Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Miért is jöttem?


Aranyosi Ervin: Miért is jöttem?

Tanulni jöttem,
s tán jobbá válni,
utam a fénybe,
úgy megtalálni,
hogy ne bánthasson
a vaksötét,
boldoggá tegyen,
a puszta lét.

Szeretni jöttem,
kitárni szívem,
átírni sorsom,
ha rosszul hittem.
Utam a létben
úgy megtalálni,
képessé váljak
jobbá válni!

refrén:
Hiszem, hogy rajtunk múlik minden,
legyen hát kezünk a kilincsen,
a fénynek végre ajtót nyithatunk,
magunkból többet, jobbat adhatunk.

Álmodni jöttem,
egy jobb világot,
amit a lelkem,
a fényben látott,
Mutatni másnak,
hogy ez is lehet,
teljessé teszem
az életet.

refrén:

Hiszem, hogy rajtunk múlik minden,
legyen hát kezünk a kilincsen,
a fénynek végre ajtót nyithatunk,
magunkból többet, jobbat adhatunk.

Aranyosi Ervin © 2020-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tiszteld az élőt!


Aranyosi Ervin: Tiszteld az élőt!

Letéptél egy kis virágot?
Elvettél egy életet!
Elhervadt kezedben, látod?
Boldog volt, míg élhetett!
Világnak szépségét adta,
nem bántott senkit sosem.
Angyalok sírnak miatta,
éldegélt a porban lent…

Mi lesz, ha egy nap rád taposnak,
kitépik érző szívedet?
Nem adnak esélyt holnapodnak,
s éreztetik a kínt veled!
Ha holnap te válhatsz virággá,
és mások írják sorsodat?
Ha száműznek, hogy menj világgá,
vagy elvágják a torkodat!

Mi lesz, ha gyökered veszted,
s nem marad élő kapcsolat.
Ha rád adnak súlyos keresztet,
s mások írják sorsodat.
Ha mások döntenek feletted,
s elvész az élő, szép világ,
ha visszaüt majd súlyos tetted,
s te leszel az a kis virág.

Letéptél egy kis virágot?
Mától kezdve ezt ne tedd!
Hadd maradjon élőn áldott,
tiszteld meg az életet!
Ott csodáld meg kinn a réten,
hadd viruljon színesen,
hogy az élők közeledben
maradjanak szívesen!

Aranyosi Ervin © 2020-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor versem írom

Aranyosi Ervin: Mikor versem írom

Írom a versemet…
Lám, milyen érdekes!
Benne az olvasó csak megnyugvást keres.
Mintha magok közül
csak úgy válogatna,
mintha rá az egész nem is igen hatna.

Valahogy megleli
azt a gondolatot,
mit versbe szőtt szavam, csakis neki adott!
A többit otthagyja,
nem veszi magára,
a befogadásnak megvan a határa.

Ki is emelhetném,
mi lenne a lényeg,
de látom, az nem kell, úgysem értené meg!
Én még reménykedem,
tán az is fog hatni,
egyszer azt a részt is el fogja fogadni!

Megpróbálom ezért
másképp is leírni,
másképp fogalmazva, belátásra bírni,
hogy a teljes tudást
adhassam át neki,
hátha felismeri, s talán hasznát veszi.

Hiszem, mégis jó így,
ez a feladatom,
megszerzett tudásom, sokféleképp adom.
Mikor verset írok,
jó szándék vezérel,
teremtőm vezeti tollam a kezével.

Aranyosi Ervin © 2020-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mai Sziszifusz

Aranyosi Ervin: Mai Sziszifusz

Válladon a világ sorsa,
de egyedül nem bírod?
Lerogysz inkább és az égnek
bánatodat elsírod.
Nincsen, aki felemeljen,
nincsen aki támogat,
nincsen, aki visszaadja,
elveszített álmodat!

Agyonnyom a sorsod súlya,
s azt hiszed más tette rád!
Nagy teher a lélek búja,
s elvész benne a világ!
Fejedet sem emeled fel,
lábad bámulod csupán,
kiutat nem lel az ember,
míg csak lenéz ostobán!

Nem látod a horizontot,
ahol éppen kel a Nap,
s elhiszed, hogy az a gondod:
szűk ketrecben tartanak!
Hitrendszered börtönében
raboskodsz és nincs erőd,
rossz ripacsként alakítasz
megvezetett szenvedőt.

Ám a lakat kulcsa ott van,
ha felemelnéd fejed,
meglelnéd a csillagokban,
odaírták fel neked!
Lenn a porban nincsen semmi,
ami téged felemel,
ott lent nem tudsz naggyá lenni,
lelked vágyakra sem lel!

Nézz előre, nyisd nagyobbra
mindent látó szemedet,
ugyanaz az ajtód nyitja,
ami eddig vezetett,
csak másképpen kell használni,
börtönt nyit a gondolat,
engedd végre fennen szállni,
eleresztve gondokat.

Ereszd el, mi földre húzott,
tárd ki végre szárnyaid!
Megnyílhat a bűvös ajtó,
mit képzelet tágra nyit!
Képzeleted erejével,
akármi elérhető,
ne a szakadékba bámulj,
mikor hív a hegytető!

Tárd ki lelked ablakát
és engedd végre be a fényt!
Rossz hiteid szórd a tűzbe,
mik megölték a reményt.
Ne hidd el a lehetetlent,
hiszen nem is létezik!
Lakasd jól az éhes lelked,
mely álmokra éhezik!

Válladról a világ sorsát,
dobd le, nem kell hordanod!
Varázsold le börtönödről
az ott tartó lakatot!
Élvezd ki a földi létet,
tedd boldoggá lelkedet,
a világot, terhét hordva,
jobbá tenned nem lehet!

Tedd rendbe a saját léted,
s követni fog a világ!
Kíváncsivá válik mindaz,
aki ismer, aki lát!
Hisz a saját változásod,
másnak is utat mutat,
szebb világba indulhat el
nyomodban majd a tudat!

Légy világod teremtője,
hiszem, többet érdemelsz!
Figyeld lelked, tanulj tőle,
általa szebb létre lelsz.
Figyeld csak meg, a világ is
visszahat és támogat,
elérheted minden vágyad,
oly távoli álmokat.

Nem kell más, csak higgy magadban,
és egyszer csak sikerül,
úgy változik a világod,
ahogy te ott, legbelül!
Nincs szükséged küzdelemre,
célhoz békés út vezet,
és ha önmagadba fordulsz,
a térképet megleled!

Aranyosi Ervin © 2020-02-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtés a hétköznapokban


Aranyosi Ervin: Teremtés a hétköznapokban

Sírhatnék én is,
hiszen akad gondom,
de nem teszem, s hogy mért?
Neked most elmondom!
Főleg azért, hiszen
mindig van megoldás,
s a gond csak elvakít,
tőle ne nagyon láss!

Meg kell hát próbálnom
másra koncentrálni,
célokat keresni,
teremtővé válni.
Nem a sötétségbe
burkolózva élni,
inkább rossz dolgokat
jóra kicserélni.

Irányítom tehát
saját sorsom, s élem.
Én tudom, hogy mire
lehet majd szükségem.
Amit elképzelek,
meg is teremhetem.
ezt a célt szolgálja
értő képzeletem.

Nem is üzletelek.
Kerül, mibe kerül?
Ha fogadni tudom,
akkor az sikerül.
Hiteim vethetnek
teremtésnek gátat,
ezt kell csak megértsem:
– Ne fordítsak hátat!

Hiszen, mire vágyom,
azt meg is érdemlem,
csak a kicsinyesség
szabhat gátat bennem.
Hinnem kell magamban
– vagyok, aki vagyok –
vágyak, álmok nélkül
csak törpe maradok.

Mindent elérhetek,
bárkivé lehetek,
céllal gondolattal
bármit teremthetek.
Amit kitalálok,
mind valóra válhat
csupán meg kell élnem
s eljön, már nem várat.

Csak itt és a mában,
tudok én létezni,
szebb jövőt remélve
múltra építkezni.
Ám, ami régen fájt
el kell hogy engedjem,
így tud az én csodám
gyökerezni bennem.

Mikor hit vizével
öntözöm a vágyam,
akkor tud kikelni,
s megjelenni nálam.
Bennem él a csoda,
s van hozzá hatalmam,
hogy egy élő jövőt
építsek magamban.

Aranyosi Ervin © 2020-01-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Óév búcsúztató – újév váró


Aranyosi Ervin: Óév búcsúztató, újév váró

Ismét egy év véget ért,
tovaszállt!
Hálás vagyok mindenért,
ami volt, ami várt!

Tanultam új dolgokat,
eleget,
voltam búsabb – boldogabb,
ami épp lehetett!

Ebből áll az életem,
s folytatom,
vágyaimat éltetem,
fel soha nem adom!

Nem mondok le semmiről,
ami szép,
a lemondás álmot öl,
a szívem tépi szét.

Utamon tovább megyek,
bármi vár,
közben szívvel szeretek,
s örömöm rám talál!

Vidítok bús lelkeket,
s nevetek,
s jobbá válok veletek,
amikor szeretek.

Jön az új év, s fogadom,
ami vár,
járjunk a jó oldalon,
s tűnjön el a sivár!

Jövőre is veletek
legyen szép!
Kívánok jó emberek
jobb sorsot, szerencsét!

Aranyosi Ervin © 2019-12-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lelkedben a válasz


Aranyosi Ervin: Lelkedben a válasz

Azon izgulsz, vajon mit gondolnak rólad?
S nem éled meg sosem saját önvalódat!
Önmagad nem leled, magadat sem érted,
a rólad alkotott képeidet félted?
Gondolkozz el végre, valóban az lennél,
s úgy élsz itt a mában, ahogyan szeretnél?
Biztos, hogy mindig a saját utad járod,
vagy lelked kitéve, az elismerést várod?

Ki vagy hát valóban, s hogy fogsz nyugtot lelni?
Hiszen hitrendszered nem hagy ünnepelni!
Beskatulyáz, bezár, más útra terelget,
megbolondít olykor, őrületbe kerget?
Hisz te nem lehetsz az, mit elvárnak tőled,
saját kezedbe kell venned a jövődet!
Ne légy az, akivé mások útján váltál,
mikor megfelelni másoknak próbáltál!

Mert bármit is tettél, a szándék jó volt benned,
késztetést éreztél: – hogy másokért kell tenned!
S néha jó célt szolgált munkád eredménye,
s ha nem – hitted – az csak a sorsod szeszélye.
Magaddal kéne már lassan megbékélned,
s lelkedet követve, saját útra lépned!
Nem csak botladozni mások lábnyomában,
új utat taposni magadnak a mában!

Megvizsgálni végre hiteidet, jók-e?
Hogy jó célt szolgálnak, s pont neked valók-e?
Építők? Rombolók? Téged is szolgálnak?
Vagy csak élősködnek, s más javára válnak?
Meg kellene végre saját utad lelni,
nem csak folyton másnak élni, megfelelni!
Élj inkább úgy végre, jól essen az élet,
s megrögzült hitrendszer ne gátoljon téged!

Élvezd hát a Napod, s hagyd, hogy melegítsen,
előtted szaladva, utadon segítsen,
kövesd hát a fényét, kedved szerint élve,
ne bújj az árnyékba büntetéstől félve!
Ha elakadsz néha, merülj el magadban,
s tudd, hogy lélek vagy a testté gyúrt anyagban!
Lélek, aki érző, s szeretetre éhes,
ki ma még nem hiszi: – Bármi lehetséges!

Pedig, hogyha hiszel tisztán önmagadban,
megszűnhet a pokol, kínzó, izzó katlan,
kiléphetsz az élet tágas mezejére,
rátalálva a lét valós értelmére.
Hiszen születéstől meg van benned írva,
de nem láttad eddig könnyeken át, sírva!
Esélyed van utad bármikor meglelni,
önmagadba szállva lelkedre figyelni!

Aranyosi Ervin © 2019-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Közhelyekben élünk


Aranyosi Ervin: Közhelyekben élünk

Az emberek közhelyekkel okosítják magukat,
semmit mondó életképek beszélnek hasba lyukat.
Okoskodók így sírják el másoknak a bánatuk,
mintha létünk gazdagodna, jobbá válna általuk.
Így megosztva, nyilvánossá teszik a panaszkodást,
azt kívánva, más se tudjon átérezni soha mást.
Kifogásként használható, magyarázó szövegek,
degradálják alantassá, sivárrá az életet.
De jó lenne felébredni, s meglátni az igazat,
mitől javul az életünk, mi jó nekünk, mi vacak?
Rossz hitrendszert terjesztgetni, ami téged igazol,
mikor gyommal telt a kerted, s nincsen, aki kigazol?
Szerencsétlen flótásokkal gyógyíttatod lelkedet?
Mint egy haldokló sírásó, akit nincs ki eltemet?
Elrabolják bizalmadat, másba vetett hitedet,
s mindig akad, ki ezt látva hazugsággal hiteget.
Csukott szemmel a világban, csak túlélni akarunk?
Igazoljuk önmagunkat, egyszer úgyis meghalunk?
Tudatlanul, mások által megírt sorstól szenvedünk?
Azt mondják, hogy egyszer élünk. Ilyen élet kell nekünk?

Aranyosi Ervin © 2019-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csodára várva


Aranyosi Ervin: Csodára várva

Amíg csodákra vársz,
talán meg sem látod,
mennyi csodával van
tele a világod.
Madárfütty dallama,
s virágillat árad,
éltető tiszta víz
csókolja a szádat.

Amíg csodákra vársz
nem is veszed észre,
nem figyelsz a földre
az élő egészre!
Te csak rohansz tovább,
s fejedet lehajtod,
szemed nem a célon,
az út porán tartod.

Köveket szedegetsz,
azt rakva a zsákba,
terheid csak nőnek
a húsodba vágva.
Minden, ami érték,
elkerüli szemed,
kincseket gyűjtögetsz,
de nagyrészt szemetet.

Miért nem vagy képes
igaz, s boldog lenni,
hiszen a pénz semmi,
nem lehet megenni!
Néha hatalomvágy hajt,
kerget előre,
nem is veszed észre
mivé leszel tőle.

Úgy nem találod meg
igazi csodádat,
ha csak panaszkodás
hagyja el a szádat.
Pedig csak a jóság,
a szépség emel fel,
még sem kezdesz semmit
csodás életeddel.

Mert ha világodnak
szereteted adnád,
s mindazt, ami rád vár
hálásan fogadnád,
megváltozna minden,
olyan erőd lenne,
mennyei teremtés
testesülne benne.

Teremtőd rád bízta
azt a képességet,
mely a világ fölé
felemelhet téged,
de azt is akarta,
legyél gondos gazda,
élhető világot
örökíts fiadra.

Tudd meg hát, a csoda
csakis rajtad múlik,
amit magasra dobsz,
reád visszahullik!
Lehet az szeretet,
vagy gyűlölet, harag,
csupán tetőled függ,
hogyan érzed magad!

Várod hát a csodát?
Tenned kéne érte!
Teremtő gondolat
hozhatja azt létre!
Amíg csak búslakodsz,
s magadat sajnálod,
bosszúságot hoz rád
minden egyes álmod!

Mit kellene tenned?
Mit a szíved diktál,
amivel magadnak
saját sorsot írnál!
Hiszem, szeretettel
valósággá lenne,
és a csoda mindig
megjelenne benne!

Aranyosi Ervin © 2019-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem a tulajdonod a gyermek


Aranyosi Ervin: Nem a tulajdonod a gyermek

A gyermek nem tiéd, bár hozzád születik,
tanítani jött ő választott szüleit.
Neveld tehát szívvel, boldog szeretettel,
hadd legyen belőle igaz, érző ember!

Figyeld a vágyait, álmodj együtt véle,
segítsd őt az útján, hogy célját elérje!
Ne add örökségül nem teljesült vágyad,
ne add rá álmaid – levetett ruhádat!

Nem a te életed kell neki megélni,
ne akard az útját másikra cserélni!
Engedd azzá válni, kivé lennie kell,
s talán tetteivel téged tanít, nevel!

Engedd a szekerét könnyedén gurulni,
támogasd és meglásd, fog ő boldogulni!
Egyengesd az útját, s te is jobbá válhatsz,
s tán kérdéseidre ő fog adni választ!

Köszönd meg a sorsnak, hogy téged választott,
hogy szeretetével, szívvel elárasztott!
Ne tereld másfelé, mint amerre menne,
hiszen egy új jövő csírázik ki benne!

Hagyd, hogy megmutassa fénylő csillagait,
próbáld megérteni, ami benne lakik.
Ne urald a lelkét, de dicsérd, ha jót tesz,
biztasd, jó ha belé néha lelket öntesz!

Ami nagyon fontos, tedd ezt szeretettel,
hadd legyen belőle igaz, érző ember!
Hadd válhasson azzá aminek született,
ne adj vágyainak béklyót, feszületet!

Nem a tulajdonod, ne akard uralni,
ha más utat keres, nem kell belehalni!
Te dolgod, hogy segíts, – s csak akkor, ha kérte!
Ha eléri célját, hálás lesz majd érte!

Aranyosi Ervin © 2019-04-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva