillanatban
szívből elmerülni.
Nem képes a természethez
közelebb kerülni.

A világon annyi ember
vár a nagy csodára,
bár ott van az orra előtt,
észlelésre várva!
Bezárt lelke pénzre, kincsre,
gazdagságra vágyna,
ahelyett, hogy napjaiban
örömet találna.

A világon annyi ember
nem képes szeretni,
a szépséget, a jóságot,
szívvel észre venni.
A jót, jóval viszonozni,
tiszta szívvel adni,
élvezni a percek súlyát,
jelenben maradni.

A világon annyi ember
másképp éli létét.
Könyörögve kéri Isten
kegyes segítségét.
A teremtő pedig teremt,
“két kezével” adja,
ám hit nélkül az adományt
zárt ajtó fogadja.

A világon annyi ember
nem érti a dolgot.
Miért szakad rá szenvedés,
és miért nem boldog?
Nem érti az életét,
hogy mi lehet a nyitja,
így aztán e kétes tudást
másnak is tanítja.

A világon annyi ember
tanulhatna élni,
mert a holnap lehet szép is,
nem kell tőle félni.
A tegnapon túl kell lépni,
mindent megbocsájtva,
csak az örömöt keresni,
csak a szépet látva…

Aranyosi Ervin © 2016-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dolgozni kell, mert kell a pénz!

dolgozni kell
Aranyosi Ervin: Dolgozni kell, mert kell a pénz!

Dolgozni kell, mert kell a pénz!
Fáradtan este hazaérsz,
s onnantól nem vagy önmagad,
nem lát szíved, nem fog agyad…
Családod van, kiket szeretsz,
s jó is mikor velük lehetsz,
de nem egy fáradt nap után!
Hát ülsz és bámulsz csak bután…

Nincs türelmed, már elveszett,
leragad fáradt, bús szemed,
s ha gyermeked szól, csak morogsz,
berozsdásodtál, nem forogsz.
Te mindent megadsz – azt hiszed –
s hiába kell a hű szíved,
inkább veszel majd valamit,
mivel a gyermek jól lakik,
vagy jól elfoglalja magát…
– Csak hagyja békén az Apát!

Hétvége jön, s te most pihensz,
családtól nyugtot érdemelsz,
mert ez a két nap jár neked.
Hát hagyjon békén gyereked!
Barátok várnak lelkesen,
– van kinek nincs gyereke sem –
de jó velük, s szórakozol,
és sör folyik, ha pénzt hozol…

Lassan tovaszáll tíz-húsz év,
megadtál mindent, tán elég?
Nem tisztel mégsem gyereked,
“rááldoztad” az életed,
mert dolgoztál, kellett a pénz,
és elfogyott, hát sokra mész.
Se életed, se gyereked,
üres a szív, a szeretet,
a közös élet elmaradt,
s üresnek érzed önmagad.

Dolgoztál fáradhatatlanul,
s hiszed, a példádból tanul,
mert szorgalomra neveled.
Jó mintát lát a gyereked.
Az élet ennyi volna csak?
A léted csupa munkanap?
Dolgozz tehát, mert kell a pénz,
s az megmutatja mennyit érsz!

Aranyosi Ervin © 2016-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Balettos szösszenet

balettos szösszenet
Aranyosi Ervin: Balettos szösszenet

Mindennél fontosabb
számára a balett.
Eltáncolta pénzét,
mindene oda lett.
Nem gondolt jövőre,
nem figyelt a most-ra.
Lecsúszott táncosként
vár a villamosra.

Aranyosi Ervin © 2016-04-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hol van az Isten?

hol van az Isten
Aranyosi Ervin: Hol van az Isten?

Mikor imádkozol, fel, az égre nézel,
reményekkel telten, összekulcsolt kézzel.
Pedig a jó Isten mindenfelé ott van,
s érintkezel vele minden pillanatban.

Mert tudod, teremtőd ott van fűben, fában,
ott él a világnak minden kis zugában.
És, ha felismernéd, bizony, ott él benned!
Ő segít mozdulnod, s lélegzetet venned.

Maga a szeretet, ő maga a jóság,
és általa terem Földön a valóság,
és ha megtalálnád, szíved rejtekében,
túl tehetnéd magad dühön, irigységen.

Tudd hát, az Istened ott él mélyen benned,
a szívedre hallgass, s mondja mit kell tenned!
S ha tudnád a létet tiszta szívvel látni,
Istened magadban meg tudnád találni.

Nem kincset keresnél és nem pénzre vágynál,
minden pillanatban örömöt találnál,
s megszerzett tudásod tovább tudnád adni,
s képes lennél mindig boldognak maradni.

Nem félnéd az Istent, mert nincs mitől félned,
és ha ráfigyelnél, tudnád, hogy kell élned!
Mutatnád a példát, az Urat szolgálnád,
s benne minden percben önmagadat látnád.

Mert ahogy Ő benned, te is úgy élsz benne,
s ha ezt el is hinnéd, holnapod szebb lenne,
nem szorulnál többé vigasztaló szóra,
s hiszem, nem is vágynál másra, csak a jóra.

Tudod, mikor rossz ér, azt te hozod létre,
aztán számon kérve nézel fel az égre.
Ő elnézi neked, az Úr megbocsátó,
csupán a gondolat lehet fájó, ártó!

Ne hallgass azokra, akik mást papolnak,
akik szemed elé bántó Istent tolnak!
Mikor imádkozol, nézz inkább magadba,
hiszen Ő veled van minden pillanatban!

Aranyosi Ervin © 2016-02-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Majom vigasztalás

nem rokon

Aranyosi Ervin: Majom vigasztalás

Ne sírj kisgyermekem,
elhinned ezt nem kell!
Dehogy is rokonunk
az a buta ember!
Nincsen annyi esze,
mint egy kis majomnak:
– nézd a legbutábbért
mind hogyan rajongnak!

Szennyezik a földet,
kivágják az erdőt,
vegyszerekből húznak
a kék égre felhőt,
mérgezik a vizet,
műanyagot isznak,
egész nap csak ülnek,
szép kerekre híznak.

A pénz a bálványuk,
harcolnak is érte,
istenként imádják,
s leborulnak térdre.
Egymást keserítik,
lelkük sajog belé,
képernyőt bámulnak
és leülnek elé.

Mint az égi mannát,
úgy szívják magukba
a sok hazugságot.
Kárt tesz az agyukba’.
Gondolkozni talán
mind-mind elfelejtett,
a sok apró kütyü
megöli a lelket!

Ne sírj hát gyermekem,
nincsen okod félni.
Amíg nem vagy ember,
van értelme élni!
Majd én megtanítlak,
hogy tiszteld a Földet,
és hidd el, ha felnősz,
majom lesz belőled!

Aranyosi Ervin © 2016-02-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva