Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A Hold búcsúja


Aranyosi Ervin: A Hold búcsúja

A Hold elmerült földi tengerében,
oly hosszú volt a sötét éjszaka.
A horizonton új Nap ébred éppen,
a Hold tükrözi, s honába tér haza.
Szép táncot járt a csillagfürtös égen.
A csend vezényelt hozzá dallamot.
Most elmerül a Föld tengervizében,
hullámok hátán emléke ott ragyog…

Aranyosi Ervin © 2013.04.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elgondolkoztató a Föld napjára


Aranyosi Ervin: Elgondolkoztató a Föld napjára

Olyan vak az ember.
Nem látja a szépet!
Elpusztítja mindazt,
mi maga az élet.

Földünket, honunkat
mely éltet és táplál.
Sose tennél ilyet,
ha éreznél, ha látnál.

Hajszolva a pénzt
a sikert, gazdagságot,
oktalan pusztítjuk
az éltető világot.

Elhalványul a Nap,
kiszárad a tenger!
Az élet gyilkosa,
magad leszel EMBER!

Aranyosi Ervin © 2013.03.23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hangtál és Gongmeditáció a Szemlő-hegyi-barlangban

Aranyosi Ervin: Hangtál és Gongmeditáció a Szemlő-hegyi-barlangban

Amikor csendben maradtál,
halkan megszólalt a hangtál,
lelked lassú táncba kezdett,
és az élmény nem eresztett.

Lent a barlang hűvösében,
felolvadtál a zenében,
majd a gong szavára máris,
tovatűnt a külvilág is…

Felrepülni támadt kedvem,
fent, mennyei fellegekben,
s úgy éreztem, hogy már várnak…
körülvesznek angyal-szárnyak.

Majd az Óceánok hívtak,
a hullámok meg-megnyíltak,
álomvilág, zengő hangok,
elringattak apró lantok.

Tenger moraj, égi fények,
csillag por és bálna ének,
átkaroltak, körbefontak,
mélybe húztak, égbe dobtak.

Majd elhalkult szépen lassan,
nap ragyogott a magasban,
helyére mély sötét lépett,
csendbe olvasztva a szépet.

Aranyosi Ervin © 2012-01-03.
A versekés a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A lélek és a folyó…

Aranyosi Ervin: A lélek és a folyó…

A végtelen tengerhez ér
a nagy folyó, s a terheket
leteszi, s tiszta habja kél.
Így ürítsd ki a lelkedet.

Mit felszedett, csak hordalék,
mitől vize oly zavaros,
a múlttal terhelt tiszta lét,
fájó képeitől habos.

Lenyugszik majd a nagy folyó
Lelassul, habja kisimul,
megérzi azt, hogy élni jó,
s szeretni, változatlanul.

Aranyosi Ervin © 2009-12-18.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva