Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne nyúlj az őzgidához!

Ne nyúlj az őzgidához

Elfektetett őzgida (fotó: Polster Gabriella)

Aranyosi Ervin: Ne nyúlj az őzgidához!

Ha erdőn-mezőn jársz, s őzgidára lelnél,
kérlek, ne nyúlj hozzá, tudom, kedveskednél,
csak megsimogatnád, lelked erre vágyna,
ám ne tedd! A gida hátrányára válna!

Tudd, azért, mert fekszik, nem beteg, nem árva,
így van biztonságban, az anyjára várva.
Kérlek, hagyd őt nyugton, ne kezdjen el félni,
menj tovább utadon, hagyd a gidát élni.

Anyja fektette el, legyen biztonságban,
a magas fű között hagyja általában.
Több oka is lehet, hogy magára hagyta,
talán csak enni ment el az istenadta.

Olyankor is így tesz, mikor veszélyt érez,
s így a ragadozó nem jut kicsinyéhez.
Az anya ilyenkor feltűnően “meglép”,
s így vonja magára a támadó figyelmét.

Ha gidát találnál, kérlek, hagyd őt békén,
ne hagyd az illatod gidán, vagy vidékén,
ne ejtsd szeretetből, rajongásból túszul,
mert anyja ott hagyja, s akkor éhen pusztul.

Aranyosi Ervin © 2016-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Macska történelem

Aranyosi Ervin: Macska történelem

Elolvastam lassan mindent,
ami rólunk tudható.
Mit tudott meg a macskákról,
néhány okos kutató.
Nem egy majom volt az ősünk,
hanem az is macska volt,
ezért nem is árul majmot
egyetlen egy macskabolt!
Őseinknek kardfoga volt,
mindegyik nyársat viselt.
Aki macskának született,
erőt, s tudást képviselt!
Mi voltunk a ragadozók,
sosem voltunk kényesek,
Történelmünk szép napjai,
büszkeségtől fényesek!

Aranyosi Ervin © 2014-09-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Vicsorgó

Fogat mostam, hát vicsorgok,
lássák mások, milyen szép!
Aki látja meneküljön,
veszítse el az eszét!
Ragadozó cica vagyok,
igaz, hogy még picike.
Nem tudom még, szavaimat,
rám nézve, elhiszik-e?
(Aranyosi Ervin)
http://www.facebook.com/1kep1vers

By

Aranyosi Ervin: A farkas

Aranyosi Ervin: A farkas

Ma élő kutyáink vadon élő őse,
de a rossz híréről nem tehet még Ő se.
Annyi rosszat írtak róla a mesékben,
amit minden gyermek elhitt róla szépen.
Nem is nagyon van már szerte e hazában.
Állatkertben él pár, mint virág a vázában.
Egykor pedig itt is falka-számra éltek,
a falkavezértől a többiek féltek.
Fontos volt a rangsor, a vezér vezetett,
zsákmányból először, ezért Ő ehetett.
Tudjuk, hogy húsevő, ragadozó állat,
de az emberekre ok nélkül nem támadt.
Ritkán előfordult, az hogy embert öltek,
ám az ember sajnos túl sok farkast ölt meg.
Ezért erdeinkben nem honos már régen,
egyszer volt, de már nincs, – úgy mint a mesékben!

Aranyosi Ervin © 2011-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva