Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Függőség, elengedés


Aranyosi Ervin: Függőség, elengedés

Hiányzik az életedből,
a dicséret, a szeretet?
Megjutalmazod önmagad,
s erre használsz szereket?
Dopamin ad boldogságot,
amit termel “bölcs” agyad,
Így válsz végülis függővé,
megjutalmazva magad.

Boldoggá tesz egy darabig
dohányzás, vagy alkohol,
s nem látod meg, hogy eközben
te elvesztél valahol.
Vásárlásban, játék lázban,
csak örömöt keresel,
vagy éppen társas-magányban,
kapcsolatban elveszel.

Lépj hát ki a függőségből,
ettől többről szól a lét!
Ne szívj füstöt, ne szívj mérget,
ne idd folyton csak a lét!
Leld meg inkább életednek
mosolygós, szebbik felét!
Dobd le lelked bilincseit,
hadd jöjjön szebb út eléd!

Engedd el a késztetésed,
tárd ki inkább a szíved,
élvezd ki a szép világod,
hiszem, jobb, ha elhiszed!
Keresd meg az életcélod,
találd meg azt, ami szebb!
El ne hidd a hazugságot,
hogy te többre nem viszed!

Engedd el az életedből
a gúzsba kötő vágyakat.
Alkoss, s élvezd, hogy mit érez,
eddig bölcsnek hitt agyad.
Fedezd fel, mit nem ismersz még,
szőjj mesésebb álmokat,
szabadítsd fel magad végre,
lelked ebben támogat.

Engedd el a függőséget,
keresd azt, mi boldogít!
Kezdd más szemmel nézni végre
szép világod dolgait!
Merülj el a néma csendben,
és ismerd meg önmagad,
dobd le végre minden láncod,
s függőséged sem marad!

Aranyosi Ervin © 2019-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elszáll a zord idő…


Aranyosi Ervin: Elszáll a zord idő…

Elszáll a zord idő felettünk,
lába nyomát megőrzi arcunk.
De vajon tőle jobbá lettünk?
Értelmes célt szolgált a harcunk?

A küzdelemnek volt értelme?
Igazol gazdagság, siker?
Agyalt az ész, a bűvös elme,
s meneteltünk, hisz menni kell!

Túlélni, ez lenne a célunk?
Utódnak adni életet?
Csatáink végén elalélunk,
s várjuk a végső, szép telet!

Aztán majd próbálkozzon más is,
hogyan lehetne szebb világ?
Ám ma minden válasz banális,
kérdés teremthet szebb vitát?

Ha minden csak nélkülünk zajlik,
ha rólunk mások döntenek.
Az életünk csak eliramlik,
s nem jönnek nyarak, csak telek.

Robotként élve életünket,
a lelkünk kiszolgáltatott.
Ketrecbe zártuk szép lelkünket,
s úgy élünk, mint az állatok.

Más mondja meg, hogyan kell élnünk,
s terelgetnek jó pásztorok.
Mutatják mért, s mitől kell félnünk,
s erre a lényünk rászokott.

Magunktól tán már nem is tudjuk,
mi lenne végül jó nekünk.
Szokott kis köreinket futjuk,
és kalitkánkban szenvedünk.

De hiába nyitott az ajtónk,
mert kirepülni nem tudunk.
Hitünk maga a végrehajtónk,
s ezért hát többre nem jutunk.

Nem kell őrizni! Rút szabályok
bilincselik a lelkeket,
s szemünk vakítja hazug hályog,
átnézni rajta nem lehet.

Az embereknek nagy csoportja
hiszi, hogy így kell lennie.
A rabláncát még büszkén hordja,
nem volt és nem lesz semmije.

Egy egész élet elszállt felette,
s alig volt boldog pár napot.
Rabszolgák bús kenyerét ette,
s beérte azzal, mit kapott.

Hát ennyi lenne csak az élet?
Munka, betegség és halál.
Hát erre születik a lélek?
Értelmet ebben hogy talál?

Születni, lenni és meghalni,
csak ennyi lenne? Nem hiszem!
De minden kincsemet uralni
nem tudom. El sem viszem!

Elszáll időnk és mit tanultunk,
volt értelme, hogy itt vagyunk?
Vagy csak a végtelenbe hulltunk,
s maradandót nem is hagyunk.

Elszáll a zord idő felettünk,
s mit tennünk kellett, megmaradt.
Keveset éltünk és szerettünk,
s azt hittünk, a lelkünk szabad!

Aranyosi Ervin © 2019-03-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Segíts nekem!


Aranyosi Ervin: Segíts nekem!

Segíts nekem, segíts nekem,
mitől lesz szép az életem?
Mondd el nekem, mondd el nekem,
álmom utol, hogy érhetem?

refrén1.:
Futnék csak át a réten,
a szél hátán szállnék az égen,
úsznék a boldogságban,
ha az álmaim megtaláltam.

Segíts tovább, repíts tovább,
mutasd a lét szebb oldalát!
Legyél barát, egy jó barát,
mutasd a lét tükörfalát!

refrén2.:
Felhők felett csak szállnék,
az örömre is rátalálnék,
fénylenék, álommá válnék,
végre a talpamra állnék!

Segíts nekem, segíts nekem,
mitől lesz szép az életem?
Mondd el nekem, mondd el nekem,
álmom utol, hogy érhetem?
Segíts nekem!

Aranyosi Ervin © 2018-05-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A versen át súgom…


Aranyosi Ervin: A versen át súgom…

Kevés a vers, ha szép csak.
Kevés, ha nem tanít!
Kevés a szó, ha épp csak
csendben elandalít.
Hiába szól a létről,
útmutatást nem ad,
s te járod újra, s újra,
bejáratott utad.

Kevés a vers, ha altat,
s nem rázza lelked fel.
Kevés, ha nem ad vágyat,
hogy változtatni kell!
Ha bezárul körötted
köröd, s rabságban tart,
ha téves késztetések
bénítják meg a kart.

Hiába írom versem,
ha csupán szép neked,
s nem mutat szebb világot,
nem ad szebb életet.
Ha nem kelt benned vágyat:
erős és jobb legyél!
Azért, hogy szebb jövődért
lépéseket tegyél.

Nem hiszel Istenedben,
csak féled a halált.
Lelked testedben szenved,
méltó célt nem talált!
Nem tudsz jobbá szeretni,
embert és állatot,
nem tudsz magadba nézni,
nincs önvizsgálatod.

Ítélkezel, s nem ismersz
engem, vagy másokat.
Mások tükröznek téged,
hát szíved fáj sokat.
Hiába van kezedben
a szabad akarat,
ha hited erejével
elzárod magadat.

Egy életen keresztül,
csak haldokolva élsz.
Nincs időd semmi másra,
a holnapoktól félsz.
A félelmed teremt csak,
– mérgezett gondolat –
amely a rosszat vonzza,
s teremti poklodat.

Ember, tanulj hát élni!
Szeret az Istened!
Szabaddá tette lelked,
csodát is tett veled:
A teremtés csodáját,
s csak tőle vársz csodát,
bár bármit megteremthetsz
mit vágyó lelked lát!

Te építsz mennyországot,
ha szívvel akarod,
de ha a poklot féled,
hát azt is megkapod.
Választhatsz jót, vagy rosszat,
s az mind meglesz neked,
mert csak tapasztalásról
szólhat az életed.

Sosem más írja sorsod,
– nyújtson neked vigaszt! –
te alkotod világod,
vagy rombolod le azt.
Hiába látod szépnek,
ha versem elvakít!
Ha csak egy pillanatra
poklodból kiszakít.

Ha sosem ismered meg
életed szép okát,
ha nem tudok a verssel
érthetőn hatni rád,
akkor hiába minden,
a versem céltalan!
Hiszen a költészetnek
fontosabb célja van!

Rést nyitni a világra,
megmutatni neked,
hogyan teremt világot
az áldott képzelet.
Hogy minden gondolattal
bevonzod a csodát,
s ha félelem nem gátol,
a jövőd írod át!

És bizony, mondom néked,
lelkünk, ha összefog,
elmúlik minden bánat,
mitől a Föld sajog!
Ha közösen teremtünk,
világunk szebb lehet,
ezt súgja folyton lelkem
a versen át neked!

Aranyosi Ervin © 2018-05-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Élni kéne!


Aranyosi Ervin: Élni kéne!

Élni kéne, élni, élni,
s közben más szívekhez érni!
Lenni, lenni és szeretni,
szeretet magokat vetni!
Adni, kapni, learatni,
s közben jónak megmaradni!
Hinni kéne álmodozva,
a reményt is visszahozva!
Menni, tenni, felnevetni,
nem a múlton keseregni
Álmodni egy szebb világot,
mit a szív valóra váltott!

Aranyosi Ervin © 2018-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hálás vagyok


Aranyosi Ervin: Hálás vagyok

Hálás vagyok minden jóért, minden boldog percért,
akkor is, ha amit kaptam, vágyaimtól eltért!
Ami gond volt és nehézség, azokból tanultam,
a jelennek szép alapjait építette múltam.

Hálás vagyok, többet kaptam, mint amit reméltem,
amikor fájt, jól tudom már, csak tükörbe néztem!
Aki bántott is segített, ezért megbocsátok,
ha őrizném sérelmeim, az lenne csak átok.

Hálás vagyok, jobbá váltam, s mást is jobbá tettem,
szeretettel megváltoztam, jobb emberré lettem.
Segítenék, jó barátom, neked sem kell félned!
minden bántást megbocsátva, szabadon kell élned!

Szabadítsd fel végre lelked, erre jó a hála,
mosolyogva, ünnepelve tekints a világra!
Mosolyogva, ünnepelve, hagyd abba a harcot,
ha a szívedet kitárod, nem vallhatsz kudarcot.

Emeld fel az elesettet, segítsd fénybe nézni,
segíts neki álmot látni, szebb jövőt idézni!
Tanulja meg, milyen fontos lelkében a hála,
tanulja meg: – A megoldás mindig ott van nála!

Hálás vagyok és a hálám jobb dolgokat hozhat,
csak jót adok, amit bárki könnyen viszonozhat.
Szeretettel, kedvességgel sokkal többre mennénk,
de jó lenne, ha magunkért, mind hálásak lennénk!

Aranyosi Ervin © 2018-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A világon nincs szebb…


Aranyosi Ervin: A világon nincs szebb…

A világon nincs szebb dolog
tán a szeretetnél!
Mi lenne, ha minden szívet
szépen megetetnél!
Mi lenne, ha jól lakatnál
minden éhes szájat?
Csupa elégedett lélek
maradna utánad!
Mi lenne, ha érző szíved
melegségre lelne,
mi lenne, ha jóságodra,
hálával felelne?
Szeresd jobbá a világot,
s legyél boldog tőle,
engedd szívedet szeretni,
s nyerj erőt belőle!

Aranyosi Ervin © 2017-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eljött az ősz


Aranyosi Ervin: Eljött az ősz

Eljött az ősz, mint minden évben,
s hogy miért kedves énnekem?
Talán, mert folyton megcsodálom,
színessé teszi életem..

Kimegyek hát egy árnyas parkba,
s körül hordom tekintetem.
Figyelem múló szép varázsát,
hogy mit mutat megint nekem.

Levelek szállnak ágról-ágra,
kergeti őket lenge szél.
Elmúlást hozva a világra,
egy újabb tavaszról mesél.

Hallgatja Napunk fenn az égen,
aranyló fénye megkopott.
Nem ragyog úgy, mint nem oly régen,
fényéből tán a Hold lopott.

Nézem a fák színes ruháit,
mind-mind bohócnak öltözött.
Érzem bohémmá őszült lelkük
mesevilágba költözött.

Talán a Föld most halni készül?
Vagy csak álmodni megpihen?
Megállna örök körforgása?
– Az nem lehet, én nem hiszem!

Mégis leveti rőt ruháját,
eldobja mind a színeket,
pucér fákat már nem takarja,
s a gúnyos szél megint nevet!

Nézem a megalázott fákat,
hisz nem csak levelük veszett,
hitük sincs már, s tán tőlem várnak,
új tavaszra ígéretet.

Ne sírjatok, nincs minden veszve,
épp csak a szél megágyazott,
álom borul a nagy világra,
s ne félj te fa, nem vagy halott!

Csupán csak megpihenni kéne,
tavaszra erőt gyűjteni,
álmodni boldog, szebb világot,
amit új év tölt majd teli.

Nem múlik el soha az élet,
egy nap majd újjá születik.
Legyetek büszkék a jövőre,
ti lesztek majd a szüleik.

Az elmúlás csak pillanatnyi,
halált új születés követ.
Nehezen megy, ki menni készül,
s örül, ha újra eljöhet.

Kísérjen halkan öröm-óda,
zenéljen hozzá kósza szél.
Álmod erőd majd visszaadja,
hogy újra élő, s szép legyél!

Aranyosi Ervin © 2017-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebb jövőre vágyva


Aranyosi Ervin: Szebb jövőre vágyva

Ajtót nyit a képzeleted: – Új világba léphetsz!
Valóra vált álmaidnak kövezetén lépkedsz.
A jövődet elképzeled: – Legyen benne részed!
Melyik út visz a jó felé? – Szíved mélyén érzed!

Hited szerint, sok akadályt te emelsz magadnak,
s amíg magadban nem hiszel, mindig ott maradnak!
Kétségek között vergődve megteremted sorsod,
a teremtő varázs-magját szép szívedben hordod.

Ha hagynád, hogy érzéseid vezessék a lépted,
könnyebb lenne álmaidat valódban megélned.
Ám az elméd nem engedi, rossz hitek uralják,
az utódok hitrendszerét téves eszmék adják.

A képzelet és az érzés, boldoggá tehetne,
tudd meg, az a lehetőség, ami fénylik benne!
Erősítsd meg önmagadat, keresd a megoldást,
kell, hogy képes legyél látni, s szíveddel a jót lásd!

Szeretettel, képzelettel teremtsd csak meg bátran,
mert, ha hiszel, látni fogod a valós világban!
Mindaz, amit vágyad vetít, valósággá válik.
Nem kel félni, csak remélni egészen halálig!

Ha a dolgod elvégezted, hagyd az utókorra,
szíved szétszórt magocskái kikelhetnek sorra.
Szereteted hűs vízétől virágba borulnak,
kétségeid, félelmeid egy mély kútba hullnak!

Ne vedd hát el mások hitét, gondold át a dolgot!
Vezessenek szép érzések, s általuk légy boldog!
Szíved magját, szeretetét szórd szét a világba,
tiszta szívvel járd utadat, szebb jövőre vágyva!

Aranyosi Ervin © 2017-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A fény gyermeke vagy

A feny gyermeke vagy
Aranyosi Ervin: A fény gyermeke vagy

Szeretnél egy jobb világot?
Rakj rendet magadban!
Mert a világ téged tükröz
minden pillanatban!
Minden egyes gondolatod
rezgés, s meghatároz.
Így vonzza a külvilági
történést magához.

Ahogy járod világodat,
az maga a kérdés!
Nincsen ördög, nincsen pokol,
nincsen megkísértés!
Te döntöd el, hogy figyelmed
mire is irányul,
azt vonzod az életedbe,
amire az ráhull.

Ha kamerád rosszat kutat,
csak a rosszat látja!
Eltűnik a gyémántodnak
csillogó karátja.
Kialszik a fény belőled,
lekapcsol a lámpa,
sötét űrbe burkolózol
csak a rosszat látva.

Te a fény gyermeke lettél,
kiragyognod kéne!
Teremteni szebb napokat,
s nem ülni sötétbe’.
Bekapcsolni fényszóródat,
végre, más is lásson!
Szeretettel jobbíthatsz csak
ezen a világon.

Fókuszálj hát szebb dolgokra,
nem is kell mást tenned!
Hálás szívvel a poklod is
mennyé válhat benned!
Ne engedd, hogy irányítsák
figyelmedet mások!
Akard a jót, életedre
nincs igazán más ok!

Szeretettel, jó szándékkal,
hittel és reménnyel
megtöltve a napjaidat,
járhatsz eredménnyel.
A hála meg gazdagíthat,
örömöt szerezhet,
csupán saját világodat
kell jobbá szeretned!

Aranyosi Ervin © 2017-03-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva