Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tanítónak született

tanítónak született
Aranyosi Ervin: Tanítónak született

Tanítónak jött Ő közénk.
Nem is volt rajta öltözék…
Meztelen,  s tisztán született,
s azóta sem tart szünetet!
Érzés vezérli napjait,
s ha megfigyelnéd mit tanít,
megérthetnél minden csodát,
mit neked írtak odaát.

Naponta szép szívedhez ér,
s hálája folyton elkísér,
s beragyogja egész napod,
mosolyát is ezért kapod.
Isten küldte e gyereket,
tanítsa, hogy a szeretet
felemel, gyógyít, átölel,
s a szív tőle csodára lel.

Figyelj, tanulj, hogy jobb legyél,
hogy másokért is jót tegyél,
a szereteted add tovább,
hogy jobbá váljon a világ!
Mert minden kisded üzenet!
Lobbantsa lángra tüzedet,
s szíved szeretet járja át,
becsüld hát meg a kisbabád!

Ő többet tud, mint képzeled,
s ha figyeled, megértheted,
mindenét adja, ami van,
önzetlen szívvel, “naivan”!
Nem ítél, egyként elfogad,
sosem vesz el, mindig csak ad,
szívét nem bántja félelem,
s mit ad, az lelki élelem.

Aranyosi Ervin © 2017-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanító mesterem

tanítómester
Aranyosi Ervin: Tanító mesterem

Ő a tanító mesterem, Ő tanít meg élni.
Tőle tudom: – a világtól, nincsen okom félni!
Ha a szeretet vezérel, azt is kapom vissza.
Kicsi szívem, ezt a tudást, mint a vizet issza!
Nem akarok megfelelni, s nem várok el semmit!
Egy vagyok a teremtőmmel, megtanultam ennyit.
Vágyaimmal én teremtek, alkotok világot,
álmaimból, éppen ezért, egyre többet látok.
Álomból így lesz valóság, figyelem a lelkem,
s tanulok, mert egy igazán jó mesterre leltem!

Aranyosi Ervin © 2015-05-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jóra tanítók

Aranyosi Ervin: Jóra tanítók

Fogyatékkal élnek. Ne hidd azt hogy mások!
Önzetlen szeretnek, mint az óvódások.
Próbálj te is nekik szeretetet adni,
ha tiszta a lelked, könnyebb elfogadni.
Ne az észre hallgass, inkább a szívedre!
Nem élhetnek Ők sem, köztünk, számkivetve.
Fogadjuk el Őket, vegyük emberszámba,
mert közénk születtek, ebbe a világba.
Isten gyermekei, s cipelik a terhet,
amit magunkfajta tán nem is cipelhet.
Nehéz feladatot rótt rájuk az élet,
mégsem várnak többet: erőt, emberséget.

Aranyosi Ervin © 2013-10-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva