Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tiszta szívvel, álmodozva


Aranyosi Ervin: Tiszta szívvel, álmodozva

Tiszta szívvel, álmodozva
indultam a hosszú útra el.
Más szívekbe álmot hozva,
s remélve hitem életre kel!

Voltak akik elkísértek,
s mutatták a távolban a célt,
s voltak kik csak hozzám értek,
s megadták, mit szép szívem remélt.

Refrén.: Hiszem, hogy jó úton vagyok,
amikor szívemből adok,
amikor nem veszek el semmit senkitől.
Szeretet éltet, támogat,
boldoggá tenni másokat,
ennyi a célom és a létem tündököl.

Gondolattal, jót teremtek,
hiszem a példám fog hatni rád,
s vannak akik, elől mennek
s élik a létük szebbik oldalát.

Refrén.: Hiszem, hogy jó úton vagyok,
amikor szívemből adok,
amikor nem veszek el semmit senkitől.
Szeretet éltet, támogat,
boldoggá tenni másokat,
ennyi a célom és a létem tündököl.

Tiszta szívvel, álmodozva,
hiszem, hogy ez boldoggá tehet.
szebb világot létrehozva,
ahol az ember végre boldogan szeret…

Aranyosi Ervin © 2018-10-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bennem él az Isten! Bennem, él!


Aranyosi Ervin:
Bennem él az Isten! Bennem, él!

Bizony, az Istenem itt él, mélyen bennem,
igaz, meg nem súgja mikor, mit kell tennem!
Mért súgná, hisz egykor minden megadatott,
mikor ránk testálta a szabad akaratot.
Enyém hát a döntés minden szabadsága,
teljesülhet szívem bármely nemes vágya,
csak minden tettemnek van következménye.
Felelős magáért az Isten teremtménye!

Ám nem csak bennem él, hanem mindenkiben!
Van kiben tevékeny, s van akiben pihen!
A szemét behunyja, bizony, olykor-olykor,
s leveszi a kezét az elkóborlóról.
Mert Isten legjobban akkor van, ha hiszed,
ha szeretettel élsz, s megnyitod a szíved!
Akkor neki tetsző dolgokat cselekszel,
akkor örül neked, akkor nagyon tetszel!

Minden kérdésedre ő tudja a választ,
ám jó útirányt az érző lelked választ.
Mert a lelked is csak Isten apró része,
mutatja az utat, s rajtad áll, hogy mész-e?
Rossz szándék, bűn, harag, mind, mind rajtunk múlik,
amikor a lélek sötét kútba hullik.
Pokol és az ördög emberi találmány,
báránybőrbe bevarrt rossz szándékú ármány.

Aki abban is hisz, már kétség közt gázol,
s nem hisz istenében istenigazából.
Rögtön ott a kétség, a fény és az árnyék,
mintha, hol jó úton, hol rossz úton járnék.
Istent beengedtem, itt él a lelkemben,
ő a jóság, szépség, szerethető bennem.
Nincs másra szükségem! Hát ezért éltetem,
nem hagyom árnyékba borulni életem!

Egész nap teremtek, éjszaka álmodom,
gyűjtött kincseimet lába elé hordom.
Legyen az szeretet, avagy rossz akarat,
a nap közben gyűlt “kincs” mind az enyém marad.
Más napokon aztán tőle kapom vissza.
Kincsem örömöt hoz, ha szándékom tiszta,
vagy ha bűnös szándék vezetett csak engem,
akkor eredménye visszaköszön bennem.

Bennem él az Isten, éltetem hitemmel,
csupán az öli meg, ki szeretni nem mer!
Ám szeretet nélkül nem érdemes élni,
a Földi pokolról tán nem kell mesélni!
Ha nem bántasz senkit, dobd el a félelmed,
hadd keljenek szárnyra jó érzések benned!
Ha lelkedbe nézel, te is megtalálod,
s rájössz: életed van, és nincsen halálod!

Aranyosi Ervin © 2018-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek magamban

Aranyosi Ervin: Hiszek magamban

Hiszek az emberben,
hiszek önmagamban,
hiszek a teremtő,
s érző hatalmamban.

Mindennapi kenyér
a szeretet bennem,
magam, s a világom
ezzel kell etetnem.

Ha én nem keresem,
pokol sem létezik.
Hiszem, hogy az ember
csak jóra éhezik.

Mindent, ami bántó
könnyen elengedem,
mert a megbocsájtás
is napi kenyerem.

Hiszek az emberben,
az emberi lényben,
jóra áhítozó
Isten gyermekében.

Hiszek önmagamban,
s szívemben a hála,
hiszek az Istenben,
így ott vagyok nála.

Gondolattal, tettel
teremtem világom.
Hitem szerint épül,
szépül valóságom!

Aranyosi Ervin © 2017-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanító mesterem

tanítómester
Aranyosi Ervin: Tanító mesterem

Ő a tanító mesterem, Ő tanít meg élni.
Tőle tudom: – a világtól, nincsen okom félni!
Ha a szeretet vezérel, azt is kapom vissza.
Kicsi szívem, ezt a tudást, mint a vizet issza!
Nem akarok megfelelni, s nem várok el semmit!
Egy vagyok a teremtőmmel, megtanultam ennyit.
Vágyaimmal én teremtek, alkotok világot,
álmaimból, éppen ezért, egyre többet látok.
Álomból így lesz valóság, figyelem a lelkem,
s tanulok, mert egy igazán jó mesterre leltem!

Aranyosi Ervin © 2015-05-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva