Aranyosi Ervin: Te vagy a legszebb!


Aranyosi Ervin: Te vagy a legszebb!

Lám, te vagy a legszebb – legalábbis nékem!
Lehet, van hasonló, távoli vidéken,
de te itt vagy nekem, én meg neked vagyok,
s boldog az életem, hisz szemed rám ragyog!
Szívedbe költöztem, s jól érzem itt magam,
hogy reád találtam annak jó oka van!
Tanítom szívedet őszintén szeretni,
hiszen ez a dolgunk, boldognak kell lenni!

Tudom, te segítesz, hogy én jobbá váljak,
hogy közös jövőnkben örömöt találjak!
Egymásra utalva, szívvel, szeretettel,
így élheti létét boldogan az ember.
Pont egymáshoz illünk, jól ki lett találva,
két szép fogaskerék, gépezetbe zárva.
Néha akad sorja, így hát csiszolódunk,
amíg jobbá válunk, szépre hangolódunk.

Ám, te vagy a legszebb nekem a világon!
Egymás karjaiba varázsolt egy álom.
Felét te álmodtat, én a másik felét,
a sors így vezetett egy szép napon eléd.
Vonzott a kedvesség, mi belőled áradt,
hozzám jobban illőt nem találnék nálad!
Mágnes vagy szívemhez, ami magához vonz,
aki jobbá szeret, ki örömöt okoz.

Hiszem, meg volt írva, mindkettőnk lelkében,
találkoznunk kellett szerelem hevében,
és mert láttuk, jó ez, együtt is maradtunk,
egy csodás élethez közös esélyt adtunk.
Mindkettőnk igyekszik a legjobbat adni,
nem a megszokásért kell együtt maradni,
hanem mert egymásért, s tiszta szívvel élünk,
s naponta szép mosolyt, s ölelést cserélünk.

Összeköt a lelkünk, kézenfogva járunk,
s nem csak kimutatjuk összetartozásunk,
de a mi szívünk már egy ritmusra dobban,
kerek eggyé váltunk, s nem tartjuk titokban.
Ha egyikünk csügged, a másik vigasztal,
összeköt az álmunk, s a családi asztal,
Hisz egy tálból eszünk, s mindent megbeszélünk,
nem őrzünk titkokat, mert nyílt szívvel élünk.

Csak te vagy a legszebb, jó téged szeretni,
öröm napjainkban közeledben lenni.
Éltető napom vagy, s ha mosolyod ragyog,
átmelegszik szívem, boldog tőled vagyok.
Szépséged nem múlik, nekem örök marad,
nem kell kifestened, vagy átírnod magad.
Ami megváltozott, azt is jól ismerem,
s mert közöm volt hozzá, szívemből szeretem.

Hát, te vagy a legszebb és már az is maradsz,
a közös életünk sok örömöt fakaszt.
Éltető vizem vagy, jókedvem forrása,
tőled van a lelkem élni akarása.
Szépséged nem múlik, örök, s belém égett,
szeretnélek ezer évig nézni téged,
örök imádattal, rajongó szívemmel,
álmodozó, tiszta, igaz szerelemmel!
Aranyosi Ervin © 2020-03-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva