Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Rohanás


Aranyosi Ervin: Rohanás

Rohanás az élet, elejétől végig?
Aki inkább sétál, azt mind megítélik?
Azt mondod rá: – Lusta, nem teszi a dolgát!
– hisz az élet sok-sok feladatot rótt rád!
De vajon ez igaz? Futni kell, rohanni?
Mindent, ami szépség, magunk mögött hagyni?
Nem kéne megállni, s élvezni a létet?
Ha szabad ember vagy, ki siettet téged?
Azt mondod: – Az idő! – Találkoztál véle?
Láttad, érintetted, megtudtad, hogy él-e?
Az óra mutatja, méri ahogy múlik,
szóval erre figyelsz az életen túlig?

Mért sietsz és hová? Rohansz a munkába?
Monoton dolgozol, terhekkel megáldva.
Amit meg keresel, élelemre költöd,
s a pénzből vett ruhát önmagadra öltöd,
hogy legyen szép göncöd a munkába járni,
hogy abból kitűnjön, hogy nem vagy akárki?
Autót is veszel, hogy munkába járhass,
forgalmi dugókban órák hosszat állhass!
Kell egy saját lakás, vagy egy egész ház is,
ettől leszel házas? Vagy ez másik frázis?
Igaz, csak aludni jársz haza hét közben,
hogy kuckód áráért még többet időzz benn,
a munkahelyeden, ahová “hazajársz”,
hol a megváltásként majd a nyugdíjra vársz.

Gondolkodtál azon, hol van időd élni?
Ha az életről kell a gyereknek mesélni,
mit fogsz elmondani, miről szól az élet,
ha rájössz, hogy nem a sajátodat éled?
Mit tudsz felmutatni? Mi marad utánad,
ha végre leteszed egyszer majd munkádat?
Azt mondod, de szép volt, élvezted mind nagyon,
s boldoggá akkor tesz majd a gyűjtött vagyon,
amikor már nem tudsz rohanni, sietni,
ha már nem vagy képes fiatalos lenni?
Nem mozog a tested, s nincsen már rád szükség,
fiatalok jönnek, hogy a vasat üssék!

Boldoggá fog tenni, hogy folyton rohantál,
hogy az élet mellett szépen elszaladtál?
Ezt a szép hozományt adtad gyermekednek,
hogy azok boldogok, kik belegebednek?
Azoknak van pénzük, kocsijuk, nagy házuk,
csak a gazdagságtól boldog a családjuk?
Az idő elfolyik, a pénz köddé válik,
az élet tükréről a foncsor leválik,
mögötte a múltad üressége látszik,
s úgy érzed Teremtőd a lelkeddel játszik.
Pedig te adtad el az ördögnek lelked,
hisz a rohanásban örömödet lelted.

Nem így volt?

Aranyosi Ervin © 2018-06-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Különcnek lenni


Aranyosi Ervin: Különcnek lenni

Irigykednek és lenéznek,
ha kilógsz a sorból.
A sok megalkuvó lélek
összefogva korhol.
Szabályokra hivatkoznak,
mik őket sem védik,
de ez a bevált gyakorlat,
a megszokottat féltik.
Legyél inkább különc,
ne úgy, mint egy szolgalélek,
ne is törődj azokkal,
kik inkább félve élnek!
Szabadítsd fel önmagadat,
játssz inkább bolondot,
hagyd faképnél azt, ki korhol,
az nem a te gondod…

Aranyosi Ervin © 2018-06-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel önmagad


Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel önmagad

Varázslónak születtél,
de varázspálcád nem leled,
azt hiszed, más írja sorsod,
s napjaid csak tengeted!

Felsőbb hatalom irányít,
tervezi meg életed,
s nem érted hogy mi történik,
s ha történik, mért veled?

Refrén 1:
Lépj hát ki a megszokásból,
tégy valami nagyszerűt,
tépd le azt, mi tenni gátol,
szabadulj meg minden lánctól,
s leld meg széna közt a tűt!

Egyszerű kis bábu lennél,
kiben nincsen akarat?
Ezért inkább háborúzol,
vagy megadod magadat?

Mi lenne, ha tennél érted,
álmot szőnél önmagad,
kalitkádból kiengednéd
az oda zárt madarat.

Refrén 2:
Lépj hát ki a megszokásból,
legyél mától boldogabb,
dobd el azt, mit eddig hittél,
dobd el azt mit eddig vittél,
szabadítsd fel önmagad!

Szabadítsd fel lelked végre,
mától te írd sorsodat!
Légy saját sorsod kovácsa,
nyílt szívvel járd utadat.

Ne törődj a tegnapokkal,
napról napra éld a mát!
Napról napra élvezd újra
a szabadság dallamát!

Refrén 1:
Lépj hát ki a megszokásból,
tégy valami nagyszerűt,
tépd le azt, mi tenni gátol,
szabadulj meg minden lánctól,
s leld meg széna közt a tűt!

Refrén 2:
Lépj hát ki a megszokásból,
legyél mától boldogabb,
dobd el azt, mit eddig hittél,
dobd el azt mit eddig vittél,
szabadítsd fel önmagad!
Szabadítsd fel önmagad!
Engedd el a súlyokat…

Aranyosi Ervin © 2018-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Medvetánc


Aranyosi Ervin: Medvetánc

Medvetáncot táncolunk!
Homlokot nem ráncolunk.
Hisz elillan minden gondunk,
búnak, bajnak búcsút mondunk,
s élvezzük az életet!

Látod, ez a medvetánc.
Ha nem köt meg szörnyű lánc,
szabad lelkünk táncba fog,
vidám, s többé nem nyafog!
Csak élvezzük az életet!

Madárdalból zene szól!
Lépj a táncba bele jól!
Lépésedre jól ügyelj,
a ritmusra jól fülelj,
és élvezd az életet!

Hiszen a tánc lüktetés,
szíved szebben lüktet és
jó a kedved, táncba fogsz,
nem csüggedsz és nem nyafogsz,
élvezed az életed.

Aranyosi Ervin © 2018-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nőnapi vallomás


Aranyosi Ervin: Nőnapi vallomás

Mi lenne vélem nélküled?
Üres volnék, kihalt, sivár!
Megtörne vágy és lendület,
nem is akarnék élni már!

Értelmet adsz, hogy itt legyek,
álmodjak szépet és nagyot,
veled már lent mennybe megyek,
általad több és jobb vagyok!

Őrizlek hát, mint kincsemet,
általad lettem gazdagabb,
s bár lelkem lebilincseled,
sosem voltam ilyen szabad!

Veled teljes a földi lét,
Ó nő, az érdem a tiéd!

Aranyosi Ervin © 2018-03-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A mában élve


Aranyosi Ervin: A mában élve

Ami eddig történt velem,
az ma már történelem.
Csak múlt, ami meghatároz,
de nem láncol önmagához!

Ha akarom segíthet múltam,
mit belőle megtanultam,
de szűrőn kell átszitálnom,
hogy belőle mivé kell válnom!

A sérelmeket letettem,.
nem uralkodhat felettem,
ami fájt, megbocsájtom,
mert szabaddá kellene válnom.

Nem szenvedem végig újra,
mert bántana lelkembe bújva,
s átélném fájdalmát ismét,
s nem jöhetne az, ami nincs még!

Inkább az utamat nézem,
önmagam is megigézem,
újabb csodákat teremtek,
s ura vagyok az életemnek!

Ezért a mában élek,
nem dühöngök és nem félek,
csak élvezem azt, ami vár rám,
és mindennap másképp csinálnám!

Nem izgat, mi jön majd holnap,
csak élvezem sütnivalómat,
a jelenre koncentrálok,
hisz naponta abban járok.

A holnap majd eljön magától,
ha kétségem épp meg nem gátol,
akkor az életem szép lesz,
s elvisz az örökléthez.

Aranyosi Ervin © 2018-02-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne hidd!

Aranyosi Ervin: Ne hidd!

Ne hidd, hogy ők jobbak, kik téged lenéznek!
Elhitetik veled csupán az egészet!
Te sem vagy ám híján, az erőnek, észnek!
Talán csak sikerben volt kevesebb részed!

Hiszékeny vagy, s hiszed, hogy ez neked nem jár,
ám ha járnád utad, te is messzebb jutnál,
nem szegnék a kedved holmi akadályok,
nem lenne szemeden hitrendszerből hályog.

Ha a képzeleted célod képes látni,
ha hiszel magadban, olyanná tudsz válni!
Lelkedben a létra, csak támaszd az égre,
s kezdj el céljaidhoz fellépkedni végre!

Te sem vagy kevesebb és te sem vagy gyengébb!
Jó lenne, ha lelked végre elengednéd,
hadd szálljon, repüljön, legyen végre szabad!
Mások gúnyaitól szabadítsd meg magad!

Higgy csak önmagadban, mert csoda él benned!
Mondd csak, mi nem enged önmagaddá lenned?
Mi akadályoz meg, hogy a léted élvezd,
magad napról-napra, egyre jobban érezd?

Aranyosi Ervin © 2018-01-17
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Találd meg önmagad!


Aranyosi Ervin: Találd meg önmagad!

Mikor megszülettél még önmagad voltál,
aztán a lelkedtől messze kóboroltál.
Mit elvártak tőled, pont olyanná váltál,
megfelelni másnak folyton megpróbáltál.

És azóta mindig rajtad ez az álarc,
még mindig elhiszed, így boldoggá válhatsz,
szeretetre vágyva folytatod a harcod,
és sehogy sem érted, mért vallasz kudarcot!

Talán, ha lelkedhez még visszatalálnál,
akinek születtél újra azzá válnál,
s megértenéd végre, miért vagy e földön,
nem lenne az élet gúzsba kötő börtön!

Nagyon fontos lenne önmagadra lelni!
Ne akarj hát másnak folyton megfelelni!
Ne hidd, hogy csak akkor fognak majd szeretni!
Ne engedd magadat így félrevezetni!

Add csak önmagadat, ne hódolj be másnak,
ne engedj érzelmi mocskos zsarolásnak.
Ki csak akkor szeret, ha úgy élsz, hogy várja,
az bizony lelkedet kalitkába zárja!

Lelked szabad madár, szabadságra vágyik,
ha ketrecben csücsült, rab volt mostanáig!
Azt ki rabláncon tart, szeretettel zsarol,
hagyd ott az út szélén szenvedni valahol!

Önmagadért vállalj csak felelősséget,
az úgyis elvisel, aki szeret téged!
Találd meg önmagad, tedd szívből a dolgod,
engedd hogy a lelked mától legyen boldog!

Aranyosi Ervin © 2018-01-16
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bennem él az Isten! Bennem, él!


Aranyosi Ervin:
Bennem él az Isten! Bennem, él!

Bizony, az Istenem itt él, mélyen bennem,
igaz, meg nem súgja mikor, mit kell tennem!
Mért súgná, hisz egykor minden megadatott,
mikor ránk testálta a szabad akaratot.
Enyém hát a döntés minden szabadsága,
teljesülhet szívem bármely nemes vágya,
csak minden tettemnek van következménye.
Felelős magáért az Isten teremtménye!

Ám nem csak bennem él, hanem mindenkiben!
Van kiben tevékeny, s van akiben pihen!
A szemét behunyja, bizony, olykor-olykor,
s leveszi a kezét az elkóborlóról.
Mert Isten legjobban akkor van, ha hiszed,
ha szeretettel élsz, s megnyitod a szíved!
Akkor neki tetsző dolgokat cselekszel,
akkor örül neked, akkor nagyon tetszel!

Minden kérdésedre ő tudja a választ,
ám jó útirányt az érző lelked választ.
Mert a lelked is csak Isten apró része,
mutatja az utat, s rajtad áll, hogy mész-e?
Rossz szándék, bűn, harag, mind, mind rajtunk múlik,
amikor a lélek sötét kútba hullik.
Pokol és az ördög emberi találmány,
báránybőrbe bevarrt rossz szándékú ármány.

Aki abban is hisz, már kétség közt gázol,
s nem hisz istenében istenigazából.
Rögtön ott a kétség, a fény és az árnyék,
mintha, hol jó úton, hol rossz úton járnék.
Istent beengedtem, itt él a lelkemben,
ő a jóság, szépség, szerethető bennem.
Nincs másra szükségem! Hát ezért éltetem,
nem hagyom árnyékba borulni életem!

Egész nap teremtek, éjszaka álmodom,
gyűjtött kincseimet lába elé hordom.
Legyen az szeretet, avagy rossz akarat,
a nap közben gyűlt “kincs” mind az enyém marad.
Más napokon aztán tőle kapom vissza.
Kincsem örömöt hoz, ha szándékom tiszta,
vagy ha bűnös szándék vezetett csak engem,
akkor eredménye visszaköszön bennem.

Bennem él az Isten, éltetem hitemmel,
csupán az öli meg, ki szeretni nem mer!
Ám szeretet nélkül nem érdemes élni,
a Földi pokolról tán nem kell mesélni!
Ha nem bántasz senkit, dobd el a félelmed,
hadd keljenek szárnyra jó érzések benned!
Ha lelkedbe nézel, te is megtalálod,
s rájössz: életed van, és nincsen halálod!

Aranyosi Ervin © 2018-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A képzelet szabad


Aranyosi Ervin: A képzelet szabad

A képzeletet nem lehet négy fal közé zárni!
Nincs olyan hely, hol  szárnyait ne tudná kitárni!
Nem lehet az rabmadár, aki lelkében őrzi,
a világ rideg rútságait álmával legyőzi.

Engedd hát szabadon lelked szép madarát,
hadd repüljön messze, hadd teremtsen csodát!
Álmaidat mindig lássad magad előtt,
teremtő Istened hadd repítse fel őt.

A gondolat teremt, száll képzelet szárnyon,
legyen szebb az élet ezen a világon.
Képzeld el, hogy mások veled együtt szállnak,
szeretet lángjától boldogabbá válnak.

Ne zárd az álmaid soha önmagadba,
engedd ki madarad szálljon a szabadba!
Hagyd, hogy felvidítson, lássa meg a szépet,
váljon valósággá, alkoss róla képet.

Lelked festővásznát magad előtt tartva,
képzeleted szárnyán emelkedj magasba.
Győzd le azt az erőt, mely a Földhöz láncol,
amitől másoknak áldozatnak látszol.

Ha van képzeleted, teremtő erőd van,
azt akarom érezd! Én most erről szóltam,
és ha összefogunk, holnap már meglátod,
építhetünk együtt emberibb világot!

Aranyosi Ervin © 2017-12-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva