Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mesélő levelek


Aranyosi Ervin: Mesélő levelek

A természet lágy ölében
leveleket olvasok.
Elvarázsol és nem számít,
merre járok hol vagyok.

Mesék kelnek szárnyra bennem,
azt súgják a levelek.
– Meséljétek most el nekem,
hogy mi történt veletek!

Meséljetek a tavaszról,
mikor a rügy kifakadt.
Fénylő Napról, az esőről,
amikor az úgy szakadt!

Meséljetek a madárról,
aki köztetek dalolt,
s álmotokról, mely meglepett,
míg a madár dala szólt.

Meséljetek kis fészekről,
mit egy madárpár rakott,
kibélelt madár lakásról,
ahol fióka lakott.

Meséljetek nyári égről,
melegről, mi lebegett,
meséljetek turistáról,
ki vidáman nevetett.

Meséljetek a patakról,
amit innen láttatok.
Mókusról mely köztetek járt,
mikor reá vártatok.

Meséljetek meleg nyárról,
amit bús ősz követett,
bántó szélről, vad viharról,
melyet eső övezett.

Meséljetek a színekről,
ami közben változott,
hogy lett zöldből, sárga, barna,
olyan, mit az ősz hozott.

Hogy lettetek ilyen szépek,
drága, fénylő levelek,
hogy lett végül a fázós föld
beterítve veletek?

A természet lágy ölében
leveleket olvasok.
Arról írnak, a lét múlik,
bőgnek már a szarvasok…

Aranyosi Ervin © 2017-12-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívesen látott vendég


Aranyosi Ervin: Szívesen látott vendég

Hej kismadár, kismadár,
aki gyakran erre száll,
térj be hozzánk, légy vendégünk,
hisz az idő télben jár.

Hej kismadár, kismadár,
hóval fedett a határ,
égen szállva, bárhol keres,
szemed magot nem talál

Hej kismadár, kismadár,
az etetőnk téged vár,
megtöltöttük eleséggel,
jól kellene lakni már.

Hej kismadár, kismadár,
mikor zöld volt a határ,
kedves dalod adtad nékünk,
de a tavasz messze jár.

Hej kismadár, kismadár,
hívó szavunk megtalál:
– Térj be hozzánk, légy vendégünk,
a kedvesség visszajár.

Hej kismadár, kismadár,
a zord idő majd lejár,
tavasszal is visszavárunk,
ha dalolnod kéne már!

Aranyosi Ervin © 2017-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tél a hegyen

Szitár Éva festménye

Aranyosi Ervin: Tél a hegyen

Égbe nyúló havas csúcsok,
tél uralja a hegyet.
Szürke szélű felhő szállva,
a hegy mögül integet.

Havas terhét szerte szórja,
fehérlik a hegytető,
hó csomagok nehéz súlyát
nyögi meghajló fenyő.

Az utat is hó takarja,
sárrá olvad a latyak,
csak a hideg sziklák őrzik
jéghidegen a havat.

Hideg szél zúg, havat kavar,
táncot járó förgeteg,
Elsüvítve kiabálja:
– Lám csak, havat görgetek!

Égbe nyúló havas csúcsok
megtörik az erejét,
kiszedik a szél kezéből
a hó nagyobbik felét.

Önmagukat betakarják,
hó borítja a hegyet,
amíg visszatér a tavasz
szundíthatnak eleget…

Aranyosi Ervin © 2017-11-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Diófalevelek…


Aranyosi Ervin: Diófalevelek…

Diófánk szanaszét leszórta levelét,
eső megsiratta, rácseppentve levét.
Szaladt a szél gyorsan, szárítja lelkesen,
hogy a sok szép levél nehogy nedves legyen.

Jöttek a gyerekek, néhány gereblyével,
hogy a sok szép levél ne maradjon széjjel.
A föld levegőzzön, mikor jön a tavasz,
sarjadjon a jó fű, ne lehessen panasz.

Hoztak pár fadézsát, abba összeszedték,
ez a sok szép levél a nyárról csak emlék.
Emlék a tavaszról, rügyet bontó ágról,
melyre a napsugár levélkét varázsol.

A tavaszi divat üde, friss és zöld lett,
és ezt kiszínezni nem ártott egy ötlet.
Így hát áprilisban barkákat növesztett,
sárgászöld függőkként ágon csüggedeztek.

Az ágak végein sárgás kis csomókban,
apró termő-virág fürdött virágporban,
valahányszor mikor szélúrfi arra járt,
sárgás virágporral szórta be a határt.

Hosszú szép szárakon nőttek a levelek,
legtöbb átellenben egymásra nevetett,
de a szár végében is akadt egy levél,
ki a többiektől sokkal messzebb elér.

Hét-kilenc levélke nőtt a hosszú száron,
s bizony tenyérnyire megnőttek nyáron.
Aztán eljött az ősz és ők útra keltek,
leszálltak a fáról, földön megpihentek.

Néha őszi széllel vidám táncot jártak,
s mikor elfáradtak, megpihenni vágytak.
A gyerekek előbb benne hancúroztak,
aztán elszaladtak gereblyéket hoztak.

Mintha újra, újra felráznák a dunyhát,
felpúposították, amíg meg nem unták,
aztán fadézsákba vígan összeszedték,
s egy külön gödörben a komposztba tették.

Aranyosi Ervin © 2017-11-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eljött az ősz


Aranyosi Ervin: Eljött az ősz

Eljött az ősz, mint minden évben,
s hogy miért kedves énnekem?
Talán, mert folyton megcsodálom,
színessé teszi életem..

Kimegyek hát egy árnyas parkba,
s körül hordom tekintetem.
Figyelem múló szép varázsát,
hogy mit mutat megint nekem.

Levelek szállnak ágról-ágra,
kergeti őket lenge szél.
Elmúlást hozva a világra,
egy újabb tavaszról mesél.

Hallgatja Napunk fenn az égen,
aranyló fénye megkopott.
Nem ragyog úgy, mint nem oly régen,
fényéből tán a Hold lopott.

Nézem a fák színes ruháit,
mind-mind bohócnak öltözött.
Érzem bohémmá őszült lelkük
mesevilágba költözött.

Talán a Föld most halni készül?
Vagy csak álmodni megpihen?
Megállna örök körforgása?
– Az nem lehet, én nem hiszem!

Mégis leveti rőt ruháját,
eldobja mind a színeket,
pucér fákat már nem takarja,
s a gúnyos szél megint nevet!

Nézem a megalázott fákat,
hisz nem csak levelük veszett,
hitük sincs már, s tán tőlem várnak,
új tavaszra ígéretet.

Ne sírjatok, nincs minden veszve,
épp csak a szél megágyazott,
álom borul a nagy világra,
s ne félj te fa, nem vagy halott!

Csupán csak megpihenni kéne,
tavaszra erőt gyűjteni,
álmodni boldog, szebb világot,
amit új év tölt majd teli.

Nem múlik el soha az élet,
egy nap majd újjá születik.
Legyetek büszkék a jövőre,
ti lesztek majd a szüleik.

Az elmúlás csak pillanatnyi,
halált új születés követ.
Nehezen megy, ki menni készül,
s örül, ha újra eljöhet.

Kísérjen halkan öröm-óda,
zenéljen hozzá kósza szél.
Álmod erőd majd visszaadja,
hogy újra élő, s szép legyél!

Aranyosi Ervin © 2017-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Virágzik a gesztenyefa

Festmény: Mándoki Halász Zsóka: Zsóka – Gesztenyefa virágzása

Aranyosi Ervin: Virágzik a gesztenyefa

Virágzik a gesztenyefa,
díszes minden ága.
Virágjától vidámabb lesz
a tavasz világa.
Csalogat a napsütés is,
hogy a nyár majd eljő,
de bosszantó, ha takarja
néhány pajkos felhő!
Fényes lesz a fa levele,
ha esőben ázik.
Szél viszi az üzenetet:
ez a fa virágzik.

Aranyosi Ervin © 2017-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Engedd be a tavaszt!


Aranyosi Ervin: Engedd be a tavaszt!

Engedd be a tavaszt elárvult szívedbe,
ne legyen a napfény onnan számkivetve!
Hagyd a lelked élni, virágként virulni,
a rossz kedv, a bánat gyorsan el fog múlni!

Ragyogjon a napfény mosolyként arcodon,
én is rád nevetek, mosolyomat hozom,
lelkünk a tavasszal megújulni képes,
feltámadni, hinni mindig lehetséges!

Nézd a természetet, hajladozó fákat,
mert bár tavaszi szél lombjuk között vágtat,
kiegyenesednek, kihúzzák magukat,
és a napfény felé meglelik az utat.

Ne hagyd tehát magad a földbe tiporni,
ne add fel a reményt, merj örülni, szólni!
A gondolat teremt, teremts szebb világot,
s ha hittel élteted, hamarosan látod.

Mert bár a szél erős, ha megtörni nem tud,
ha látja tartásod, elmenekül, elfut.
Gyökered a múltad, ápold az emlékét,
alapjára építsd a szép jövőd képét!

Legyen feltámadás, győzzön hát az élet!
Állj ellent haragnak, lombot tépő szélnek!
Szeretet vezessen, így nézz a világra,
légy büszke magadra, kapj erőre, lábra!

Lépteid az úton szeretet kísérje,
szíved vidám tavasz, ezer élmény érje!
Engedd be a tavaszt viruló szívedbe,
s legyen a világod őszintén szeretve!

Aranyosi Ervin © 2017-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A tavasz varázsa


Aranyosi Ervin: A tavasz varázsa

Itt a tavasz zengőn,
madárdal csicsergőn.
Trillázón, ékesen,
cicomás fényesen.

Zöld ruhába bújva
tavasz ébred újra,
hogy aki él lássa:
színpompás varázsa
reményt hoz és éltet,
szemre szórva szépet.

Szél úrfi kalandoz,
közel száll a Naphoz,
fütyüli nótáját,
keresi a párját.

Beles minden zugba,
tova szalad zúgva.
Felkap néhány felhőt,
csendesen pityergőt,
levét kicsavarja,
majd tovább zavarja.

S a Nap ragyog, fénylik,
sugarát igénylik,
óhajtják virágok,
újra nyíló álmok.

Új fűszálak nőnek,
varázsolva zöldet
szerte a határba,
szeretetre várva,
s gyógyítva a szívet,
lágyul a tekintet.

A tavasz varázsa,
ráömlik a tájra,
te se gondolj másra:
a fennmaradásra!

Körforgás az élet,
s látod, újra éled!
A tavasz varázsol,
s élni akarásról
szól a madár ének,
s megújul a lélek!

Aranyosi Ervin © 2017-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jöjj elő Napsugár


Aranyosi Ervin: Jöjj elő Napsugár

Égi folyó habja kél,
esőcseppként földet ér,
ettől lesz a fű kövér.

Éltető víz áradó,
földre hulló, áztató,
visz tovább egy nagy hajó.

Eső cseppek hullanak,
felhő mögé bújt a Nap,
felhő mögött sírogat,
áztat ősi sírokat.

Jöjj elő hát Napsugár,
fényed küld az égre már,
szirmot bontson a virág,
éledjen fel a világ!

Eső, földet áztató,
érző szív, mely lázadó,
új reménnyel átható.

Nyújtsd hát kezed kikelet,
fényre jussak ki veled,
legyen ez az üzenet!

Jöjj elő hát Napsugár,
fényed küld az égre már,
szirmot bontson a virág,
éledjen fel a világ!

Szárítsd fel a könnyeket!
mutasd, élnünk hogy lehet!
Jöjjön végre lenge szél,
mely a tavaszról beszél!

Újuljunk meg, ha lehet,
erről szól a kikelet!
Úgy mennék már ki veled!

Ám az eső nem csitul,
pedig víz csak, ami hull,
mi meg tűrjük jámborul.

Mindenkinek fáj kicsit,
ami éppen ráesik,
Csak sajátjuk fáj nekik.

De ha Nap süt, fény ragyog,
sokkal boldogabb vagyok,
hívlak jöjj el Napsugár
fényed küldd a Földre már!

Hadd nézzünk az égre fel,
lelkünk közös fényre lel,
megújulhat a világ,
szívünk nyíló kis virág…

Aranyosi Ervin © 2017-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kinyílt a hóvirág

Kinyilt a hóvirág
Aranyosi Ervin: Kinyílt a hóvirág

Jöttem, hogy szólhassak:
– Itt a tavasz, látod?
Én is találtam egy
nyíló hóvirágot.
A hóvirág tudja,
mikor kell kinyílni,
mikor kell virulni,
kikeletről írni.
Ne nézd a hőmérőt,
ne törődj a a széllel!
Hagyd szíved megnyílni,
azzal többet érsz el!
Öltöztesd lelkedet
szépen ünneplőbe,
mert kinyílt a tavasz
első hirdetője…

Aranyosi Ervin © 2017-03-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva