Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

jan
24

By

Aranyosi Ervin: Értem, vagy miattam?

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Értem, vagy miattam?

Nem értem.
Még nem értem.
Én nem értem, mért nem értem!
Ha te érted,
ha megérted,
az élet célját már elérted!
Majd megértem,
ha felértem,
ha jót, s a rosszat megéltem!
Ha nem értem,
mért nem értem?
Nem kell, hogy aggódj te értem!

Refrén:
Értem és érted van,
értünk van a világ!
Részben, vagy egészben
így tud csak hatni ránk!
Értem és teérted,
értünk érteni kell!
Értetlen a létem,
ha nem érhetem fel?

Nem értem.
Mért nem értem?
Mért bujkálunk a sötétben,
és nem értem,
hogy a fényben,
mért nem látszunk egészen?
Azt reméltem,
majd megértem,
ha ember létem megéltem,
de időtlen
és idétlen,
és lám, egy cseppet sem vétlen!

Refrén:
Értem és érted van,
értünk van a világ!
Részben, vagy egészben
így tud csak hatni ránk!
Értem és teérted,
értünk érteni kell!
Értetlen a létem,
ha nem érhetem fel?

Értem, vagy miattam,
magamból mindent kiadtam,
a lelkem nem volt hívatlan!
Nem érted?
Ne nézz oly riadtan!

Aranyosi Ervin © 2023-01-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

dec
10

By

Aranyosi Ervin: Esős december

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , 8 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Esős december

Eső esik a hó helyett,
elmarad a karácsony?
Víz csillog majd cukor helyett
az ünnepi kalácson?
Holle anyó hófelhőit
nem kirázta, kimosta.
Hóembert sem építhetünk
kerek, dundi csinosra.

Több idő jut vásárlásra,
pénzköltésre gyerekek,
vidám móka és kacagás,
nem tölt most be tereket!
A szívünk is jobban fázik,
nem melegíti a fény,
a szeretet ki ne fagyjon,
esős locspocs idején!

Úgy szeretnénk visszakapni
azt a régi, szép telet,
amikor még a karácsony
hóeséssel érkezett!
A világot betakarta,
s védte a hótakaró,
a természet mélyen aludt,
mert a tél arra való.

Nem a kopárságot láttuk,
hófehér lett a világ,
csillogó ünnepi díszbe
öltözködtek fel a fák.
Téli Napnak sugarától
szikrát szórt sok hópihe,
a rosszkedvnek sötét árnya,
elbujdosott messzire.

Most csak ázunk, most csak fázunk,
eső esik, nem a hó,
a szánkó sem kerül elő,
nem készülhet hógolyó.
A természet félálomban
végig sírja a telet,
álmatlanul tudja-e,
hogy mikor jön a kikelet?

Aranyosi Ervin © 2022-12-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

márc
19

By

Aranyosi Ervin: Őrizzük a szeretetet!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Őrizzük a szeretetet!

Őrizzük a szeretetet,
ne hagyjuk kihűlni!
Engedjük a mosolyunkat,
arcunkra kiülni!

Őrizzük meg a lelkünkben
az ott élő békét,
kivetítve érjük el
a rút háborúk végét!

Tanítsunk a gyermekeknek
hitet, emberséget,
a fényünkkel űzzük el
a külső sötétséget!

Keressük meg önmagunkban
a jót és a szépet,
szép szavakkal vázoljunk fel
egy szebb jövőképet!

Őrizzük a szeretetet,
mint a gyertyalángot,
melegítse át szívünket,
s az egész világot!

Mosolyunkkal, belső fénnyel,
hittel, szeretettel,
élhet csak teljes életet,
a Földön az ember!

Aranyosi Ervin © 2022.03.19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
12

By

Aranyosi Ervin: Visszhangok az esőben

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Visszhangok az esőben

(Enya: Echoes in rain címú dala alapján)

Susog a szél,
visszhangja kél,
eső szitál,
míg földet ér.
Múlik az éj,
ébred a nap,
sötét falak,
leomlanak.

Ébred a fény,
tiszta remény,
úton vagyok,
utazom én.
Jó az irány,
mozgásban tart.
Egy újabb nap,
pont engem akart!

Hallelujah, halle-halle hallelujah
Hallelujah, hallelujah
Hallelujah, halle-halle hallelujah
Hallelujah, hallelujah

Az eső zenél,
visszhangja kél,
még hazaér,
aki csak él.
Eljön az éj,
de tőle ne félj,
újabb nap jön,
míg él a remény!

Hallelujah, halle-halle hallelujah
Hallelujah, hallelujah
Hallelujah, halle-halle hallelujah
Hallelujah, hallelujah

Aranyosi Ervin © 2021.08.23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
3

By

Aranyosi Ervin: Mi van a cserépben?

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Mi van a cserépben?

Nézd csak ezt a cserepet,
Mit látsz? Macska szemeket?
A sötétből kivilágít,
talán épp a Cirmi járt itt?
Nézd csak, pislog a cserép,
becsapós ám ez a kép!
Ha elhagyja a helyét,
szemtelen lesz a sötét…

Aranyosi Ervin © 2021.12.03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
16

By

Aranyosi Ervin: Még utoljára?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Még utoljára?

Még utoljára,
mielőtt leteszem végleg lantomat…
Jöjj el barátom,
s köpködd meg, fejfámhoz nőtt sírhantomat!
Talán egy virág még kinő,
jelezve, élt itt valaki,
belészakadt a vers, a dal,
nem tudta élőn tartani.
Elfolyt a hit, a szép remény,
megállt a szív csak vértelen,
kihalt az érték, a tudás,
hisz az ember testvértelen.

Még utoljára,
mielőtt leteszem végleg lantomat…
Jöjj el barátom,
s köpködd meg, fejfámhoz nőtt sírhantomat!
Rosszul végeztem dolgomat,
nem vált szebbé ez a világ,
nem lett az ember boldogabb
az élőn férgek foga rág.
Isten elbújt egy kő alatt,
s pusztulni hagyja nemzetét,
kikben istenhit sem maradt,
kihunyt a fény, így lett sötét!

Még utoljára,
mielőtt leteszem végleg lantomat…
Jöjj el barátom,
s köpködd meg, fejfámhoz nőtt sírhantomat!
Menekülj hát, fuss messze el előlem,
ma már a halál hörög csak belőlem,
gyilkolja meghasonlott lelkemet,
mert ez a kor, halálos kór,
mely közönyével eltemet.
Hitetlen lény az ember mind,
s amíg pénzt, sikert istenit,
rend a világban nem lehet!
Ne éltess halott lelkeket!

Talán még most,
tán mielőtt letenném végleg lantomat…
Tudd meg barátom,
hogy nem tudod, megköpködni sírhantomat!
Hiszen örökkön élek én,
s jobbítok még e földtekén,
szeretettel hitet adok,
mert teremtő lélek vagyok,
akin nem fog a félelem…
Jöjj barátom, tarts én velem!
Teremtsünk jobb világot itt,
emelve a Föld lelkeit!

Aranyosi Ervin © 2021-06-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
21

By

Aranyosi Ervin: Lehet-e még?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 9 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Lehet-e még?

Lehet-e a mában tiszta szívvel élni?
Mindent kimondani, őszintén beszélni?
Lehet-e igaza a bennünk élő jónak,
és van-e hatása a kimondott szónak?
Eljut-e azokhoz, akinek én szánom,
elmúlik-e végre a csipkerózsa-álom?
Érdek nélkül szólni, tenni, vajon lehet?
Célba jut-e végül a fontos üzenet?

“Ha kinyitod szádat, betörik a fejed!”
Talán ezt a mondást te is jól ismered.
Ám, ha csendben vagyunk, s nézzük a világot,
elfogadjuk a sok ránk mért hazugságot.
Akinek elmondom, pont akiért teszem,
az fog szembeszállni legelőször velem,
mert már régen hiszi, mit neki hazudtak,
s régen elfeledte, mit ősei tudtak.

Józan paraszti ész – csak használni kéne!
Tán az ember tovább, s boldogabban élne!
Nem kell el fogadni a sok hazugságot,
szebbé kéne tenni újra a világot!
Mikor a sötétben semmi sem világít,
elveszted az irányt, pont az e-világit.
Rohansz tovább vakon, nincs mi visszatartson,
s nem töröd a fejed a hazug parancson.

Jó lenne megállni, önmagunkba nézni,
régiek szép szavát újra felidézni!
Megvezetettek közt nem állni a sorba,
hogy becsületünkön ne eshessen csorba!
Nem kéne becsülni a bemagolt tudást,
s önként elfogadni a hazug árulást!
Lenne számos dolog, mit meg kéne beszélni,
hogy lehessen újra tiszta szívvel élni!

Aranyosi Ervin © 2020-02-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
23

By

Aranyosi Ervin: A remete panasza

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A remete panasza

Hát jó, nem szórom szerte-széjjel
a lassan megszerzett tudást.
Azt hittem én, hogy azért kaptam,
hogy megmenthessek véle mást!

De látom, szenvedni szerettek,
s hiába nyújtom a kezem.
Kincseim hát magamban tartom,
nem osztom többé, nem teszem!

Járjátok csak be, azt mi fájó,
nem foglak már megmenteni!
Nem simítom utad előtted,
ha az göröngyökkel teli.

Rájöttem, nem kell, hogy segítsek,
tanít majd rossz tapasztalat.
Ha kell, hát bontsd le önmagadtól,
vagy építsd újra a falat.

Volt nálam bölcsebb, s jobb tanár is,
kereszten végezte szegény.
Azzal sem váltott meg világot,
hát mitől járnék jobban én?

Hiába nyújtom, jót akarva,
kinek kell ma a szeretet?
Nem tettem eddig, eztán sem játszom,
világnak tetsző szerepet.

Maradok az, ki mindig voltam,
csendes lélek, útkereső.
Aki elvonul a világból,
hol a feszültség egyre nő!

Leszek csak csendben, magának író,
befordult, néma remete,
akit nem érint meg világa,
s nem mocskol az élet szemete.

Nem adok többé jó tanácsot,
járjátok végig az utat!
Sötétben és tapogatózva,
hol fény, világot nem mutat!

Elvonulok és néma csendben,
létünkről majd elmélkedem.
Remeteként, sok milliárd közt,
csak némán élem életem!

Aranyosi Ervin © 2018-07-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
4

By

Aranyosi Ervin: Lámpást viszek…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Lámpást viszek…

Lámpást cipelni jöttem én,
járjon előtted tiszta fény.
Hogy megtaláld a jó utat,
amit a fényt hozó mutat.

Ha jössz utánam mutatom,
s végig kísérlek utadon.
Ám dönthetsz már másképpen is!
Válassz hát! Utad merre visz?

Lelkedbe látsz, ha kell a fény,
biztatlak jöjj, van még remény,
az út egy szebb világba visz,
amelyben lelked egyre hisz.

Ám, fel is adhatod hited!
De lelked pont az menti meg?
Járhatsz körbe, magad körül,
de meglásd, lelked nem örül.

Járhat eszed rossz dolgokon,
s mondhatod: – Épp gondolkodom!
Ám ha a sötét útra lépsz,
vajon azzal majd többre mész?

A bűnöd visszaszáll reád,
ne légy te egy “se hall, se lát”,
keresd a jót, leld meg a fényt,
adj magadnak egy jobb esélyt!

Lámpást adott az Istenem,
hogy fényben élj, gyere velem!
De dönthetsz úgy, hogy itt maradsz,
és inkább sötétben haladsz.

Lámpámat én még cipelem,
akad még fény a szívemen,
lesz még akinek adhatok,
fényt és utat mutathatok.

Hiszen a fény a szeretet,
s ha becsukod is szemedet,
megérint téged akkor is,
átmelengető Napba visz!

Mi kell? Az árnyék, vagy a fény?
A gyűlölet, vagy a remény?
Szeretet kell, vagy félelem,
ha jóra vágysz, maradj velem!

Aranyosi Ervin © 2018-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
25

By

Aranyosi Ervin: Te vagy a FÉNY!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , 3 hozzászólás

te vagy a fény

Aranyosi Ervin: Te vagy a FÉNY!

Te vagy a fény egy felfordult világban,
amit ural az árnyék, s a sötét.
De erő van az apró gyertyalángban,
mikor reménytől, s szeretettől ég.

Több milliárdnyi apró láng a Földön
pislákol csendben és magányosan.
A lelke rab, az élete egy börtön,
s elhiszi, hogy csak a halál felé rohan.

Nagy tömegben is magányos a lélek,
ha úgy érzem, egymáshoz nincs közünk.
Ha  azt hiszem, hogy szeretetlen élek,
s mikor folyton csak falnak ütközünk.

Nem teszünk mást, mint elfolytjuk a lángot,
s könnyű elfújni az éltető hitet.
A sötéttől már alig-alig látok.
Ezt a világot vajon ki menti meg?

Kívülről várunk megmentő hatalmat,
amitől majd változik a világ,
ám azok ott eltiporni akarnak,
árnyékukat ezért vetítik rád.

A változás, hidd el, nem jön kívülről,
változnunk nekünk, s magunkban kellene.
Álmodozni egy élhető jövőről,
amit hitünkkel töltünk majd tele.

Tudsz-e magadra szeretettel nézni,
s hinni, hogy léted csodás, nagy kaland?
Életedből boldog percet idézni?
Örömöt, mely fogódzkodód marad.

Mi lenne, ha léted kísérné a hála,
s vágyaid mind valóra váltanád
s kötéllé sodródna életed fonála,
erős lennél, s rugalmas, mint a nád?

Ha nem csak gyertya, fényszóró lehetnél,
útkereső, mely új ösvényt kutat.
Ha másokat is fénylővé szeretnél,
olyan ki ismer, és mutat szebb utat?

Hagyd hát lobogni, égni tiszta lángod,
a fény elől elbújik a sötét.
Hunyd be szemed, szíveddel kell most látnod,
szeretet fényét eképp szórva szét.

Nem is kell más, csak fényben megfürödni,
örömmel élni, boldog életet,
felemelni, és látni tündökölni,
e szép világot, amíg még lehet!

Aranyosi Ervin © 2015-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts