Aranyosi Ervin versei

Nagy-nagy jövés-menés volt itt tegnap este.
Sok csillogó szempár a Télapót leste.
Milyen ajándékkal lesz tele a csizma,
- Vajon az lesz benne, mit kértem álmaimba’?
Sok kis szempár lesi, sok kis szív sóvárog,
- látom a télapót, vagy hiába várok?
Hallom a sok csengőt, csilingel a szánon?
Fenn tudok maradni, vagy elnyom az álom?
Nem esett a hó sem, így a szán nem csúszik.
- Jön majd a télapó! – anyu így búcsúzik.
Álom varázs kúszik sóvárgó szemekre,
s reggel sok ajándék vár a sok gyerekre.

Száncsengő szól, pata trappol,
nagy pelyhekben hull a hó.
Ablakokban gyermekarcok
lesik, jön-e télapó?
Cipők, csizmák kipucolva,
- ajándéknak a helye.
Kis szemükben ott a kérdés,
vajon ma megtelik-e?
Ház tetején a szán fékez,
megállnak a szarvasok.
Télapó lekászálódik,
siet mert a dolga sok.
Mosoly ül a szája szélén
piros arcán nagy szakáll.
Hószélű piros kabátban,
hócsizmában álldogál.
Óriási a puttonya,
s mennyi minden fér bele.
Leszánkázni a kéményen
nem lesz túl könnyű vele.
De mielőtt lecsusszanna,
leküldi álom manót,
- álomport szórj a szemükre,
meg ne lássák télapót!
Aztán Ő is munkához lát,
cipő, csizma megtelik.
Ajándékok, finomságok
itt pihennek reggelig.
Lesz majd reggel meglepetés,
öröm, vígság gyerekek.
Télapó csak azt kívánja,
hogy mindig jók legyetek.

Csengő szól, csengő szól,
jön a télapó!
Lába alatt besüpped
a háztetőn a hó.

Az ablakokban láthatod,
hogy várja sok gyerek,
kikészített kis cipőkre
szemük hogy mered.

De a télapó megvárja
Míg mind elalszanak.
Csak ezután osztja szét
az ajándékokat.

Sok kis cipő az ajándékkal
sorra meg telik,
A télapó is végez talán
holnap reggelig

Csengő szól, csengő szól,
itt járt a télapó!
Lába nyomát a háztetőn
őrzi még a hó.