Aranyosi Ervin: Ittas hóember


Aranyosi Ervin: Ittas hóember

Hoztam neked vidámságot,
jó kedvet és kacagást,
ha behívnál, beragyognám
szép szívemmel a lakást!

Na jó, már egy kicsit ittam,
– józanodom rendesen,
kíváncsiságból gondoltam:
– Üveg alját meglesem.

A jó kedvem növekedett,
ám a világ egyre dőlt,
nem álltam már a lábamon
délcegen, mint azelőtt.

A fejemet egyre húzta
le a gravitáció!
Nem mondom, hogy  földön fekve,
löttyös hóban ázni jó!

Ám lehúzott a nagy fejem,
mert a pezsgő így hatott,
huncut legény volt, ki engem,
pezsgővel megitatott!

Nem mondom, hogy csuda jó itt,
de már egész jól vagyok,
ha behívnál józanodnék,
s talán fel is olvadok.

Aranyosi Ervin © 2017-11-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva