Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tanítsd gyermekedet


Aranyosi Ervin: Tanítsd gyermekedet

Tanítsd a gyereked, hogy legyen önálló,
minden esés után könnyen talpra álló!
Ismerje meg magát, milyen különleges,
találja meg mindig, mindazt, amit keres!

Tanítsd meg, magára hadd lehessen büszke,
s amíg a vas forró, addig folyton üsse!
Ám ha kell, álljon meg, és gondolja végig,
hogyan tud felszállni álmokkal az égig.

Lelki szemeivel, hogy alkosson képet,
hogyan használja majd ezt a képességet.
Hogy váljon képessé, újat álmodóvá,
használja értelmét, ne tehessék lóvá!

Hagyd, hogy véghez vigye, amit csak elképzel,
formálja világát két kezével, s ésszel!
Engedd, hogy magától döntéseket hozzon,
s amit csak kitalál, bátran vállalkozzon.

Keresse igazát, és álljon ki érte,
kapja meg a választ az összes miért-re!
Kíváncsiság hajtsa, a szabadság vágya,
s lelkében a kulcsot biztos megtalálja.

Tanítsd hát gyermeked, találjon magára,
a teremtő elme ráfér a világra!
Legyen önbizalma, legyen tehetsége,
sose kételkedjen, önmaga elég-e!

Aranyosi Ervin © 2019-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtsünk a tiszta szóval!


Aranyosi Ervin: Teremtsünk a tiszta szóval!

Ki kellene mondanunk a szép, őszinte tiszta szót,
megértetni a lelkünket, és megélni a valót.
Meglátni az értékeket, dicsérni, amit lehet,
könnyedébben kéne vennünk ezt az egész életet!

Meg kellene tapasztalnunk, hogy a hála mit okoz,
hogy az ember is teremthet, s nem létezik a gonosz!
Élnünk kéne napjainkat, élvezni az életet,
azon kéne elmélkednünk, jobbá válnunk hogy lehet?

Ám mi mégis gyakran bántunk, olyat is aki szeret.
valahogy a jó szívekbe sem jut el az üzenet.
Szeretetlenség virágzik, értetlenség, düh, harag,
nem próbáljuk megérteni a megfáradt másikat.

A pozitív gondolatok csak lesajnált közhelyek,
hiába is súgom, használd, hisz nem nélkülözheted.
Gyakori a panaszkodás, siránkozás, bú-beszéd,
és az ember búslakodni használja csak az eszét.

Pedig tudjuk, a gondolat képes csak teremteni,
de mit okoz, ha az ember sirámokkal eteti?
Ne siránkozz, használd inkább pozitívan szavadat,
hálás szívvel emeld végre fel a porból magadat!

Teremtsünk egy szebb világot, hálás szívvel, okosan,
olyat, amit rég szeretnénk, miben álmunk benne van.
Legyen egy szebb világképünk, teremtsünk egy szebb jövőt,
szeretettel, figyelemmel, fájdalmakat megtörőt.

Merjük végre kimondani, mi az, mire vágyunk rég,
higgyük el, hogy meghallgat majd bennünket a Föld, s az ég!
Próbáljuk meg, s látni fogjuk, hogy a szép szó mit jelent,
használjuk fel teremtéshez a jövőnkért a jelent!

Aranyosi Ervin © 2019-06-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csodára várva


Aranyosi Ervin: Csodára várva

Amíg csodákra vársz,
talán meg sem látod,
mennyi csodával van
tele a világod.
Madárfütty dallama,
s virágillat árad,
éltető tiszta víz
csókolja a szádat.

Amíg csodákra vársz
nem is veszed észre,
nem figyelsz a földre
az élő egészre!
Te csak rohansz tovább,
s fejedet lehajtod,
szemed nem a célon,
az út porán tartod.

Köveket szedegetsz,
azt rakva a zsákba,
terheid csak nőnek
a húsodba vágva.
Minden, ami érték,
elkerüli szemed,
kincseket gyűjtögetsz,
de nagyrészt szemetet.

Miért nem vagy képes
igaz, s boldog lenni,
hiszen a pénz semmi,
nem lehet megenni!
Néha hatalomvágy hajt,
kerget előre,
nem is veszed észre
mivé leszel tőle.

Úgy nem találod meg
igazi csodádat,
ha csak panaszkodás
hagyja el a szádat.
Pedig csak a jóság,
a szépség emel fel,
még sem kezdesz semmit
csodás életeddel.

Mert ha világodnak
szereteted adnád,
s mindazt, ami rád vár
hálásan fogadnád,
megváltozna minden,
olyan erőd lenne,
mennyei teremtés
testesülne benne.

Teremtőd rád bízta
azt a képességet,
mely a világ fölé
felemelhet téged,
de azt is akarta,
legyél gondos gazda,
élhető világot
örökíts fiadra.

Tudd meg hát, a csoda
csakis rajtad múlik,
amit magasra dobsz,
reád visszahullik!
Lehet az szeretet,
vagy gyűlölet, harag,
csupán tetőled függ,
hogyan érzed magad!

Várod hát a csodát?
Tenned kéne érte!
Teremtő gondolat
hozhatja azt létre!
Amíg csak búslakodsz,
s magadat sajnálod,
bosszúságot hoz rád
minden egyes álmod!

Mit kellene tenned?
Mit a szíved diktál,
amivel magadnak
saját sorsot írnál!
Hiszem, szeretettel
valósággá lenne,
és a csoda mindig
megjelenne benne!

Aranyosi Ervin © 2019-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hej magyar barátim…

BDY fafaragása – 1919-es címer

Aranyosi Ervin: Hej magyar barátim…

Hej, magyar barátim, ha megértenétek,
gyakran szállana fel ajkatokról ének!
Többször lenne jó ok vidám kacagásra,
büszkén nézhetnétek mostantól egymásra!
A szeretet újra néppé kovácsolna,
s bennünk a szeretet élő kovász volna.
Felemelnénk egymást, csillagokra lépnénk,
ősi szóval áldott magyarságunk élnénk!

Kiállva magunkért, hinnénk is magunkban,
szanaszét karistolt szép birodalmunkban,
mert bárhol vagy magyar, a magyar föld ápol!
A távoli földrész kilök majd magából.
Ám, ha szíved lelked magyar szóval áldott,
teremthetsz magadnak csoda szép világot,
csak nem kéne folyton sírdogálni, félni,
teremtő erőnkkel, csodánk kéne élni!

Hiszen a szeretet szép csodákat teremt,
oly hatalmas erő, melytől a képzelet
nekilódul, s alkot, létre hoz világot,
amilyet sok ősünk álmaiban látott.
Hej, magyar barátim, ne legyetek búsak,
hiszen a jó kedvünk csupán rajtunk múlhat!
Csak szeretni kéne siránkozás nélkül,
amitől az élet élhetővé szépül!

Aranyosi Ervin © 2019-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mesélj a gyermekednek!


Aranyosi Ervin: Mesélj a gyermekednek!

Mondj egy mesét, mondj minden este!
Hadd nyíljon meg a képzelet!
Mielőtt el pihen a teste,
a lelke hadd szálljon veled!

A könyvből olvasott mesének
különös varázsa van.
Életre kelnek olyan képek,
mik nem jönnének hasztalan.

Kis magvai a gondolatnak,
melyek később teremtenek!
Az álmok mélyén megfakadnak,
s nőnek belőlük ötletek.

S kié a gondolat hatalma,
azé a teremtés maga.
Annak lesz célja és alkalma,
s felragyog fénylő csillaga.

Nyiss ablakot a nagyvilágra,
mutass meg számtalan utat,
min naggyá válhat, végigjárva,
ha lelke cél után kutat.

Mondj egy mesét szép gyermekednek,
hogy álmodhasson szép jövőt!
Legyen olyan, akit szeretnek,
játszhasson ég felé törőt.

Higgyen jóságban, igazságban,
és képes legyen dönteni.
Céljait keresse a mában,
s higgye, hogy útján megleli!

Mondj egy mesét és álmodj együtt,
támogasd majd a vágyait.
A meséket azért szeretjük,
mert bennük az élet lakik!

Aranyosi Ervin © 2019-03-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csupán kíváncsi voltam


Aranyosi Ervin: Csupán kíváncsi voltam

Csupán kíváncsi voltam.
Kifőztem keserűn, sótlan…
Szavakkal fűszereztem,
talán csak átmegy a teszten…
Ám nem vette senki sem észre,
igen, ez más madár fészke,
s én beléje rondítottam.
– Itt vagyok! – ordítottam.
Itt voltam, s nem vettek észre,
én nem vártam, csak köszönésre.
Csupán csak kíváncsi voltam,
s a képemet pont ide toltam.

Na jó, nem égett a lámpa!
Vagy nem vesznek itt emberszámba?
Csak átlibbentem épp a léten,
s nem álltam meg mások szemében.
Mert kimondtam számtalan dolgot:
– Hogy az ember itt miért nem boldog!
Léptemmel utat mutattam,
bár nem voltam jó hangulatban,
de hittem, tán javítom másét,
és néhány szép szívdobbanásért
már eleve megérte élnem.
De csend volt csak, amiben féltem!

Emberek, láttok-e engem?
Éppen a jövőt teremtem,
hisz csírája itt telel bennem,
s a termőföldje a lelkem.
Ha tavasszal pirkad a hajnal,
szárnyra kell madárnyi dallal,
s gondolat-felhőn ér égbe,
s újat visz a mába, s régbe!
Kibújik föld alól szára,
rákacsint a bús világra,
s a nyári nap fénysugarától
magsor nő ki a kalászból.

A gondolat kenyérré érik,
de itt volt az – én bennem – végig.
Bár kimondtam észre sem vetted,
mert te nem az élőt teremted!
Barátom, tudod a dolgod?
A teremtést lelkedben hordod,
ne krónikása légy csak a múltnak,
s ne tanúja a megtanultnak.
Légy inkább teremtő elme,
mely itt a jelenben elkelne.
A teremtő magokat vesd el,
és legyél egy nyíltszívű ember!

Aranyosi Ervin © 2018-08-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hol vannak a tartalmas szavak?


Aranyosi Ervin: Hol vannak a tartalmas szavak?

Hol vannak a tartalmas szavak,
amik a csendnél is többet mondanak?
Melyek többet adnak és teremtenek,
amelyek halott lelket életre keltenek?

Vajon hová lett a teremtő erő?
Az élet honnan jött, és honnan bújt elő?
És vajon hová bújik, mikor nem leled,
mitől tud köddé válni bennünk a képzelet?

Megannyi kérdés kínoz, választ hol kapok,
tudatlan kérdések közt lesznek-e válaszok?
A csupa kérdésre a választ hol lelem?
Kell, hogy a világ egyet forduljon velem!

Zavar a zajos lét, az őrült rohanás,
tudom és érzem is, hogy jobb lehetne más!
Befelé fordulok, s ott nem látok Napot,
a kínos kérdésekre választ hol kapok?

Remélem, jönnek majd a tartalmas szavak,
amelyek létrehoznak, jövőt mondanak.
Amikkel megteremtem szép világomat,
amikkel létre hozok vágyott álmokat!

Közben a kíváncsiság bennem egyre nő,
a gondolatban ott a teremtő erő!
Elmémben cikáznak a képek, ötletek,
de gyors a gondolat, hogy teremtő legyek.

Hiába hajt a vágy, ha lelkemben a fék!
Amikor mások szólnak, ebből már elég!
Amikor jó barátok sem hisznek nekem,
amikor kicsúszik kezemből az életem.

Keresem, hol vannak a tartalmas szavak,
amik a belső csendnél többet mondanak?
Amelyek megmutatják merre menjek én,
amikben felcsillan a fény és a remény!

Aranyosi Ervin © 2018-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyünk képesek!


Aranyosi Ervin: Legyünk képesek!

Képtelen lennék verset írni,
ha nem segít a képzelet.
Képes vagyok örülni, sírni,
s tudatni érzésem veled.
Szállok a gondolatnak szárnyán,
szavakkal festek képeket,
s megjelennek a lelked vásznán,
s hiszem a filmed szép lehet!

Hej, ha tudnál a gondolattal
te is ekképp teremteni.
Néhány teremtő fordulattal
világot tudnánk menteni!
Teremthetnénk olyan világot,
hol félelemnek nincs helye.
Az ember látná, mire vágyott,
s szeretettel tömné tele.

Alkossunk képet, elképzelve
a lélek bármit megteremt!
Élhetünk jól, magunkra lelve,
s bejárhatjuk a végtelent.
Félelmeinket el kell dobjuk,
hisz teremtő az Istenünk!
Ha őt követjük, okkal mondjuk:
– Ha velünk van, ki ellenünk!

Csupán csak hinnünk kéne benne,
hogy jó az Isten, s nem gonosz,
az életünk is szebbé lenne,
a szeretet csak jót okoz!
Legyünk hát képesek a jóra,
csak jóra legyünk képesek!
Tanítsuk egymást igaz szóra,
és élvezzük ki az életet!

Tapasztalni jöttünk a Földre,
ezért teremtett Istenünk,
létünk csodálni mindörökre,
s hogy ettől boldogok legyünk.
Teremthetünk a képeinkkel,
a szándék az, amely teremt,
szeressük jobbá a világot,
töltsük meg jóval a jelent!

Aranyosi Ervin © 2018-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pénz és teremtés


Aranyosi Ervin: Pénz és teremtés

Képzeld, van  egy zsáknyi pénzed,
s elköltheted az egészet!
Teljesülhet minden vágyad,
álmod mind valóra válhat.
Nem kell érte semmit tenned,
ha a vágy megfogant benned,
csak egy kicsit mennyben járni,
s magadban a kincsre várni.

Csupán hinned muszáj benne,
s elképzelni, mintha lenne,
mintha két kézzel számolnád,
s vágyaidra szerteszórnád.
Aztán, mikor elköltenéd,
a sors ismét hozná eléd,
hogy a kincsed, hogy a pénzed
adja, miben nem volt részed!

Lenne pénzed újra, s újra,
költhetnéd régire, s újra,
Mindig, s bármit megvehetnél,
mérhetetlen gazdag lennél.
Azt tehetnél, amit akarsz.
s nem kellene hozzá a harc,
nem kellene megszerezned,
csak a vágyad égne benned!

Képzeld el a gazdagságot,
élvezz valóra vált álmot,
s figyeld lelkedben mit érzel,
ha jóban vagy kinccsel, pénzzel!
Élvezd ki, mintha meglenne,
sok örömöt találj benne,
adj belőle bőven másnak,
jó barátnak, kedves társnak!

S a pénzedet teremtsd újra,
vidd magaddal minden útra,
mindenkinek adj belőle,
adj és legyél boldog tőle.
Majd, ha szeretet vezérel,
és már jól bánsz kinccsel, pénzzel,
akkor értelmét is látod,
s gazdagítod a világot!

Csak úgy tudsz a kincsre lelni,
ha képes vagy elképzelni,
ha elhiszed, hogy jár neked,
s szívedben gyúl a szeretet.
Hagyod, hadd áradjon bőven,
s hiszel egy gazdag jövőben,
ahol nem ural a pénzed,
s jól használod az egészet!

Aranyosi Ervin © 2017-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Képzeld el és alkoss!


Aranyosi Ervin: Képzeld el és alkoss!

Ha elképzelsz valamit,
lesz egy képed róla!
Ha majd sokat gondolsz rá,
úgy válik valóra!
Mert az ember alkotni,
teremteni képes,
Az alkotás öröme
már magában édes!

Alkotással alakot
adsz, a képzeletnek,
s elmondhatod magadról:
– Világot teremtek!
Mert az elképzelt világ,
mind valóra válhat,
kigondolod, s ott terem
előbb-utóbb nálad!

Minden nagy felfedezés
gondolat volt egyszer,
így alkotott új csodát
minden elmés ember.
Csak abból nem lesz való,
amiben nem hisznek,
amit elfelejtenek,
vagy szemétbe visznek.

Alkoss tehát lelkesen,
képes vagy rá, hidd el!
Gondolatod fonalát
a végsőkig vidd el!
Képzeld el, hogy létre jött,
érezd a kezedben,
alkotásod értékét
más sem látja szebben!

Alkoss, ami neked jó,
és jó a világnak!
Az angyalok elhozzák,
rögtön nekivágnak!
Képes vagy rá, ezt tudod,
hagyd, hogy létrejöjjön!
Univerzum talaján
semmiből kinőjön.

Nézd csak meg a ceruzád,
ha hegyére nézel,
nem tudod, hogy mire jó,
csak késztetést érzel.
Ha húzol egy vonalat,
mi lesz majd belőle?
Színétől csak a fehér
szalad el előle.

Ám, ha görbül, alakul,
házzá, fává válhat.
Kezed akár rakétát,
vagy Napot csinálhat.
Te dolgod a tervezés,
mi legyen a rajzból?
Képzeleted fejedben,
már terveket rajzol!

Ha van képed, alkoss hát,
váltsd valóra álmod!
Képes vagy rá, ügyes vagy,
biztos megcsinálod!
Szebbítsd hát a világod,
szívvel szeretettel,
legyél te is alkotó,
jót teremtő ember!

Aranyosi Ervin © 2017-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva