Aranyosi Ervin: Rigódalra ébredve


Aranyosi Ervin: Rigódalra ébredve

Vidám rigó szállt a fára,
felébredtem víg dalára.
– Mitől van ily vidám kedved,
az emberen kell nevetned?

Honnan a te vidámságod,
szépnek látod a világod?
Tán útközben megtanultad,
nem aggaszthat folyton múltad,

És a jövőd? Bízol benne?
Rábízod a jó Istenre,
Te csak dalban imádkozol,
a a világra csodát hozol?

Ki rád hallgat, szeret élni,
búját víg dalra cserélni!
Hinni jóban, szerelemben,
hogy élhetünk jobban, szebben!

– Hej, te rigó, de jól látod,
fütyüld szebbé a világot!
Nekünk még van mit tanulni,
dalt dúdolva boldogulni.

Megtanulni vígan élni,
múlttól, s holnaptól nem félni,
inkább itt élni a mában,
s hinni szívünk víg dalában!

Aranyosi Ervin © 2018-05-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva