Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kilépés a saját börtönödből


Aranyosi Ervin: Kilépés a saját börtönödből

Hidd el, végül minden jóra fordul,
s az életed a jó felé halad,
a rozsdás zár még egy nagyot nyikordul,
de végül enged, s lelked már szabad!

Lám, kiléphetsz a sorsod börtönéből,
hová te zártad félős lelkedet,
s amíg bent voltál, álmodtál a szépről,
s lám a hited, szabadba vezetett.

Mert mindvégig a kulcs ott volt kezedben,
s te megtalálni vágytál oly nagyon,
s most szemedről a fátyol is lelebben,
és itt vagy már a másik oldalon.

Hát kezd el végre saját sorsod írni,
s ne engedd, hogy mindig más tegye!
Élni jöttél, nem csak folyton sírni,
s nem próbálgatni, hogy neked megy-e?

Nyisd ki cellád, fordítsd el a kulcsot!
Változz, s világod veled változik!
Ha figyelted, a félelem volt túl sok,
a lelked ebből kikívánkozik.

Nézz önmagadba, érzések vezetnek,
s ha figyelsz rájuk, utadra találsz!
Csak szeretned kell, s ha téged szeretnek,
hát megkaptad már mind, amire vágysz!

Hidd el, végül minden jóra fordul,
s az életed a jó felé halad,
a rozsdás zár csak még egyet nyikordul,
hát lépj a fénybe, s érezd jól magad!

Aranyosi Ervin © 2018-10-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyaros teremtés


Aranyosi Ervin: Magyaros teremtés

Hej, Magyar, mért nem lelsz okot a jókedvre?
Csak a sebeidet nyalogatod egyre!
Orrod mélyen hordod, nem jársz emelt fővel,
a harcodat vívod egyre a jövővel.
Közben nem tudsz róla, hogy ezzel teremtesz,
minden gondolatod eredménye meglesz,
mert “az ember tervez, a jó Isten végez!”
Balsorsoddal fordulsz mindig az igéhez!

Hej, Magyar, mért nem vagy tudatosabb, bátrabb?
hagyod kirabolni csodaszép hazádat!
Idegen nemzetek orrodnál vezetnek,
te meg sírva hordod hályogját szemednek.
Őseidnek lelke felsikítva lázad,
hagyod, más kezére játsszák át hazádat?
Te meg elmenekülsz, mert könnyebb szolgálni,
mint saját hazádban a sarkadra állni!

Hej, Magyar, ne búsulj, tedd inkább a dolgod,
itt légy, e hazában mától kezdve boldog!
Keresd meg jó kedved, kezdj el végre élni,
az igahúzásnak a végéhez érni!
Hiszen a jó Isten téged felruházott,
teremtő lélekkel gazdagon megáldott!
Csupán rajtad múlik tudásoddal élsz-e,
elmúlik-e rólad évszázadok félsze?

Hej, Magyar, a sorsod vedd végre kezedbe,
úgy teremts, hogy okod legyen a jó kedvre.
Válts valóra véle évezredes álmot,
teremts a hazádban sokkal szebb világot!
Emeld fel fejedet, légy magadra büszke!
Legyen a hazánk már lelkünk élő tükre!
Találd meg igazad, s tegyen boldogabbá,
hogy a magyar lélek ne válhasson rabbá!

Hej, Magyar, teremts hát élő gondolattal,
érezd, hogy a lelked összeér a Nappal!
Mosolyod ragyogjon, hited sugározza,
mely teremtő erőd is megsokszorozza.
Vigadjunk hát együtt, közös, vidám kedvvel,
higgyük el, hogy Atyánk támogat és kedvel!
Tegyük újra széppé, élővé e földet,
melyet szép hazának őseink jelöltek!

Aranyosi Ervin © 2018-08-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel önmagad


Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel önmagad

Varázslónak születtél,
de varázspálcád nem leled,
azt hiszed, más írja sorsod,
s napjaid csak tengeted!

Felsőbb hatalom irányít,
tervezi meg életed,
s nem érted hogy mi történik,
s ha történik, mért veled?

Refrén 1:
Lépj hát ki a megszokásból,
tégy valami nagyszerűt,
tépd le azt, mi tenni gátol,
szabadulj meg minden lánctól,
s leld meg széna közt a tűt!

