Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem az a baj…

Aranyosi Ervin: Nem az a baj…

Nem az a baj, hogy van sok milliárdos,
nem az a baj, hogy vannak gazdagok!
Bár lenne itt vagy tízmillió gyáros!
Mérges a sértő közönyért vagyok!

Hitelt vesznek fel egy ország nevében,
de lám a népnek nem jut semmi sem!
A pénzt elosztják egymás között szépen,
de vásárra a bőröm én viszem!

Hisz pénzt gyártani mindannyian tudnánk,
nem kell más hozzá, csak pár nyomtató.
Persze, a félsztől rosszabbul aludnánk,
s rossz néven venné tőlünk a gyóntató.

Nézd csak a népet, ki munkáját eladja,
nem alkuképes, mert nincs hozzá joga,
csupán a léthez elégségest kapja,
mert a gazdagoknak többre fáj foga!

Miért rabol, kinek meg van szinte minden?
Miért kell több, és mennyi kéne még?
Nyugalom lenne tán e földi szinten,
ha nem csak aprót löknének elénk!

Hisz az a baj, hogy a szegényből több lett,
mégis ő tartja országát vállain.
Messzi zsebekbe folyik el a többlet,
ők gazdagodnak a mások álmain.

Tiborcok sírnak, de nincsenek már Bánkok,
a panaszszó visszhangra nem talál.
Szívekbe szúrnak mérges szószilánkok,
szegényre nem vár csak hirtelen halál.

Nem az a baj, hogy páran tudnak élni,
a baj csak az, hogy élni hagyni nem!
Erővel tanítják meg a szegényt félni,
s miattuk vérzik nap mint nap szívem.

Ne legyen hát több semmit érő gazdag,
a szegénynek is adjanak esélyt!
Jogot adjanak a sok-sok igaznak,
hadd lásson végre ő is tiszta fényt!

Elavult már a kenyér és a cirkusz,
a népnek végre jólét kellene!
Hadd kerüljön le fejéről a mirtusz,
s a keresztjébe ő ne haljon bele!

Aranyosi Ervin © 2018-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok a libáról

Gondolatok a libárólAranyosi Ervin: Gondolatok a libáról

Angyalszárnyat kaptál, majd a földre estél.
Az embert táplálni? – Hát az is nemes cél!
Önfeláldozásod mégis gyenge – félek –
nem kapnak belőled, kik szükségben élnek.

Mert húsod, s a májad fejedelmi étek,
s nem veheti azt meg, csak a gazdag réteg.
Így hát áldozat vagy a jólét oltárán,
épp úgy, mint egy leölt áldozati bárány.

Mert tán tudod, az sem az Istent szolgálja,
hanem kit úgy hívnak: az Isten szolgája!
Angyalszárnyat kaptál, liba lett belőled,
Márton napján gyakran hallani felőled.

Liba vagy te bizony, nem földre szállt angyal,
megáldott az Isten bántó libahanggal.
Nagy itt a szegénység, emeld fel a hangod,
hallják meg odafent, mint félre vert harangot!

Aranyosi Ervin © 2015-11-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Keresd a boldogságot!


Aranyosi Ervin: Keresd a boldogságot!

Bejárhatod az egész nagyvilágot,
ha nem találsz egy igaz, jó barátot.
Lehet a kincsed, s hatalmad tengernyi,
ha nincs egy lélek, akit tudnál szeretni,
Szegényebb vagy bármelyik nincstelennél,
s cserélnél titkon azzal ki ott lent él.
Engedd el kincsed, keresd a boldogságot!
Engedj szívedbe néhány jó barátot…

 Aranyosi Ervin © 2014-07-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva