Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hogyan is kellene?


Aranyosi Ervin: Hogyan is kellene?

Hogyha észrevennénk egymásban a szépet,
a csodást, istenit, a méltó tükörképet,
kiket a világra jókedvvel alkotott,
hogy egymásban hagyjunk, olykor pár szép nyomot!
Istenünknek vagyunk sok kedves gyermeke,
szeretet alkotta csodás műremeke!

Oly kevés volt mégis, ki megértette őt,
árnyoldal teremtett rengeteg kétkedőt!
Hiszen a sötétség gyorsabban terjed el,
mert oly sok elvakult, hitetlen szívre lel!
Ki elcsügged, retteg, elveszti szép hitét,
hogy lehetne még szép tőlünk a földi lét!

Hiába volt egykor, ki példát mutatott,
szeretettel reményt, áldást, hitet adott,
hagyták őt elveszni csak tehetetlenül,
mert Isten fiának hitték őt egyedül!
Hiába is mondta, hogy mind azok vagyunk,
testvért, a kereszten, máig is ott hagyunk!

Nem azt akarta, hogy örökké őt imádd,
hogy csak hozzá szálljon, könyörgő szép imád!
Ő pont azt akarta, hogy őszintén szeress,
hogy tudatos, érző, boldog ember lehess!
Azóta elszaladt nagyon velünk a ló,
hisszük, a teremtés, nem is nekünk való!

Hiszen a lelkünkben a félelem teremt,
nem éljük szabadon a most-ban, a jelent,
így a sötét oldal árnyaival ural,
rettegést szít bennünk hazug szavaival.
Judások váltak már a rossz szolgáivá,
s a lelkük csak sok pénzt és kényelmet kíván!

Nő a sötét egyre, és fogy a szeretet,
a gazdaság ontja a dömping szemetet.
A média hazug szavaival vakít,
a rettegés csalót, hazugot gazdagít.
Ők hoznak feletted hamis törvényeket,
nem is veszed észre, a sátánt etetted!

Hej, ha megértenéd, nincsen mitől félned,
csak valós életed kellene megélned!
Embertársaidat megértve, szeretve,
méltón felemelve, szép szóval etetve!
Vissza kéne venned a saját hatalmad,
hiszen azt hazugnak és csalónak adtad.

Isten gyermekeként tenni csak a dolgod,
hiszen a teremtést a lelkedben hordod!
Szabad akaratot kaptál, hát élj vele,
ne add más kezébe, és ne is halj bele!
Kövesd a Messiást, de ne a keresztre!
Az isteni tudást vonzd be életedbe!

Aranyosi Ervin © 2023-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Telhetetlen emberiség


Aranyosi Ervin: Telhetetlen emberiség

Be kellene érnünk azzal a kevéssel,
amivel az élet megjutalmazott!
Nem kéne bajlódnunk istenverte pénzzel,
ami az embernek csak nyomort hozott!
Sikerorientált, rút világban élünk,
ahol versenyszellem az uralkodó,
a mókuskerékből kimaradni félünk,
s nem látja jövőjét az ébren álmodó!

Egymást letaposva habzsoljuk a létet,
miközben a szívünk szépre szomjazik,
gyermekként, örökül kapjuk az egészet,
aztán lelkünk kincsét tőlünk elveszik.
Együtt kéne élnünk, egymást támogatva,
örömöt szerezve egy életen át,
szeretetet adva, s mástól elfogadva,
s nem kapnánk el többé semmi nyavalyát!

Ha megértenénk, hogy minden egy a Földön,
a teljes egésznek részei vagyunk,
s hagyni kéne, hogy a lelkünk feltöltődjön,
hogy ha nem uralna bolondos agyunk.
Ám az ember mindig, egyre többre vágyik,
s bármit, ha elérne, sohasem elég!
Ezért küzd nap, mint nap, egészen halálig,
mert a legfőbb célja a csillagos ég!

Pedig kék bolygónkat ajándékba kaptuk,
s lám, telhetetlenség pusztítja majd el,
oly hatalmas kincsét, mind-mind lezsaroljuk,
hiszen a gazdagság csúf hatalma kell!
Az életünk végén látjuk csak, mit tettünk,
halódó világot hagyunk itt bután.
Kiforgatott földbe pénzmagot vetettünk,
s nem marad majd élő, az ember után!

Mennyi felesleges, furcsa dolgot gyártunk,
s szinte vásárlásból áll az életünk,
miközben a saját, szép bolygónknak ártunk,
és közben aggódunk, hogy mi lesz velünk!
Feléljük a bolygónk összes rejtett kincsét,
pusztítjuk világunk szép természetét,
s megalkotunk olyat, ami eddig nincs még,
s legyártjuk a holnap gyilkos szemetét.

Aranyosi Ervin © 2023-06-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ébredj rossz álmodból!


Aranyosi Ervin: Ébredj rossz álmodból!

Ébredj rossz álmodból
és lépj ki a fényre!
Szeretet vezessen,
s így juss el a szépbe!

Kezdd el végre látni
az élhető világot,
ami emberséggel,
s szeretettel áldott!

Lépj csak ki a fényre,
és hagyd magad mögött,
mindazt, ami eddig
az árnyékhoz kötött!

Ne szolgálj hatalmast,
ne légy szolgalélek,
légy csak jól szerető
angyala a fénynek!

Lelked és szellemed,
hagyd, hadd világítson,
megvezetetteknek
börtön ajtót nyisson!

Hisz csak a „nem-tudás”
árnya akadályoz,
ezért nem érhetsz fel,
a mennyei világhoz!

Törvénytelenségek,
igaztalanságok
irányítanak ma
egy elvakult világot.

Hol a pénz az isten,
ott nagy a sötétség,
ott, bíz, a jószándék
az igazi vétség!

Lépj hát ki a fényre,
teremts új világot,
válts valóra végre,
egy isteni álmot!

Légy a szeretetnek
híve, szószólója,
aki a világunk
gondjait megoldja!

Élj harmóniában,
természetes fényben,
lásd csak meg a csodát
minden egyes lényben!

Változzon általad
környező világod,
s a teremtőd álmát
így valóra váltod!

Aranyosi Ervin © 2023-04-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ha…

Ha kikapcsolnád a harsány médiát,
ha meghallanád a természet szavát,
vagy legalább a többi emberét,
ki felébredve, egy világot félt!

Ha szívedben élne a szeretet,
ha nem szednél be méreg-szereket,
ha átlátnál a hazugság falán,
a világ is megszépülne, talán!

Ha nem lenne célod csak a siker,
csak ember lennél, aki élni mer,
és felemelnéd azt, ki elesett,
ha szívedben még élne szeretet!

Ha mernél lelkeddel teremteni,
a csended mélyén elmerengeni,
ha feladnád a mókuskereket,
ha jónak látnád az embereket!

Ha élnéd léted, a sajátodat,
ha teremtő lenne a gondolat,
s nem nagyravágyón a pénzt hajtanád,
hiszem, hogy az jóval hatna rád!

Ha nem bántanál, hiszen nincs miért!
Amit kiküldesz, hozzád visszatér!
Ha rájönnél, hogy a jót adni jobb,
ha vigasztalna mondanivalód!

Ha megtalálnád végre utadat,
ami nem csak halál felé halad,
hanem az öröklétbe elvezet,
amint világod éled, élvezed!

Aranyosi Ervin © 2023-04-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: De jó is lenne


Aranyosi Ervin: De jó is lenne

Mikor egy lélek belefárad
tovább cipelni terheit,
jó dolog, hogyha megvizsgálja,
eddigi útja merre vitt?
Mi is okozott nehézséget,
mi bántotta meg és mi fájt?
Hogy próbált bölcsen elkerülni,
reá leselkedő viszályt?

Támadt-e benne harag, bánat,
mérgezték-e hazug szavak,
felemelte, vagy porrá zúzta
számtalan fájó pillanat?
Átlátta és tanult belőle,
vagy őrizte sérelmeit,
s ha érezte, tudta róla,
hogy ez a szálka betegít?

Megélte-e a teljességet,
vagy félelem zavarta meg?
Vajon tudta a rettegéstől,
hogy teste pont ezért beteg?
Vagy rohant inkább orvosához
és szedett ezer pirulát,
hatóanyagként, vegyszerekkel
tetézte tovább a baját?

Az orvosa büszkén varázsolt,
a tünetek így tűntek el?
Nem fájt, nem bántott, nem nyomasztott,
a lélek végre ünnepel?
Vagy vegyszerrel kell végigélni,
a hátralévő éveket,
ez olyan mintha visszaadnák,
a halottnak az életet?

De jó is lenne megnyugodni,
s átlátni hazugságokon,
a tudománynál többet tudni,
érteni legfelsőbb fokon!
Viszont az nem lehetne üzlet,
nem nyerne rajta a kufár,
amíg ő számolgatja pénzét,
zsákmányát szedi a halál.

De jó is lenne, hogyha tudnád,
értelmét végre értenéd,
nem csak a rossz köröket futnád,
értelmet nyerne a zenéd!
Ha meglátnád a valóságot,
amit hazugság eltakar,
ha úgy élhetnéd a világot,
ahogy lelked élni akar!

Ha a világod érted lenne,
s értünk, hiszen egyek vagyunk,
szeretve élveznénk a szépet,
mert másoknak jót akarunk.
Ám ezért talán tennünk kéne,
felednünk kínzó álmokat,
öröm jöjjön, rémhír helyére,
mely oly gyakran meglátogat!

De jó is lenne felébredni,
s kitörölni az álmokat,
hazugságtól megszabadulni,
megtudni igazságokat!
De jó is lenne tisztán látni,
miről is szól a földi lét,
megélni igaz valóságot,
mit az Isten vetít elénk!

Aranyosi Ervin © 2023-02-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Vezessen a szeretet!


Aranyosi Ervin: Vezessen a szeretet!

Szeretettel, vidámsággal,
búcsúztasd a régit el,
jó érzés szálljon szívünkre,
legyen ez egy égi jel!
Nevessünk, mint rossz poénon,
s tegyük félre, ami bánt.
emeljük fel a világot,
a hazug korszak lejárt!

Hadd győzzön már az igazság,
ezt kívánom teneked,
tegye szebbé a világot
végre béke, s szeretet!
A szeretet felszabadít,
érzésekkel gazdagít,
ezzel kéne megtöltenünk
életünk szép napjait!

Okkal születtünk e Földre,
keressük hát az okot!
„Fényből jöttem, fénnyé váltam,
sötétből kiragyogok!”
Ezt kellene megértenünk,
s együtt tenni dolgunkat,
a holnapunk rajtunk múlik,
írjuk szebbre sorsunkat!

Ne a félelem vezessen,
ne hallgasd, ki riogat,
rég rossz, hogyha sorsot nékünk
idegen kéz írogat!
A hatalom, rossz kezekben,
nem szolgálja népedet,
ez a világ gazdaságtól
és a pénztől rég beteg!

Te is, Isten gyermekeként
teremthetsz egy szebb jövőt,
nem kell rettegéssel várnunk
mételyező szemfödőt!
Átírhatod a világot,
hol ma még a PÉNZ az úr,
a sötétség fellegvára,
ha akarod, szertehull!

Ám, ezt együtt kell akarnunk,
felnyitva a szemeket,
együtt, békés eszközökkel,
s vezessen a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2023-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A szeretet ünnepére készülnek az emberek?


Aranyosi Ervin: A szeretet ünnepére készülnek az emberek?

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
de tudják-e valójában, mi is az a szeretet?
Készülnek az ajándékok, rohamoznak boltokat,
mindenféle holmit vesznek, vásárolnak jó sokat.
Vajon, Jézus, ha ma élne, lelke örülne neki,
hogy a sok ember nem egymást, a vásárlást szereti!
A csillogás, a gazdagság, lenne hát a szeretet,
hogy eladják a kufárok a sok ócska szemetet?
A szeretet nem ajándék, pénzben nem is mérhető,
nem ehető, nem hordható, nem adható-vehető!

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
szeretetet pénzért venni, egyszerűen nem lehet!
Szeretetet adni lehet, szeretetre cserélni,
öleléssel, figyelemmel, együttléttel megélni.
Nem is kell megünnepelni, egész évben élni kell!
Mosollyal a másik szívhez, kedveskedve érni el!
Nem csak karácsonykor kéne örömöket okozni,
hogy a gyermek arra várjon, Jézuska mit fog hozni?
Vagy az évnek többi napján kihűlhet a szeretet,
három nap, egy egész évben, elegendő lehetett?

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
úgy szeretném egyszer végre, megértetni veletek,
a kis Jézus születése azért volt egy égi jel,
hogy a szeretet világa vele együtt jöjjön el!
Hogy az emberek megértsék, miről is szól a világ,
nem tudsz addig boldog lenni, míg a pénz tud hatni rád!
Egymásért kell cselekednünk, ám, amíg nem szeretünk,
csak ösztönös lényként élünk, s boldogok nem lehetünk!
Meg kellene hát tanulnunk a szeretet lényegét,
nem csak csillogással várni a karácsony éjjelét.

A szeretet ünnepére készülnek az emberek,
öleljétek hát meg egymást, hogy szeretve legyetek.
Szereteted szórd csak széjjel, nem vész el, visszakapod,
ez a csoda az egészben, más szívét nyitogatod!
Ha majd minden ember szíve szeretettel megtelik,
a világ is átalakul, szebb lesz majd, és emberibb!
Idehozzuk, le a Földre a Mennyország kapuját,
szeretettel és jósággal,küszöbén így jutunk át.
Véget ér a nyomorúság, elhajítjuk az okát,
szeretet lesz és emberség, békés, örök boldogság!

Aranyosi Ervin © 2022-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Békevágy


Aranyosi Ervin: Békevágy

Ha fegyverekre költött pénzek
éhezőket etetnének,
szebbé tehetnék a világot,
visszaadva egy régi álmot,
hogy az ember jobb lehet.

De inkább nekimegyünk a falnak,
mert elvárják a nagyhatalmak,
hogy szórjuk pénzünket a kútba,
ne legyen a sok ember útban,
akit a gazdag nem szeret.

Fegyver, oltás és hazugságok,
mérgezik ma a világot,
a pénz beszél, a szív meg néma,
a jóság szinte nem is él ma,
mert utunk során elveszett.

Tengődő lelkek haldokolnak,
börtönbolygóján a pokolnak,
s nem látják, játszanak velük,
sírnak, mert nincsen fegyverük,
szívük haldoklik, s nem szeret.

Ébren kellene álmodozni,
másoknak örömöt okozni,
hinni és vágyni szebb világot,
valóra váltva régi álmot,
hogy planétánkon béke van!

Emberré válhatna az ember,
életet értő értelemmel,
nem uralhatna senki, senkit,
mert Isten szép országa lesz itt,
s élhetünk együtt boldogan!

Én magam csak békére vágyom,
élhessünk végre e világon,
szabadon, mástól nem uralva,
nem a bőségben éhen halva,
mindenhol egymást támogatva!

Lelkünkben kell békére lelnünk,
s a nagyvilágot átölelnünk,
a rosszat is jobbá szeretve,
az éltető fényt csak követve,
a jövőnek is álmot adva!

Aranyosi Ervin © 2022-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Korunk kórja


Aranyosi Ervin: Korunk kórja

Infláció? Csuda jó, meseszép!
Ki találja ki nekünk e mesét?
Ki forgatja a világ kerekét?
Hol találjuk meg azt a remetét?

Miről szól a korunkbeli tudomány?
Az tud mindent, akinél a „dohány”!
Utasítja a tudóst, mi legyen,
tudatosan fókuszált a figyelem!

Ne gyűjtögess, minek az, elveszik!
Élvezd inkább a csepp lét perceit!
Az embernek, ami fontos, ami kell,
hidd el nekem, nem a pénz, nem a siker!

Szeretném hát felnyitni a szemedet,
a megoldás: csak a szív-szeretet!
Ki nem látja, sorsából nem okul,
pénzt hajszol csak, amíg él, konokul.

Aranyosi Ervin © 2022-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Őszi borongás


Aranyosi Ervin: Őszi borongás

Magára húzta zord felhőit
a vénné fáradt őszi Nap.
Sugarai – pók szőtte szálként –
a Földre nyúlva játszanak.

A melegét is visszavonta,
tartalékol a télre tán,
álmosan telik, elmerengve,
a szeptemberi délután.

A tájon méla nyugalom van,
csak a szél dúdol némi dalt,
falevelek, zizegve várják,
a mérget, mit nekik kavart.

Ünnepre várnak, karneválra,
színes ruhákat öltenek,
nyelvet nyújtanak a halálra,
miközben szívük megremeg.

Kívülről nincs a félelemnek
semmilyen látható nyoma,
örömre lelnek még az őszben,
legyen az bármily mostoha.

Mert hisznek újjászületésben,
jönnek majd újra játszani,
s amíg remény élhet szívükben,
minek borúsnak látszani?

A távolodó Nap is tudja,
hogy lesz még ő is közelebb,
áraszt még több fényt a világra,
fog adni újra meleget!

A sok levél, bár porba hullik,
éltető humuszt komponál,
táplál jövőt és újraélőt,
amely majd élelemre vár.

E körforgás majd megtörténik,
akár velünk, vagy nélkülünk,
csak az ember nem látja sorsát,
korán megyünk, vagy vénülünk?

Talán, jó lenne végig élni,
s kiélvezni minden napot,
és mindegyre hálásnak lenni,
hogy itt vagyok, s még maradok!

Ha célom van, vár rám egy új nap,
hát reggel újra felkelek,
a természettől ezt tanultam,
hogy bízzak, és nyitott legyek!

Fog még a Napunk felragyogni,
lesz még tavasz, nyílik virág,
s egyszer talán majd észhez térhet,
a pénzért eladott világ!

Aranyosi Ervin © 2022-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!