Egyszerű kis bábu lennél,
kiben nincsen akarat?
Ezért inkább háborúzol,
vagy megadod magadat?

Mi lenne, ha tennél érted,
álmot szőnél önmagad,
kalitkádból kiengednéd
az oda zárt madarat.

Refrén 2:
Lépj hát ki a megszokásból,
legyél mától boldogabb,
dobd el azt, mit eddig hittél,
dobd el azt mit eddig vittél,
szabadítsd fel önmagad!

Szabadítsd fel lelked végre,
mától te írd sorsodat!
Légy saját sorsod kovácsa,
nyílt szívvel járd utadat.

Ne törődj a tegnapokkal,
napról napra éld a mát!
Napról napra élvezd újra
a szabadság dallamát!

Refrén 1:
Lépj hát ki a megszokásból,
tégy valami nagyszerűt,
tépd le azt, mi tenni gátol,
szabadulj meg minden lánctól,
s leld meg széna közt a tűt!

Refrén 2:
Lépj hát ki a megszokásból,
legyél mától boldogabb,
dobd el azt, mit eddig hittél,
dobd el azt mit eddig vittél,
szabadítsd fel önmagad!
Szabadítsd fel önmagad!
Engedd el a súlyokat…

Aranyosi Ervin © 2018-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vágy és hit


Aranyosi Ervin: Vágy és hit

Mikor eljutsz a célhoz, egy újabb vágy fog el,
s mindaddig hajt a lelked, míg vágyad nem fogy el.
Amíg van késztetésed, addig felkel Napod,
amíg hiszel magadban, mire vágysz, megkapod!
Mert teremtő a vágyad, és bármit megteremt,
bejárhatod világod, az egész végtelent!
Akadályod kívül nincs, csak benned létezik,
ha a kétség nem gátol, minden elérkezik.

Hidd el csak rajtad múlik, milyen mag kel ki majd,
hisz erről szól az élet, hogy belülről mi hajt,
hogy miképpen tapasztalj, arra hited vezet,
mert vágyaid megélni siker és élvezet.
Egy isteni ajándék lelked mélyén a vágy,
s bár valós működése számodra még talány,
azért ha bízva bízol, egy szebb jövő jön el,
s ha tisztán látod célod, a lét körülölel.

Mert jó Atyád oly gazdag, s megad mindent neked:
szabad az akaratod, s tiéd a képzelet!
Igazi varázspálca, s ha hiszed, kész csoda,
s ha rosszul menne sorsod, nem mástól mostoha,
csak saját kétkedésed állja útját megint,
megváltozik a kérés, bevett hited szerint.
Mikor hited és vágyad egy irányba mutat,
megleled vágyaidhoz a helyes, jó utat!

Aranyosi Ervin © 2018-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kövesd végre álmaidat!

Aranyosi Ervin: Kövesd végre álmaidat!

Hittel kéne teremteni,
nem pedig hitellel!
Az életnek árnyékában
elvész minden ember.
Kialszik a tiszta fénye,
lelke láthatatlan,
másoktól vár feloldozást
minden pillanatban.

Illúzió, szemfényvesztés,
megtévesztő álca,
elvakít, bár kezedben
a bűvös varázspálca.
A gondolat erejével
új világba léphetsz,
tekints végre önmagadba,
hogy szíved mit érez?

Hazug hírek vezetnek meg,
uralnak a bankok!
Médiából riogatnak
félrevert harangok.
Földre nyomnak, vakítanak,
de igaznak látod,
tehetséged aprópénzre,
élvezetre váltod.

Hiányzik a legfontosabb
sivár életedből,
amit, hogyha megismernél
emelkednél egyből.
A gondolat szabadsága tiéd,
még sem érted,
mert a régen megszokottat:
– kényszerpályád félted.

Túlélésre gyúrsz de mit kell
valóban túlélni?
A média megtanított
árnyékodtól félni!
Visszanézel, s csak azt látod.
Fordulj már előre!
Álmodj boldogabb világot,
s attól kapj erőre!

A fényszóród előtted van,
előre világít,
ne keseregj a múltadon,
juss már el a máig!
Találd végre meg magadat,
higgyél végre benned!
Elcsüggedve nem sikerül
magad felemelned.

Mi lenne, ha megértenéd:
– Ijesztgetnek téged!
Sokkal könnyebb megvezetni,
ha napjaid féled.
Az, ki ígéri, hogy megvéd,
éppen az ijesztget.
És ha futsz a csorda után
hatalmad is veszted!

Pedig jó lenne már végre
önállóvá válni,
kézbe venni életedet,
s magadért kiállni!
Tégy hát végre önmagadért,
urald már a sorsod.
Kövesd végre álmaidat,
s legyél ettől boldog!

Aranyosi Ervin © 2018-01-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Olyan lesz a világ…

Fotó: Keszi László: Bubble day (Google)

 

Aranyosi Ervin: Olyan lesz a világ…

Olyan lesz a világ, amilyennek látod!
Lehet bús, borongós, esőcsepptől ázott,
sírosan rossz kedvű, mindenkire mérges…
Változtass hát rajta, minden lehetséges!
Hiszen az eső csak vidám cseppek tánca,
a kiszáradt útnak kisimul a ránca,
a port, szürkeséget lemossa a fákról,
vízzel gondoskodik minden kis virágról.
Figyeld, ha egy gyermek fénylő pocsolyát lát,
milyen nagy örömmel csapja bele lábát,
s a loccsanó víztől, hogy képes kacagni,
örömét mutatni, szívnek hangot adni.
Képes az esőbe napfényt csalogatni,
szivárvány színeknek csengő nevet adni,
élvezni a percet, várni a csodákra,
kíváncsi szemeit nyitva nagyra, tágra,
és ha hagyják neki, csodát is tapasztal,
mert a szép világunk terülj-terülj asztal!

Olyan lesz a világ, amilyennek látod,
s minden sokkal könnyebb, ha akad barátod,
kivel megoszthatod az élet csodáit,
aki veled érez, veled együtt játszik.
Kivel vidám Napot rajzolhatsz az égre,
kivel minden álom valóság lesz végre,
kivel átélheted, amit nyújt az élet,
segít átfesteni színnel az egészet.
Aki hasonlóan látja a világot,
ki együtt álmodik veled minden álmot,
ki a közös célért tűzbe menne érted,
s ki által a világ titkait megérted.
Ki a zokszót segít fénylő tűzbe vetni,
aki megmutatja, miért jó szeretni,
akire számíthatsz, s tőled is ezt várja,
mert ő lélek társad, a lelked barátja.

Olyan lesz a világ, amilyennek látod,
s könnyebb úgy megélni: Szívedet kitárod,
s amit kapsz a léttől hálás leszel érte.
Sose mérlegeld hát, hogy vajon megérte?
Élvezd ki a percet, keresd az örömöt,
s mond, hogy: – Amit kapok,  hálásan köszönök!
Mert tudod, a hála az öröm mágnese,
háláért cserébe szebb lesz majd a mese!
Lásd hát meg a napfényt, találj szivárványra,
saját boldog fényed öntsd rá a világra,
s hagyd, amire nézel, minden tündököljön,
hagyd, hogy életedbe még több csoda jöjjön!
Lásd hát világodat mindig szebbnek, jobbnak,
légy a teremtője boldog holnapodnak.
Találd meg az útnak a napfényes részét,
irányítsd a létet, álmodd meg egészét!
Tégy mást is boldoggá, örüljön a létnek,
s legyen követője sorsod sikerének,
és ha utat mutatsz másoknak, meglátod,
a vágyaid szerint változik világod!

Aranyosi Ervin © 2017-04-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy a sorsod teremtője

légy a sorsod teremtője
Aranyosi Ervin: Légy a sorsod teremtője

Múltad szemetére sose építs várat!
Abból keserűség, harag, méreg árad.
Életed kormányát vedd saját kezedbe,
gondolataidat ápold, tegyed rendbe!

Mert, amit ma gondolsz, jövőd arra épül,
a szép gondolattól a holnapod szépül.
Amit régen hittél, azt hagyd ott a múltban,
lépj ki onnan bölcsként, tényekből tanultan!

Kerested az utad, s rossz irányba mentél?
Szép álmaid helyett, rosszat teremtettél?
Keress másik irányt, egy jobbat, egy szebbet,
adj egy méltóbb esélyt újra életednek!

Mert a gondolatok varázslatos dolgok,
s mindaz, ki uralja, elégedett, s boldog.
Pozitív gondolat, csupa szépet vonzó,
amely csodát teremt, mi számodra vonzó.

Ám a rossz gondolat, rombol, akadályoz,
csupa kellemetlent vonz oda magához.
Vizsgáld tehát felül, miken jár az eszed,
gyomláld ki elmédet, legjobb, ha ezt teszed.

Álmodozz a szépről, s ha hiszed meglátod,
álmokra, vágyakra épül szép világod.
Mindened meglehet, csak hinned kell benne,
csupán elképzelned, mintha már meglenne!

Légy tehát, a sorsod aktív teremtője,
azt ne mások írják, és ne rettegj tőle!
Gyomláld ki az elméd, gondolatok kertjét,
s irányítsd a jóra mától a figyelmét!

Aranyosi Ervin © 2016-10-26.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Melegíts lelkeket!


Aranyosi Ervin: Melegíts lelkeket!

Ha hideg a világ, töltsd meg szeretettel,
légy magad a kályha, gyógyító meleggel!
Köréd gyűlnek majd a fázós, fagyos lelkek,
benned megértésre, jó szándékra lelnek.
Gazdagabbá leszel ettől, majd meglátod!
Befogadsz éhezőt, megszorult barátot.
Szíved melegíti lelkükből a hála,
s nem terheli sorsod éhezők halála.
A szeretet éltet, jó érzéssel tölt meg,
ha mások szeméből a könnyet kitörölted.
Fess mosolyt arcokra, légy remény a mában,
légy jótékony herceg, ki itt jár álruhában.

Aranyosi Ervin © 2015-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne “kincseket” gyűjts!

Aranyosi Ervin: Ne “kincseket” gyűjts!

Ne “aranyat” gyűjts, ne “kincseket”, ezen a szép világon,
maradj meg inkább embernek mindig, és bármi áron!

Szeress, tanulj, élj, boldogulj, mivel ezért születtél!
Ez gazdagítja szellemed, s mikor már porrá lettél,
és földi léted véget ért, s tovább lépsz égi útra,
a kérdés az lesz, szellemed, – mit kellett, – megtanulta?
Sorsod és karmád rendezted? Tudatosabban éltél?
Haragod, dühöd elveszett? A rosszal megbékéltél?
Megtanultál teremteni? A szépet vonzod már csak?
Képes vagy szívből örülni a csoda szép világnak?

Ne “aranyat” gyűjts, ne “kincseket”, ezen a szép világon,
maradj meg inkább embernek mindig, és bármi áron!

Aranyosi Ervin © 2012-06-06.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy birkának nézzenek!


Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy birkának nézzenek!

Ülsz a Tv előtt. A híreket nézed.
Magad napról napra, rossz kedvűbbnek érzed.
Tehetetlen dühöd, egyre csak növekszik,
helyed a világban, régóta nem tetszik.
Úgy hiszed, a sorsod régen meg van írva,
ezért terelgetnek, úgy élsz, mint egy birka.
Nem csoda, hogy aggódsz, félelmek gyötörnek,
járványok, háborúk életedre törnek.

Gúzsba kötik régen összes figyelmedet,
s amit csak akarnak, azt etetik veled.
Pedig az a doboz, mit nap, mint nap nézel.
Egy szuggerálógép, mit egy csoport pénzel.
Mint egy kábítószer, önmagához láncol,
ahogy ott fütyülnek, az ember úgy táncol.
Tudatalattidat irányítják csendben,
ízlésed formálják, átvitt értelemben.

Kitörlik agyadból, minden célod, vágyad,
maradj inkább nyugton, abban nincs kockázat.
Hozzád hasonlóval, hogyha találkozol,
Tv-ből vett témát, borzalmakat hozol.
Energiád szintjét, leviszed jó mélyre,
borzalmak vonzását fejleszted tökélyre.
Aztán siránkozol: – Nem sikerül semmi!
Pedig többre vágytál, több akartál lenni.

Ám míg a Tv-re szűkül a világod,
a tényleges képet javulni nem látod.
Addig nem is lehetsz ura Önmagadnak,
míg a szemellenzők rajtad fönnmaradnak.
Kapcsold ki a Tv-t, nézd a valóságot,
próbáld szebbé tenni elcsúnyult világod.
Lépj egy apró lépést, s lesz aki segítsen,
– segíts önmagadon, s megsegít az Isten!

Aranyosi Ervin © 2012-02-11.
A vers  és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva