Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Légy önmagad!

Aranyosi Ervin: Légy önmagad!

Nincsen halál, hát nincs is mitől félni,
testbe születtél, hogy megtanulj élni!
Te vagy az Isten legszebb alkotása,
ragyogj ki végre, hogy mindenki lássa!

Keresd meg, leld meg azt, aki te vagy,
az életed irányítsd te magad,
ne add át másnak vezérlő kerekét,
ne más vetítsen egy rossz utat eléd!

Ne írja más, felülről sorsodat,
ne hidd el azt, hogy biztonságot ad,
miután benned félelmet kelteget,
megkeserítve rettegő lelkedet!

Nincsen oka és nincs is rá joga,
ő sem okos, te sem vagy ostoba,
lehetnél bárki e világban még,
nem csak egy mástól megtaposott cseléd!

Légy önmagad és emeld fel fejed,
ne hagyd, hogy folyton elbánjanak veled.
ébredned kell, ébredj hát végre fel,
te és világod jobbat érdemel!

Álmodj jövőt és álmodj csak nagyot,
s higgyél benne, igenis, megkapod,
s ebben ne hagyd elgyengülni hited,
mert csak a szabad lélek érti meg!

Hogy elmondhasd: – Én önmagam vagyok,
ki a tömegből nap, mint nap kiragyog,
magam írom sorsomat, életem,
és minden okkal történik velem!

Tanulj meg élni, boldog lénnyé válni,
önmagadért, nagy büszkén kiállni,
Emberként élni, mást is felemelni,
és az álmaidban szép békére lelni!

Aranyosi Ervin © 2023-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Vezessen a szeretet!


Aranyosi Ervin: Vezessen a szeretet!

Szeretettel, vidámsággal,
búcsúztasd a régit el,
jó érzés szálljon szívünkre,
legyen ez egy égi jel!
Nevessünk, mint rossz poénon,
s tegyük félre, ami bánt.
emeljük fel a világot,
a hazug korszak lejárt!

Hadd győzzön már az igazság,
ezt kívánom teneked,
tegye szebbé a világot
végre béke, s szeretet!
A szeretet felszabadít,
érzésekkel gazdagít,
ezzel kéne megtöltenünk
életünk szép napjait!

Okkal születtünk e Földre,
keressük hát az okot!
“Fényből jöttem, fénnyé váltam,
sötétből kiragyogok!”
Ezt kellene megértenünk,
s együtt tenni dolgunkat,
a holnapunk rajtunk múlik,
írjuk szebbre sorsunkat!

Ne a félelem vezessen,
ne hallgasd, ki riogat,
rég rossz, hogyha sorsot nékünk
idegen kéz írogat!
A hatalom, rossz kezekben,
nem szolgálja népedet,
ez a világ gazdaságtól
és a pénztől rég beteg!

Te is, Isten gyermekeként
teremthetsz egy szebb jövőt,
nem kell rettegéssel várnunk
mételyező szemfödőt!
Átírhatod a világot,
hol ma még a PÉNZ az úr,
a sötétség fellegvára,
ha akarod, szertehull!

Ám, ezt együtt kell akarnunk,
felnyitva a szemeket,
együtt, békés eszközökkel,
s vezessen a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2023-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ébredj velem!

Munkácsy Mihály – Honfoglalás (részlet)

Aranyosi Ervin: Ébredj velem!

Mind itt vagyunk,
ide születtünk,
teremtőnk által
magyarok lettünk.
Miénk e föld,
ez a hazánk,
itt van szükség
valóban ránk!

Ide köt rég,
őseink vére,
mert minden magyar
egymás testvére!
Bármi jöhet,
hisz egy a sorsunk,
egymáshoz mind
egy nyelven szólunk!

Refrén:
Ébredj velem,
szép nemzetem,
a hazug szót nem kedvelem!
Ébredj velem,
éld meg velem,
hazánkban újra rend legyen!

Ébredj velem,
dobd le a láncot,
leld meg velem a szabadságot!
Ébredj velem,
légy szabad végre,
egy szebb jövőt véssünk az égre!

Mind itt vagyunk,
és bármi jön,
a szabadság
majd ránk köszön!
Miénk e föld.
miénk a lét,
egy szebb jövőt,
tennék eléd!

Refrén 2:
Ébredj velem,
szép nemzetem,
béke legyen a földeden!
Ébredj velem,
míg mag terem,
míg van miért, ébredj velem!

Ébredj velem,
szép nemzetem,
hazánkat veszni nem engedem!
Isten velünk,
Isten velem,
ahogy szeretnénk úgy legyen!

Aranyosi Ervin © 2022-12-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tanuljunk élni!


Aranyosi Ervin: Tanuljunk élni!

Az életet hagyni kell haladni,
mint hömpölygő, áradó, nagy folyót.
A kihívástól nem kell elszaladni,
csak észrevenni mindenben a jót!
A szeretetet két marékkal szórni,
s hinni hogy szebb világ jön el!
Hagyni, hogy visszaáramoljon,
s érezni, lelked már ünnepel!

Szeretni jöttünk, s megtalálni
az életnek a szebbik felét.
Kezdjünk el szebbre, jobbra vágyni,
hadd legyen teljesebb a lét!
Ne fókuszáljunk napi gondra,
ne arról szóljon az életünk,
lássunk bele a csillagokba,
erősítsük meg a szép hitünk!

Hiszem, hogy nem szenvedni jöttünk,
haldokolni egy léten át.
Orrunkkal nem a földet túrni,
ne erről szóljon a világ!
Kezünkbe kéne vennünk végre,
sorsunkat nekünk írni meg,
a tegnappal nem kell már törődni,
a holnappal, ma még nincs minek!

Teremteni itt tudsz, csak a mában!
Itt kéne, hogy jelen legyél,
lépj be a jólét áramába,
s érezd a szíved végre él!
Emeld fel fejed, nézz előre,
láthasd a képzelet, mit mutat,
ne csak a lábadhoz nézz a földre,
előre lásd be az utad!

Szóljon az élet végre rólad,
ne más vezesse lépteid!
Meg kell már élned önvalódat,
ehhez kell képzelet, s a hit!
Ha már világod a jelenben éled,
ha vágyaid mutatnak tiszta célt,
ha a világod, s Istent nem féled,
akkor légy hálás mindenért!

Isten gyermeke, ne félj atyádtól,
hinned kell benne, hogy ő vezet!
Felemel, vigasztal és lelket ápol,
ha majd a dolgodat így teszed!
A szeretet az, ami téged éltet,
s nem másoktól kell ellopni azt!
Neked kell adnod, s visszakapnod,
így ad megnyugvást és vigaszt!

A szeretettel, tudod, egy az Isten,
ha szeretsz, egy lehetsz véle már!
Más út az életben, hidd el, nincsen,
nyisd meg a szíved, a fényre vár!
A szeretet fényét, ha megtalálod,
bújik az árnyék, elmenekül,
öröklét vár rád, nem lesz halálod,
s minden világos lesz, s helyrekerül!

Aranyosi Ervin © 2022-12-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tudatos teremtés


Aranyosi Ervin: Tudatos teremtés

Csak tudatom: – A tudatom
nem csak világra ébredésem,
keskeny kis távcső a falon,
lencsényi hely, lélek-szem résen.
Belélegzem a levegőt,
magamba szívom a tudást,
azt, ami itt van, szem előtt,
s észreveszem az árulást.

Szívemen át gondolkodom,
átszűrve rajta lényeget.
Nem hiszem Istent! Én tudom!
Ő sem hiten át méreget.
Teremtett lélek, ez vagyok,
s miért jöttem? Még keresem!
A végtelenbe olvadok,
kíváncsian, szerelmesen.

És közben élem a csodát,
körülöttem a Föld forog.
Lehet, Nap lennék odaát,
melyről a Földre fény csorog!
Keresem a kérdéseket,
melyek választ csalnak elő,
hogy megértsem a lényeget,
hogy bennem szunnyad az erő!

De bennem van, s ha akarom,
teremthetem világomat,
vagy lógathatom a karom
és minden ugyanúgy marad.
Akarom-e a változást,
vagy csak tengetem létemet,
elviselem ezt a nyomást,
vagy írok egy új képletet?

Kezdek egy új varázslatot,
s eltörlöm azt, mi nemtelen,
a félelmet, mi rám hatott,
ne maradhasson itt velem!
Ha ennyi kétség egybeforr,
egységgé olvad lényegünk,
s teszünk, hogy szebb legyen e kor,
eggyé válik a fény velünk!

És tudatom: – A tudatom,
nem csak egyedül létezik,
s ha eggyé válnak egy napon,
nem lesz többé ki éhezik!
Bár ébrednének a szívek,
s lenne közös a dobbanás,
a szeretetben én hiszek,
és akarom, hogy jobban láss!

Felnyitom csukott szemedet,
mutatok célt, elérhetőt,
ha kell a fényszóród leszek,
s futok felnyílt szemed előtt!
Varázsoljunk, hiszen tudod,
teremtő minden gondolat,
s abból nekem jócskán jutott,
s érzés segíti sorsomat.

Kitárom szívem szabadon,
hadd járja át a szeretet,
világra szórni akarom,
enélkül jobb lét nem lehet!
Tudatosan cselekszem hát,
s úgy teszem mától dolgom én,
s velem változik a világ,
átveszi teremtő zeném!

Aranyosi Ervin © 2022-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Napot kell varázsolnom!


Aranyosi Ervin: Napot kell varázsolnom!

Ketrecét rángatja a lélek,
kilépni onnan mégse mer!
Megelégszik azzal, hogy élek,
ez alapjában fél siker.
Szeretnék, persze, jobban élni,
így vannak ezzel mások is,
mindig szebb holnapot remélni,
mert a bajokból már sok is!

Hogy adjak másnak boldogságot,
ha én magam borús vagyok?
Ha búsan nézem a világot,
s könyvébe könnycseppet hagyok.
Úgy hittem, lesz még szebb az élet,
úgy hittem, lesz még gazdagabb,
de ahogy napokat cserélek,
velük az álmom elszalad.

Másoknak írni, felelősség,
magamnak írni, meg minek?
Dicsérettel lelkem fürösszék,
de mégse kelljek senkinek?
Talán, nincs is beleszólásom,
rég mások írják sorsomat,
s minden sorral síromat ásom,
fa vagyok, s fejsze hasogat.

Nincsen, ágam, mi érte nyúljon,
elvegyem gyilkos fegyverét,
hagyom, hogy lombom földre hulljon,
s véget érjen e puszta lét.
Elvágtak élő gyökeremtől,
nincsen múltam, nem lesz jövőm,
üres szívem fáj egyre ettől,
s a mában sincs már örömöm.

Mivé lett annyi kedves álom,
porrá foszlottak vágyaim,
a helyes utat sem találom,
semmim sincs, nemhogy valamim.
Kivéreztették életkedvem,
a hangulat a sírba visz,
s jönnek utánam megszeppenten,
pokolra szállva mások is!

De nem lehet, hogy ezért jöttünk,
hogy csak elmúljunk csendesen!
Kik ítélkezhetnek fölöttünk?
Kell, hogy isteni rend legyen!
Ha pedig az valóra válna,
én nem lógatnám orromat,
futnék vígan a nagyvilágba,
s nem várnám búsan holtomat!

Én régen már a Napra várok,
hogy küldjön reménysugarat,
hogy újra írjuk a világot,
mert nem jó az, ha így marad!
Hát kell, hogy Napot varázsoljak,
s vele éltető tiszta fényt,
mert újra szépen kell, hogy szóljak,
így visszaadva a reményt!

Aranyosi Ervin © 2022-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Mi lesz velünk?


Aranyosi Ervin: Mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, mi lesz velünk?
Egy szép napon felébredünk,
és rájövünk, majd rájövünk,
nem mások írták meg nekünk.

A sorsunkat nem írta más,
ez lehetne egy biztatás,
hogy merjünk álmodni nagyot,
melyből a lelkünk kiragyog.

Mi lesz velünk, mi lesz velünk?
Megváltozik az életünk,
mert rájövünk, ha rájövünk,
hogy rossz álmokat kergetünk!

Mi írjuk napi sorsunkat,
s ha lelkünk ezért fáj sokat,
nem jól csináljuk azt hiszem,
túl halkan érez csak szívem!

Figyelnem kéne azt hiszem,
mit érez és súg a szívem,
lassan hallgatnom kéne rá,
csak az igazat mondaná.

Az elme semmiben se hisz,
és gyakran rossz irányba visz.
Megszédítik a programok,
a csillogás, mi ott ragyog!

Mi lesz velünk, hogyan tovább,
meg kéne élnünk a csodát,
magunknak írni holnapot,
választani egy csillagot!

Választani, ami vezet,
mikor a szívünk jól szeret,
ami egy szebb jövőbe visz,
melybe a lelkünk végre hisz.

Aranyosi Ervin © 2022-08-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Hittel és reménnyel


Aranyosi Ervin: Hittel és reménnyel

Ne hagyd csónakod hánykolódni,
mások teremtett tengerén,
nem dolgod másokat okolni,
miközben elhagy a remény!
Saját sorsod neked kell írnod,
különben senkivé leszel,
ne hagyd megtépni lélek-szirmod,
mert önmagadért nem teszel!

Te vagy a sorsod teremtője,
ha azt formálni akarod.
Ha lelked vágyak temetője,
ha csak lógatod a karod,
ha csak hagyod, hogy mások írják,
rémregény lesz az életed,
ha arany gyapjadat lenyírják,
koldus lehet a lét veled!

Rabszolga had közé beállni,
parancsszóra szenvedni, kín!
Hagyd magad jobbá, többé válni,
Isten segít gyermekein!
Ha van saját értelmes célod,
a teremtőd majd támogat.
csak meg kell élned valóságod,
életre keltve álmokat!

Engedd az álmod útra kelni,
kinyílni, mint egy kis virág,
útközben fogsz eszközre lelni,
kezedbe nyomja a világ!
Ha élteted vágyad vizével,
szárba szökik a gondolat,
az érzéssel semmi sem ér fel,
ha te teremted sorsodat!

A megoldást is megtalálod,
mint jól eldugott kincsedet,
tálcán kínálja majd világod,
ha nem csüggedsz, hogy nincs neked!
Persze, lesznek majd akadályok,
de ezek próbák csak csupán,
s ha legyőzöd, valóra váltod,
ha csak nem adod fel bután.

Néha egy lépés választ el csak,
hogy álmodat kézbe vegyed,
de valósággá akkor válhat,
azt a lépést meg kell tegyed!
Minden elvész, ha visszafordulsz,
kicsúszik a kezed közül,
ne hezitálj, jobb ha most indulsz,
a lelked csak így üdvözül!

Üres a kéz, hit nélkül élve,
s ha vársz csak rá, az is marad!
Nem élhetsz csalódástól félve,
hittel erősítsd meg magad!
Menj hát végig, egész a célig,
tedd erőssé a lelkedet,
azok nyernek, kik hittel élik,
s tudatosan az életet!

Ha vágyaidat már elérted,
legyél hálás, szívből örülj!
Tűzz ki új célt, valami szépet,
legyél szabad, fennen röpülj!
És ne felejts el másnak adni,
megosztozni a kincseken!
Próbálj csak jó ember maradni,
ez az utad, hidd el nekem!

Aranyosi Ervin © 2022-07-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Jobbá tenni a világot

EL-LA: EGYSÉG , 60x80cm, olaj-vászon

Aranyosi Ervin: Jobbá tenni a világot

Jobbá tenni a világot, ez a mi feladatunk!
Szeretetünk megformázva, világképet is adunk.
Megbékélést, igazságot, emberséget és csodát,
megsúgjuk a Földlakóknak, hogy létezik odaát.
Létezik egy más-világ is, ami jobb és szebb lehet,
hol a lelkek fényben élnek, s élvezik az életet.
Talán éppen azért jöttünk: a földi lét szebb legyen,
mást is beragyogjon fényünk, s mást is boldoggá tegyen!

Tegyük jobbá a világot, adjunk reményt és hitet,
csak a tiszta, érző lélek, ezt csak az értheti meg!
Tanítsunk a művészettel, hogy akik nem képesek
meglátni a valóságot, mutassunk értékeset.
Ám az érték önvalónkból áradjon, mint tiszta fény,
s terjedjen a jóság, bőség körbe itt a földtekén!
Engedjük az ébredőket, hogy sorunkba álljanak,
felébredve, tisztán látó fénylényekké váljanak!

Aranyosi Ervin © 2022-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak szolga vagy?


Aranyosi Ervin: Csak szolga vagy?

Neked írom,
csakis neked,
mert te vagy az,
ki értheted!

Csak rólad
és neked dalol,
súgja, lépj ki
sorsod alól!

Keress magadnak
más utat,
melyet nem más
jelez, mutat!

Sajátot, mely
csak a tiéd,
s értelmet nyer
a földi lét!

Mert amíg
írják sorsodat,
s más mondja meg,
hogy mit szabad,
csak szolga vagy
és szenvedő,
sok ilyet rejt
a temető.

Hát ébredj rá,
másképp lehet!
Írhatod te
az életet!

Nem szenvedni
jöttél ide,
nem erről szól
a hit, ige!

Találd meg
végre igazad,
szebb létet
teremtsen szavad!

Ne hidd, amit
súgnak neked,
találd meg
igaz Istened!

Mert amíg
írják sorsodat,
s más mondja meg,
hogy mit szabad,
csak szolga vagy
és szenvedő,
sok ilyet rejt
a temető.

Tudd, Isten vagy
te magad is,
s teremt, ki
önmagában hisz.

Istent ne
odakint keresd,
ne mások istenét
szeresd!

Egy vagy vele,
és benned él,
a saját nyelveden
beszél!

Csak épp reá
alig figyelsz,
mások kreálta
hitre lelsz.

De amíg
írják sorsodat,
s más mondja meg,
hogy mit szabad,
csak szolga vagy
és szenvedő,
sok ilyet rejt
a temető.

Neked írom,
ébresztelek,
nyisd fel látó,
lelki szemed!

Értelmet keress,
álmokat,
ne maradj
többé áldozat!

Isten szeret
és benned él,
legyél hát hálás
mindenért!

Ám szabadítsd fel
lelkedet,
hazug bilincsben
nem lehet!

Mert amíg
írják sorsodat,
s más mondja meg,
hogy mit szabad,
csak szolga vagy
és szenvedő,
sok ilyet rejt
a temető.

Aranyosi Ervin © 2022-05-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva