Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Sárból, vagy gyerekből?


Aranyosi Ervin: Sárból, vagy gyerekből?

Ház mellett, útszélén – juj ez nagyon durva –
áll egy kis legényke sárból összegyúrva.
Olyasfajta gyermek, amilyen a miénk,
csodás agyagszobor, de hogy került elénk?
A gyerekem elment a többivel játszani.
Ez meg itten hogy tud élőnek látszani?
Mozog keze, lába, – hangot még nem adott –
a szeme fehérje a sárból kiragyog.
Miből van ez kérem, sárból vagy gyerekből?
Amint lépek felé, iramodik egyből,
rohanna a házba… – Na még csak az kéne!
Mindent besározna sárból épült lénye!
Elkapom a karját, lecsúszik a kezem,
helyén rózsaszín lesz. – Nem minden sár ezen!
Kacagva menekül – ez a Jancsi hangja –
műve eredményét rögtön learatja!
– Gyerünk csak a kádba, meleg víz kell, s szappan,
hogy újra láthassam tiszta, szép alakban.
Nehéz most megállni, hogy meg ne ruházzam!
Elfojtva nevetek, s keresem a mázban.

Aranyosi Ervin © 2018-09-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiába valóság…


Aranyosi Ervin: Hiába valóság…

– Szeretlek – mondta reggel, s este,
s egész nap csupán azt kereste,
hogyan is tudná megmutatni?
Hogyan is tudna többet adni,
ölelésből és érintésből,
szép szóból és kedvességből,
mosolyból és minden jóból,
kedveskedő tiszta szóból?

– Szeretlek – mondta reggel, s este,
és minden rezdülését leste.
Mosoly ragyogott folyton arcán,
körül rajongta, s nézte. Aztán,
etette szívvel, ámulattal,
imádta néma áhitattal,
s hagyta, hogy csak úgy legyen,
mint egy angyal a fellegen.

– Szeretlek – mondta reggel, s este,
s kifáradt érző gyenge teste.
s elfolyt belőle minden élet,
egyénisége, semmivé lett!
Akit imádott, csak szobor volt,
akit nem hajszolt holmi hóbort,
s nem volt neki egy csepp hibája…
Ez volt az összes lelki bája.

– Szeretlek – mondta reggel, s este,
itt ért a léte egyenesbe,
mert viszonzást sosem kapott,
szíve küzdelmet feladott,
csak állt, mint az a kőszobor,
mely szép volt bár, de búskomor,
s a szívét törte szerteszét,
nem értve meg üzenetét:

– Szeretlek – súgta végül este,
s a teremtőjét megkereste…

Aranyosi Ervin © 2017-12-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva