Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Neked adom a világot


Aranyosi Ervin: Neked adom a világot

Neked adom a világot,
fogadd el hát tőlem!
Fogadd el a szeretetet,
mely árad belőlem!
Érezd, hogy a szíved boldog,
szeretettől telve!
Érezd azt, hogy rád gondolok,
téged ünnepelve.

Érezd azt, hogy a te szíved,
enyémtől melegszik,
Érezd azt, ha így szeretünk
még szebb világ lesz itt!
Neked adom a világot,
s te add tovább másnak,
ne légy gátja eme csodás,
öröm-áramlásnak.

Neked adom a világot,
legyél boldog tőle!
Fogadd be a szeretetet,
ne fuss el előle!
Érezd végre jól magadat,
legyen jó a kedved,
a szeretet örömtüze
gyúljon lángra benned.

Engedd, hogy a jó érzésed,
napról napra nőjön,
engedd, hogy a rossz helyére
végre öröm jöjjön!
Neked adom a világot,
menjen csoda számba!
Csepegtessünk szeretetet,
az egész világba!

Neked adom a világot,
legyél boldog tőle!
Találd meg a boldogságot
és meríts belőle!
Töröld le a mások könnyét,
nem vallhatsz kudarcot,
mosolyoddal vidíts önként,
fess vidámra arcot!

Aranyosi Ervin © 2018-03-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem vagyok Megváltó!


Aranyosi Ervin: Nem vagyok Megváltó!

Nem vagyok Megváltó,
bár, akár lehetnék!
Ha sok sérült lelket
boldoggá szeretnék.

Ha csak megmutatnám,
milyenné kell válni,
ha már képes lenne
magáért kiállni!

Megnyitva a szívét,
őszintén szeretni,
önmagáért, s másért
csak jót cselekedni.

Nem vagyok Megváltó!
Hiszem, él az Isten!
Az embernek útja
ő nélküle nincsen.

Hiszed, vagy nem hiszed,
tudod, ez sem számít!
Minden gondolatod
valósággá válik!

Nem létezik pokol,
csak a földi élet,
magad teszed azzá,
mikor rosszul éled.

Minden rossz tettedet
egyszer visszakapod,
jövőd fájdalmait
magadnak faragod.

Amíg a lelkünkben
ott lakik a kétség,
míg van megosztottság,
addig lesz sötétség!

Dobd el irigységed,
dühöd és haragod,
hadd járjon át fénnyel
az éltető Napod!

Bocsásd csak meg másnak,
mit ellened vétett,
az elengedéssel
saját lelked véded.

Mert a harag méreg,
megöli a lelket
akik egymást bántják,
bűnükért felelnek.

Ki lop, csal, hazudik,
mind-mind visszakapja,
majd új életében
áldozik le Napja.

Nem vagyok Megváltó,
mégis segíthetek,
felolvaszthatom a
megfagyott szívedet.

Nem fogom el venni
tőled bűneidet.
Élvezd csak hatását,
amit tettél, tied!

Inkább tedd a jót hát,
szeresd a világot.
Ha változik minden,
eredményét látod!

Nem vagyok próféta,
de ha ezt megérted,
akkor tudtam tenni
a legtöbbet érted.

Szeretet a jövő,
szeretet az élet,
ha szeretsz, világod
gazdagabb lesz véled.

Engedd el a fájót,
bocsájtsd meg a múltat,
ha a tanítását
végre megtanultad.

Kérlek, hited szerint,
tegyed jól a dolgod,
változzon világod,
s legyél tőle boldog!

Aranyosi Ervin © 2018-03-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebb jövőt remélni


Aranyosi Ervin: Szebb jövőt remélni

Egy gyertya fényénél tekints önmagadba,
merülj el lelkedben, s keresd meg a fényt.
Isten csodáiból lettél összerakva,
éld meg hát a létet, s ne veszíts reményt!

Teremts gondolattal, élj meg minden álmot,
a szó hatalmat ad, használd helyesen!
Szeretet tüzével formáld a világod,
változz előnyödre, s haladj lelkesen!

Mikor jó úton jársz, jó érzés lesz társad,
mikor jót sugárzol, az hat vissza rád!
Amikor a célod végre megtalálod,
élvezed a létnek szebbik oldalát.

Meg kell hát tanulnunk végre szépen élni,
önmagunkban hinni, szebb jövőt remélni!

Aranyosi Ervin © 2018-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredni kéne

Aranyosi Ervin: Ébredni kéne

Ébred szép világunk, csak az ember alszik.
pedig felébredni neki kellene.
Magába fordultan szuszogása hall’szik.
s hiszi a világa fordult ellene.

Pedig csak érteni kéne a világot,
meglátni a szépet, élvezni a jót!
Valóra váltani minden kedves álmot,
életre kelteni az életrevalót!

Szeretet vízével öntözni a földet,
hiszen a szívjóság örömöt terem.
Meglátni a Napot, tőle tündökölhet
minden, ami élő – s éled a jelen!

Ez lenne az élő, az igazi dolgunk,
amivel teremtünk és mindent megoldunk!

Aranyosi Ervin © 2018-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: LEGYÉL!


Aranyosi Ervin: LEGYÉL!

Legyél örök emlék mások életében,
legyél, aki színt tör fehér tiszta fényben!
Legyél aki színt visz a megfakult világba,
legyél, ki a szívet, szívvel hozza lázba!

Legyél, aki éltet a szeretet tüzével!
Legyél, aki szolgál, mind a két kezével!
Legyél, aki fontos, s fáj mikor hiányzik!
legyél, aki gyógyít, ha más szív könnyben ázik.

Legyél, aki éltet, szeretettel ápol!
Legyél, aki megvéd mások igazától!
Legyél, aki képes fénybe felemelni!
legyél, aki képes új utakra lelni!

Legyél tiszta szellem, álmodó valóság,
legyél cseppnyi ember, kit többé tesz a jóság!
Legyél tiszta lélek, ki szeretni is képes,
legyél, aki eljut a mások szívéhez!

Legyél, aki voltál, mikor megszülettél,
legyél végre azzá, amiért ember lettél!
Legyél egy Atyáddal, legyél te is Isten,
legyél valójában, más dolgod itt nincsen!

Legyél, végre azzá, akinek születtél,
legyél végre ember, hiszen ezért lettél,
legyél végre élő, élj s ne várd halálod,
legyél végre boldog, ha utadat járod,
ha a saját utad végre megtalálod!
LEGYÉL!

Aranyosi Ervin © 2018-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tavasz


Aranyosi Ervin: Tavasz

Ha a tél elolvad, rügy cseppen az ágra,
napfény búra borul a reszkető világra.
A szív is felolvad, már szeretni képes,
szellőn madárdal száll az élők szívéhez…

Mikor a szív ébred, büszkén, szebben dobban,
megtalálja célját a hétköznapokban.
Tavaszi szél sepri ki a nagyvilágot,
szebb jövőbe nézve dédelgethetsz álmot!

Hagyd hát felragyogni lelked tiszta fényét,
hadd mutassa neked összes szép erényét,
hadd vigyen előre, hisz teremteni képes,
szeretettel érhet a mások szívéhez.

Legyél hát a tavasz, legyél a kikelet,
és az emberiség gazdagodik veled.
Engedd lelked fényét más szívére hatni,
szeretet erejét más szívben is lakni.

Hisz csak adnunk kéne szeretetet, álmot,
újjá varázsolva a megfáradt világot,
hiszen a szeretet egyszerűn tud hatni,
sosem elvenni kell, hanem inkább adni!

Adj hát szeretetet, s észre fogod venni,
könnyű világodat boldogabbá tenni,
Visszatér majd hozzád, mi belőled árad,
sosem lesz hiányod, mindig ott lesz nálad!

Adj esélyt jó szóval, szép cselekedettel,
és versenyre kellhetsz a szép kikelettel.
mert, mikor az élet szívünkből virágzik,
megtelünk élettel, semmi sem hiányzik.

Légy magad a tavasz, a jó szél, madárdal,
ébresztgető napfény, mosolyragyogással,
hagyd, hogy a szeretet rügyet bontson végre,
hadd írja fel nevét a tavaszi égre!

Aranyosi Ervin © 2018-02-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megújuló világ


Aranyosi Ervin: Megújuló világ

Telet tavasz követ, meglátod,
nem hűl ki végleg jó anyánk, a Föld!
Erőt vesz magán, s megújul világod,
s előbújik majd mindaz, ami ZÖLD!

Szeretet színe, élőn, ébredezve,
keresi helyét, hogy teljes legyen.
Csak nő lustán, jövőt feltételezve,
hogy minden élőt gazdaggá tegyen.

A Föld szívéből a szeretet árad,
s nem félti tőlünk, adja szívesen.
Lám megújulni soha el nem fárad,
s nem is ürül ki szerető szíve sem.

Csupán az ember nem hisz önmagában,
pedig csak élni kéne itt, a mában!

Aranyosi Ervin © 2018-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretet nélkül semmik vagyunk


Aranyosi Ervin: Szeretet nélkül semmik vagyunk

Szeretet nélkül semmik sem vagyunk,
szeretet nélkül, már élve meghalunk.
Szív nélkül élni, az szenvedés csupán,
szeressen szíved és ne halj meg bután!

Szeretet nélkül sose hagyd lelkedet,
üres az élet, ha szíved nem szeret.
Feledd, ha fájt is, a csalódásokat,
engedj szívedbe költözni másokat!

Ne vezéreljen sohasem harag,
ne add a búnak, ne add át magad!
Engedd a hálát szép lelkedbe be!
Engedd hogy gyakran boldoggá tegye!

Szeretni kell, erről szól életünk,
a világ így lesz gazdagabb velünk.
Szeress és hagyd: mások szeressenek,
hogy általad többé lehessenek!

Aranyosi Ervin © 2018-02-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kutyaországban jártam!

Fotó: Facebook

Aranyosi Ervin: Kutyaországban jártam!

Lefeküdtem, elaludtam, álmom útján jártam,
álmomban én önmagamat – képzeld – hol találtam!
Olyan országba jutottam, hol csak kutyák voltak,
kutyanyelven beszélgettek, kutyanyelven szóltak.

Vakkantottak és csaholtak – én figyeltem őket –
láttam kutya-férfiakat, s persze kutya-nőket!
Volt ott sok kis kutyagyerek, pedigréjük nem volt,
mégsem láttam kutyaorrot, mit gazdája fenn hord!

Bár a rangsor megvolt köztük, nemigen harcoltak,
nem siettek, nem futottak, csak úgy araszoltak.
Szépen köszöntötték egymást, szépen körbejárták,
megszaglászva társaikat szívüket kitárták.

Néha összedörgölőztek, vagy játszottak egyet,
kivel jó volt ez a játék, jó barátok lettek.
Kutyaházat, kutyaólat én sehol sem láttam,
kint laktak mind a szabadban, szabadon és bátran.

Néha, mikor megéheztek, élelmet kerestek,
kutya vonyító-koncerttel teltek el az estek.
Mindannyian énekeltek a nagy, kövér Holdnak,
elmondták, hogy milyen jó is itt egy Földlakónak!

Jól megfértek egymás mellett, hisz szívük nem ártott,
kutyák között, bizony senki, senkit meg nem bántott.
Csak egy dolog hiányzott e nemes kutyanépnek,
mind-mind egy gazdára vágyott, kiért szíve éghet.

Hát, amikor észrevettek, mind odajött hozzám,
udvaroltak, kedveskedtek, hátha viszonoznám.
Mindegyiket simogattam, kedvesen becéztem,
mindegyiknek a szemébe mélyen belenéztem.

Belenéztem a szemükbe, s a szívükbe láttam,
szeretettel telt meg szívem, hisz jó helyen jártam.
Mindegyik csupán azt kérte, legyek a gazdája,
hűséges lesz, szeretni fog, s ezzel meghálálja.

Mindnek mondtam, hogy szívesen, hiszen erre vágyom,
s én lennék a legboldogabb ember a világon.
Így lettem hát kutyaország első, nagy királya,
s egyből milliónyi kutya kedves, jó gazdája.

Úgy döntöttem, minden éjjel vissza fogok térni,
s a kutyáim szeretetét mindig fogom kérni!
Jól fogok majd bánni velük, s lesz részük a jóban,
simogató két kezemben, kedveskedő szóban.

Ezért, ha az álom eljön, mindig visszatérek,
az áradó szeretetből nagy adagot kérek.
Kitárom az én szívem is, szolgálom a népem,
hisz a legszebb foglalkozás: – Ez, tulajdonképpen!

Aranyosi Ervin © 2018-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A suszter fiatalsága


Aranyosi Ervin: A suszter fiatalsága

Élt egyszer egy öreg suszter, mondhatni, már alig élt.
Minden éjjel imádkozott, s minden félét megígért:
– Jaj Istenem, hagyj még élni! – minden nap rimánkodott.
Egy nap angyal szállt a földre és egy új csodát hozott!

Bekopogott a cipészhez, elmesélte honnan jött,
Isten miért küldte Földre, milyen mókán ügyködött!
Célja volt jövetelének, amit rögtön elmesélt,
A jó Isten csodát küldött, amilyet a suszter kért!

– Mától úgy végezd a dolgod, hogy szebb legyen a világ,
minden tehetős embernek, lábbelijét megcsináld!
Fogadd el a fizetséget munkádért, mit érte kapsz,
s végezd mindig jól a dolgod, s lásd majd jó úton haladsz!

Ha egy cipőt megfizettek, indulj el és nézz körül!
Találsz olyan elesettet, ki egy cipőnek őrül?
Szegény embert, rászorulót keress, kinek cipő kell,
és ha találsz, műhelyedbe nagy örömmel hívd őt el!

Készíts neki egy jó cipőt, ami tartós, ami jó,
ami segít jobban járni, s ami lábára való.
Ne kérj tőle fizetséget, csupán azt, hogy jó legyen,
szeretettel a világban ő is csupa jót tegyen!

Téged meg a jó Isten fog kifizetni rendesen,
és hogy tisztességgel végezd, a munkádat meglesem.
Minden szívből szőtt cipőért kapsz egy egész hónapot,
ennyivel lesz korod kisebb, béredül majd ezt kapod.

Újra lehetsz fiatal majd, és később egy kisgyerek,
tisztességgel tedd a dolgod, én pedig majd figyelek!
Ahogy aztán telt az idő, a cipész jól dolgozott,
s bizony minden jóság cipő fiatalabb kort hozott.

Ahogy teltek hosszú évek, úgy lett ifjú, majd gyerek,
s körülötte szép cipőben jártak mind az emberek.
De a cipész nem csak cipőt készített és javított,
sokat mesélt szeretetről és jóságra tanított.

Mire újra gyermekké vált, munkája is elfogyott,
nem kellett már cipőt varrni, hanem most már játszhatott.
Így már nem lett fiatalabb, újra kezdte életét,
de most már a munka mellett, oly sok minden belefért.

Mert a suszter megtanulta, mire jó a szeretet,
onnan kezdve tanítgatott felnőttet és gyereket.
Szépen, lassan öregedett, szíve sok széppel teli,
mert ki útját szívvel járja, békéjét is megleli!

Aranyosi Ervin © 2018-02-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva