Aranyosi Ervin: Beszéltem a jó Istennel

Aranyosi Ervin: Beszéltem a jó Istennel

Beszéltem a jó Istennel.
Kérdeztem, s ő válaszolt.
Számon kértem: – Hol a Nagyim?
– s a Nagyim épp nála volt…
Aki meghal itt a Földön,
az a mennyben él tovább!
– Ne aggódjak, jól megy dolga,
csak hiányzunk odaát…

– De nekem még sok a dolgom,
maradjak csak idelent.
Tanuljak és boldoguljak,
éljem meg a szép jelent!
Találjam meg, mi a dolgom,
másokért mit tehetek,
Tanuljak meg jól szeretni,
s attól boldog lehetek.

– Tanítsak meg erre mást is,
adjak, amit adhatok!
Ne higgyem el senkinek se,
ha azt mondják: – rossz vagyok!
Figyeljem az érzéseim,
legjobb, ha a szív vezet,
maradjak meg jó léleknek,
mert ő engem így szeret.

Adott tehát képességet,
mire vágyom, megkapom,
élvezzem az életemet,
s ő majd figyel rám nagyon.
Ha kedvem van, beszélgessünk,
ő rám mindig is figyel,
ráérek majd száz év múlva
én a mennybe menni fel.

Azt kérte, hogy tapasztaljak,
hisz ő rajtam át tanul.
s tudjam, sosem kell bűnhődnöm,
később sem ártatlanul.
Egyengeti majd az utam,
fogja majd a kezemet,
érzéseim vezessenek,
s használjam az eszemet.

Bocsássak meg, ne ítéljek,
ne bántsak meg másokat.
Próbáljak meg jól szeretni,
hiszen sok szív fáj sokat.
Pont azt adjam, amit várok,
az kárpótol mindenért,
minden jó, amit kiküldök
egyszer hozzám visszatér.

Mától kezdve minden este
beszélgetek Ővele.
A lelkemet jó tanáccsal
csepegteti majd tele.
A jóságát széjjelszóróm,
szeretetét elviszem,
ezt választom hivatásul,
s boldog leszek, azt hiszem!

A lelkemben lángot gyújtott,
őrzöm tüzét boldogan,
s remélem a szeretete
másokban is megfogan.
Ha e csodamag kikel majd,
kinyílik, mint egy virág,
a fényétől megszépülhet
ez az elgyötört világ.

Mi lenne, ha megpróbálnád,
s beszélgetnél Ővele?
Ha engednéd, szeretettel
töltse lelkedet tele.
Ha szeretet magot szórunk,
akkor azt is aratunk.
Mosolyától, Nap fényétől,
lesz fénylőbbé a napunk…

Aranyosi Ervin © 2018-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva