Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szerelem a lét áramában (Dalszöveg)

szerelem a lét áramában
Aranyosi Ervin: Szerelem a lét áramában
(Dalszöveg)

Várom,
és valóra váltom,
egy kedves álmom,
ami fontos nekem,
így hiszem.

Élek,
csupa szépet remélek,
a jövőbe nézek,
és te itt vagy velem,
szerelem.

Mert a mában,
a lét áramában
vagyok
s érzem Napom ragyog!
Mert az élet,
add megannyi szépet
nekem
a Föld is forog velem!

Várom,
hogy te légy a párom,
és az összes álmom
most valóra váljon
mert hiszem.

Éljünk,
ezer élményt cseréljünk,
szép jövőt reméljünk,
és itt legyél velem,
szerelem,

Mert a mában,
a lét áramában
vagyunk,
s érzem, ragyog Napunk!
Mert az élet,
add megannyi szépet
nekünk,
a Föld is forog velünk!

Aranyosi Ervin © 2017-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Valentin nap?!

Valentin nap
Aranyosi Ervin: Valentin nap?!

Tudod, én mindennap éppen úgy szeretlek,
jó, hogy része lettem kedves életednek!
Nem kell Valentin nap, hogy megünnepeljük,
mert minden napunkban örömünket leljük.

Ami szép, s értékes, az mindennap fontos,
s meg kell ünnepelnünk, tiszta szívből, s pont most!
Mindennap adhatok apró ajándékot,
ami kifejez egy szerető szándékot.

Néhány kedves szóval, boldog öleléssel,
közös, szép élménnyel, mit szívedbe vésel,
szebbítem életed, s te is az enyémet.
Ettől lesz teljesebb, édesebb az élet.

Igen sivár a szív, mely egy napon szeret,
mikor csak ilyenkor jön tőle üzenet.
Nincs benne az érzés, csupán csak egy szikra,
de nem lobbant lángot, hullva a másikra.

Hiszem, a szerelem, ha él, mindig lángol,
nem csak fel-fellobban, és kihuny magától.
Mert mikor vele vagy, szíved kivirágzik,
és mikor nincs véled, folyton csak hiányzik.

A szerelmet nem kell egy nap ünnepelni,
hanem minden szép nap reá kéne lelni:
– Néhány kedves szóval, boldog öleléssel,
közös, szép élménnyel, mit szívedbe vésel!

Aranyosi Ervin © 2017-02-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öröklétű szerelem

öröklétű szerelem
Aranyosi Ervin: Öröklétű szerelem

Bár úgy hívlak, hogy kedvesem,
nem birtokollak téged!
Csak a szíved titkát lesem,
mi az, ami megéget?
Nem zárhatlak kalitkába,
szabad vagy, mint a madár,
s remélem, hogy szabad szíved,
szívemhez visszatalál.

Nem akarlak én lekötni,
érezd csak, hogy szabad vagy!
Hogy kötődsz-e a szívemhez,
kérlek, döntsd el magadban!
Szálljunk együtt szelek szárnyán,
repítsen a képzelet!
Ha tiéd az egész világ,
mit adhatnék még neked?

Neked adom világomat,
benne laknak álmaim.
Szeretném ha velem szállnál
a képzelet szárnyain.
Néha, persze, összebújnánk,
összeérjen a szívünk!
Érezzük a boldogságot,
milyen jó, hogy szeretünk!

Furcsa kis tűz gyullad bennem,
a szívem is lángra kap.
Tudatom is módosítja,
nem lehetnék boldogabb!
Ez egy titkos kábítószer,
s betiltani sem lehet!
Nem csoda, hogy nem is látok,
s elvesztem az eszemet.

Kitárom a szép szívemet,
a kulcsát is megkapod.
Cserébe csak azt remélem,
a tiédet rám hagyod.
Ha egymásba feledkezünk,
megszűnik a külvilág.
Ha a szépet felismerjük,
nem látjuk majd a hibát.

S meglátod, ha összebújunk,
úgy tágul majd a világ,
folyton nő a gazdagságunk,
s irigyünk lesz, aki lát.
Ez az érzés sose múlhat,
öröklétű szerelem.
Bármi lehet körülöttünk,
csak itt legyél te velem.

Nem zárhatlak kalitkába,
te kösd hozzám lelkedet!
Kössön hozzám érzés, emlék,
tiszta, igaz szeretet.
Önmagadért maradj csak itt,
csak azért, mert jó velem.
Míg a világ világ marad,
éljen ez a szerelem!

Aranyosi Ervin © 2017-02-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerelemdal

szerelemdal
Aranyosi Ervin: Szerelemdal

Te rólad szól már minden percem,
rólad mesél minden gondolatom,
te inspirálsz, mikor írom a versem,
te ihleted minden szép mondatom.

A szerelem jó, a szerelem szép,
az ember csak elveszti cseppnyi eszét.
A szerelem szép, a szerelem jó,
ehhez szór zenét a rádió.

Te rólad szól a nagybetűs élet,
rólad mesél az egész világ,
egész nap szinte csak rólad mesélek,
nem is tudok már nem gondolni rád.

A szerelem jó, a szerelem szép,
az ember csak elveszti cseppnyi eszét.
A szerelem szép, a szerelem jó,
s úgy árad bennem mint zajló folyó.

Te rólad szólnak fák és virágok,
rólad mesél a szép kikelet.
Te rólad szólnak éjjel az álmok,
ezért jó boldogan élni veled.

A szerelem jó, a szerelem szép,
az ember csak elveszti cseppnyi eszét.
A szerelem szép, a szerelem jó,
olyan csoda, mi a szívnek való!

Te rólad szól és dalol a szívem,
rólad mesél minden szép pillanat,
te rajtad kívül boldogság nincsen,
s remélem életünk ilyen marad marad.

A szerelem jó, a szerelem szép,
örömöt csepegtetünk szerteszét.
A szerelem szép, a szerelem jó,
érezzük, tudjuk, hogy nekünk való!

Aranyosi Ervin © 2016-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Végtelen szerelem

végtelen szerelem
Aranyosi Ervin: Végtelen szerelem

Nemcsak véletlenül botlottam én beléd…
Benned megtaláltam lelkem jobbik felét,
Úgy érzem a szíved, enyém pontos mása,
közös himnuszt dalol minden dobbanása.
Álmomban, korábban láttalak is téged,
s el tudtam képzelni, hogy elhoz az élet!
Vágyam egy szebb létre, sodort talán hozzád,
s tudtam, napjaimat te bearanyoznád.
Szép szemed sugara, hogyha rám vetülne,
szívem az örömbe úgy belemerülne…

Születésem óta csak téged kereslek.
Birtokában vagy a szépnek, kellemesnek!
Gyönyörű szívedből ezer titok árad,
lelkem megnyugvást lel, megtalálja nálad.
Én voltam a kérdés, s te a méltó válasz,
s neked is hiányzom, amikor nem láthatsz.
Csak általad vagyok az, ki mindig voltam,
kit világom elől ügyesen titkoltam.
A felszínre hozod, mi rejtőzik bennem,
te mutatsz jó utat, merre is kell mennem.

Én meg a lelkedben  meglelem a szépet,
benned ott az áldás, aranyló természet.
Éltető forrás vagy, vized szomjat oltó,
s nincsen még egy lélek, ki lelkedet pótló!
Mert te egyedi vagy, nekem kitalálva,
s miattad mindennap rám talál a hála!
Lesem hát a vágyad, mit adhatnék néked,
hogyan viszonozzam a rengeteg szépet?
Hogyan töltsem lelked szívvel, szeretettel,
mitől boldogulhat két szerető ember?

Hogyan kedveskedjek, mitől lesz jobb kedved?
Mi okoz örömöt, mi gyúl lángra benned?
Mi csal az arcodra kedves, fénylő mosolyt,
mi kelt édes érzést, incselkedőt, komolyt?
Mi az ami őrzi szép szerelmünk lángját,
hogyan oldhatnám meg a titkok talányát?
Szeretnék mindennap a kedvedben járni,
gyakran átölelni, két karomba zárni!
Füledbe suttogni kedveset és szépet,
s tudni, a szerelmünk sosem érhet véget…

Aranyosi Ervin © 2016-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ősz vére csorgott…

ősz vére csorog
Aranyosi Ervin: Ősz vére csorgott…

Ősz vére csorgott rá a fákra,
halódik már, bár nem halott.
Még mókus ugrál ágról-ágra,
s a harmat dérré megfagyott.

Tó tükre simul part ölébe,
s a fák – mint óvó, lágy kezek,
intenek búcsút – mert a télbe,
a természet elérkezett!

Ráfagy az idő már a fákra,
széllel harcol a sok levél,
nem készülnek a túlvilágra,
lelkük zizeg, vaj’ mit remél?

A szépségesbe belehalni,
látod, csak ily módon szabad.
Nyomot hagyni, és fenn maradni,
amíg az élet elszalad.

A sok levél – megannyi lepke,
szárnyát kibontva elrepül.
Beleolvad a végtelenbe,
s magára lel tán legbelül.

A tó vízén még egyet úsznak
– messze utazó csónakok –
szép földi létet koszorúznak:
– Ne temess el, még itt vagyok!

Halálos tán, mégis magasztos,
hisz télre majd tavasz jön el!
S ha a világ majd új tavaszt hoz,
szerelem jön, s körülölel.

Aranyosi Ervin © 2016-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva



 

By

Aranyosi Ervin: Reménye vesztett szerelem

reménytelen szerelem
Aranyosi Ervin: Reménye vesztett szerelem

Rólad szól minden a világban, minden mi el nem érhető.
Csillámló csermely csobogása, völgy fölé nyúló hegytető.
Szárnyaló sólyom lebegése, lelkemben kélő gondolat,
mikor a kéz nem ér el mégse, s a szó, csak bennem ott marad.
A csoda, amely csupán csak álom, és minden éjjel feldereng,
aztán napközben nem találom, s hiába vágyom, – nem lehet!
Csillag vagy nékem fenn az égen, s nekem ragyogsz ott, jól tudom,
s nyújtom kezem – téged elérjen – de elveszítlek félúton.

A remény olyan akár a lépcső, mely hozzád visz az égbe fel,
s a nap végén – tudom már késő – ma már nem érlek mégsem el!
Ám minden nappal újra kezdem, s ezt nem veheti senki el,
megfürdöm szép tekintetedben, s nekivágok, mert menni kell!
Küzdök érted, de el nem érlek, az élet játszik csak velünk,
a remény mégis újra éled, mert találkoznunk kell nekünk!
Előbb én voltam megkötözve. Házasság rabja voltam én.
Lelkem bilincsben hánykolódott, ezért hát vak volt a remény.

Mikor már végre szabadultam, te tetted rabbá lelkedet,
s hiába vágy, vagy csalfa ábránd, közös utunk mégsem lehet!
Szerelmünk így nem érhet véget! Nem porlad el, lángol tovább!
Legyőznék időt, messzeséget, bárcsak teremthetnék csodát!
Szívem, bár szinte belerokkan, szerelmem mégis élteti,
elsüllyed néma fájdalomban, de mindhiába: – Kell neki!
A boldogság elérhetetlen, hitem mégis éltet tovább,
nincs olyan pontja életemnek, ahol ne lelnék újra rád!

Mélységes fájdalomban élek, s hiszem, hogy egyszer véget ér,
mert szerelmem feladni félek, veled mindenem veszteném!
Mi marad röpke életemből, ha nem gondolhatok reád?
Járom utam, vakon, merengve, s várok, míg szemem újra lát.
Találkozunk a végtelenben, hiszem majd így lesz, érzem én,
talán a fátyol majd lelebben, szerelmünk boldog kezdetén.
Csak a remény, mi táplál engem, mely boldogsággal hiteget,
addig is őrzöm álmaimban elérhetetlen szívedet.

Aranyosi Ervin © 2016-10-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy cica vallomása

Egy cica vallomása
Aranyosi Ervin: Egy cica vallomása

Így nézek rád, és ez már szerelem.
Szép a világ, mert itt vagy te velem,
s elviseled sok apró rosszaságom,
türelmes vagy, s a legjobb a világon!
Vágyom kezed, hogy újra megérintsen,
boldogabb perc az én számomra nincsen.
Lelkem dorombol és hozzád bújok én,
hallgasd és érezd, ez az örömzeném.
Így nézek rád, szívemben áhítat,
lenyűgözöl, s a lelked átitat.
Raboddá tettél, s mégis szabad vagyok,
szívedben én is kedves nyomot hagyok.
Így nézek rád…

Aranyosi Ervin © 2016-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Igazi szerelem…

igazi szerelem
Aranyosi Ervin: Igazi szerelem…

Ellentétek vonzzák egymást.
Hát ilyen a szerelem!
Elcsábított mosolyával,
gyengéd, kedves is velem.
Leszokott a húsevésről,
mást eszik, vagy éhezik.
Nem hittem, hogy ilyen érzés
itt a Földön létezik…
Elhagytam a tyúkudvart is,
többre vágyott a szívem!
Lelki társam megtaláltam,
most így érzem, így hiszem.
Ne higgyetek külsőségnek,
– engem szeret a róka!
Én tudom, hogy összeillünk,
és csak a kép csalóka!

Aranyosi Ervin © 2015-09-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pápai lakatfal

lakatfal

Fotó: Travelo.hu

Aranyosi Ervin: Pápai lakatfal

Az Egyesületünk lakatfalat állít,
ami majd mutatja, hány szerelmes járt itt.
Lakat lesz jelképe hosszú szerelmüknek,
– a lakat zárása, fogadalmi ünnep.
Mert a lakat jelkép, kiállandó próba,
maradandóbb e nyom, mint lábnyom a porban.
Két hűséges szívet lakat kapcsol egybe,
akik már a Földön, eljutnak a mennybe.

Szerelmi vallomás, örök szerelemmel,
amilyet az útján ritkán tesz az ember.
Mert tudod a lakat, őszinte üzenet,
s komolyan gondolja, aki szívből szeret.
A lakat odaköt egy helyszínhez téged,
ahol boldogságod pároddal megélted.
E kis zár egyúttal, szép titkok őrzője,
szájra is, és szívre, egyként jut belőle.

Hidd, aki lakatot csatol fel e falra,
az e pillanatot őrizni akarja,
ám nem csak emlékként, a lelkében szépen,
hanem az anyagban, itt e földi létben.
Maradandó módon akar nyomot hagyni,
örökre szívedben ott akar maradni.
S visszatérni újra e csodaszép helyre,
ahol kivirágzott élete szerelme.

A lakat az képes sorsot összekötni,
van, hogy a szív másképp nem képes működni,
Ellenáll gonosznak, rémes jégverésnek,
megőrzi a titkot, mit a szívbe vésnek.
Ha van, akit szeretsz, kit szívedbe zárnál,
állj meg a szerelem szép lakatfalánál,
legyen a lakatod örök fogadalom,
hűséged záloga itt, a lakatfalon!

A Pápai Nagycsaládosok Egyesületének felkérésére íródott vers.

Aranyosi Ervin © 2015-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva