Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-mantra!


Aranyosi Ervin: Szeretet-mantra!

Szeretettel teszem szebbé a világom,
szépre, ölelésre, mosolyokra vágyom!
Lelkemből kiküldött energiám aztán,
érző szeretettel, gyógyítólag hat rám,
ez a napi mantrám!

Teremtő ereje van az igaz szónak,
mire hittel vágyom, azt hozza a holnap,
egészségem javul, magam jobban érzem,
világom támogat, egy velem egészen,
jóban legyen részem!

Adok is, kapok is, jó lélekké válok,
lelkemben időzve magamra találok,
a belső hangjaim nagyon jó tanárok,
tőlük indíttatást, jó célokat várok,
mától készen állok!

Szeretetet adok, s a szeretet hat rám,
lelkem erősíti mindennapi mantrám,
jobb lesz ez a világ, ha eszerint élek,
vezetőm forrásom, a teremtő lélek,
többé sosem félek!

Szeretettel élek, szeretetem adom,
ezzel kel a lelkem, ezzel nyugszik Napom.
Javul a világom, teljesül az álmom,
így sikerül végre jobb emberré válnom,
magamra találnom!

Aranyosi Ervin © 2022.01.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az én lelkem nem eladó!


Aranyosi Ervin: Az én lelkem nem eladó!

Az én lelkem nem eladó,
Teremtőmtől kaptam!
Tisztán tartom, amíg élek,
minden pillanatban.
Bemocskolni, sosem hagyom,
s nem élek hitetlen,
s nem felejtem létem okát,
hisz megélni lettem.

Megélni a boldogságot,
örülni a létnek,
nem várni a nem létezőt,
sokan attól félnek!
Nem igaz, hogy egyszer élünk,
mind tanulni jöttünk,
számtalanszor leszülettünk,
sok út van mögöttünk!

Nincs szükségünk gazdagságra,
csak vegyük már észre,
ne tekintsünk istenségként
a megrontó pénzre.
Nem sikerről szól az élet,
nem kell versenyeznünk,
inkább a jót megtalálnunk,
együtt felfedeznünk.

Nevetnünk kell, eljárni
a boldog lélek táncát,
ledobni a béklyóinkat,
szolgalétünk láncát.
Odafigyelnünk egymásra,
járni a világban,
természettel lenni közös,
szép harmóniában!

Az én lelkem nem eladó,
és el sem cserélem,
nem vágyódom gazdagságra,
álmaimat élem!
Hazugság el nem tántorít,
élvezem világom,
a Teremtőm élni tanít,
míg utamat járom.

Aranyosi Ervin © 2022.01.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet a megoldás


Aranyosi Ervin: A szeretet a megoldás

A szeretet az egyetlen, igazi megoldás,
hogy e Földön eligazodj, s szíveden át jól láss!
Ha kiragyog lelkeinkből, változik világunk,
egy szebb jövőt megalkotó teremtőkké válunk!
Hiszen minden energia, s anyagba ragadtunk,
a technika földrengésként inog már alattunk.
Most kellene csatlakoznunk a fény seregéhez,
s megfigyelnünk, hogy a szívünk manapság mit érez!

Álmodjunk egy új világot fénylőn, szeretetben,
ébredésünk utat mutat, hogy élhetnénk szebben!
Isteni erő van bennünk, a fényből születtünk,
oka volt jövetelünknek, fény fiai lettünk!
Az árnyék és a sötétség, a szeretet hiánya,
ébredjen hát a fény benned, a szabadság vágya!
Az igazság tiszta fénye felszabadít téged,
és a bolygó egészsége végre visszatérhet!

A félelmet kell legyőzni, nem kell háborúzni,
nem bírálni, ítélkezni, és nem egymást nyúzni!
Áraszd szét a szereteted, jobbítsd a világod,
erőszak nélkül is megy majd, s ha hiszed, meglátod!
Több kell ma már jó szándéknál, hangolódj a jóra,
lelkeinket erősítse mától minden óra!
Ébredjünk az igazságra, kezdjünk tisztán látni,
csak így fog a zord világunk élhetővé válni!

Először is erősítsük magunkban a békét,
és ne várjuk rettegéssel a világunk végét!
Küldjük szét a nagyvilágba a szeret fényét,
s képzeljük el, merjük látni élő eredményét!
Teremtsünk hát gondolattal, s lássuk szebbnek Földünk,
a valóság fénylőbb lesz, ha több fényt beletöltünk!
A szeretet erejével, új csodát teremtsünk,
fényszóróként – meditálva – egy világot mentsünk!

Ha belsőnkben megváltozik, s jobbá lesz világunk,
a külvilág is változik, jönni fog utánunk!
Emeld hát fel társaidat, mutass nekik példát,
velük együtt a teremtés csodás álmát éld át!
Senki nem tudja helyettünk pont így megcsinálni,
magunknak kell elkezdenünk jobb emberré válni!
Egy nap elkezd tükröződni a belsőnknek fénye,
s hiszem, elkezd ébredezni a világ összes lénye!

A lelkünk fog gazdagodni, s béke száll a Földre,
öröm, s bőség árad reánk, s így lesz mindörökre!
Teremts időt és meditálj, képzeld el, hogy így lesz!
Egyre több lesz az ébredő, aki szintén így tesz!
Engedd szívedet szeretni, adj esélyt magadnak,
s érezd át, és érezd magad holnaptól szabadnak!
Teremtsünk hát új világot, tudjuk a megoldást,
kezdjük el a szívből jövő szeretet-fény szórást!

Aranyosi Ervin © 2021.12.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vágy-álom


Aranyosi Ervin: Vágy-álom

Nem akarok harcolni többé,
az álmom ne foszlódjon köddé!
Hadd maradjak, csak boldog lélek,
szeressek ameddig csak élek!

Legyek, ki adja önmagát,
s bukdácsol árkon-bokron át,
hittel szívében álmodón,
mások lelkébe fényt-hozón!

Tudom, hogy nagyon kell szeretni!
Bár tudnék mást boldoggá tenni!
Minden napommal jobbá válni,
csodát teremni, megpróbálni!

Hadd adjam át a tudományom,
legyen követhető a lábnyom,
mögöttem, látva merre mentem!
Megmártóznék a szeretetben!

Önzőn tukmálnám sajátom másra,
nem gondolva az elmúlásra!
Érzést, ölelést viszonoznék,
elveszett álmot visszahoznék.

A múltat jövőre cserélném,
nyújtózva Napomat elérném,
újra álmodva, szebben élnék,
és soha, semmitől se félnék!

Csak élnék bűvös szeretetben,
s hinném senki sem élhet szebben,
és együtt a kedvesemmel, szépen,
elbújnánk Teremtőnk ölében.

Aranyosi Ervin © 2021.11.30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elszórt morzsák…


Aranyosi Ervin: Elszórt morzsák…

Mit is adhatnék én neked,
mi lelkemből fakad?
Mely bátorít, mi felemel,
mitől lelked szabad?
Mi elvarázsol, elringat,
szíveddel táncra kel,
s ha múlik is a pillanat,
már nem felejted el!

Mit adhatnék, tartalmasat,
mely lelkedig elér?
Néhány jó szó, mi jól lakat,
mint egy falat kenyér.
Ha szétszeded morzsáira,
a tudást megleled.
Versembe szőtt gondolatot
nyújtok hát át neked.

Az igazság majd rád talál
könyveim rejtekén,
szeretet fénye onnan jön,
s árad majd rád a fény!
Akad vidámság, s tanítás,
érted, veled, neked,
hogy olvasva is megbecsüld,
teremtő nyelvedet!

Ha megmutatod másnak is,
a könyv életre kel,
s mint álmot szövő képzelet,
kérdésekre felel.
Ha majd az útra rátalálsz,
lelked már él, vigad,
ahogy szép sorban felszeded
elszórt morzsáimat.

Aranyosi Ervin © 2021.11.17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Itt és most


Aranyosi Ervin: Itt és most

Szembesülni önmagammal,
egy érdekes találkozás.
Együtt rezegni bent egy hanggal,
amit nem hallhat senki más.
Megismerni, hogy ott a mélyben,
egy érző, szép lélek lakik,
s eggyé válva, ott, egy személyben,
így lehetünk csak valakik…

Feloldódni az “itt és most-ban”,
megélni azt, mi adatott,
s tenni teremtő állapotban,
átírni jobbá a napot!
Értékeinket felismerni,
kiállni mindig magunkért,
s adni lélekből emberséget,
a jobbá váló holnapért!

Nem hagyni hajónk zötykölődni
hétköznapok hullámain,
sorsba önként beletörődni!
Teremtsenek már szavaink!
Miénk a gondolat hatalma,
ne adjuk hát át senkinek!
A tudás fáján érő alma,
ha nem használod, akkor minek?

Nem kígyó volt, ki nekünk adta,
s a tudás, az a hatalom!
Amiről tudatlan lemondok,
mert használni nem akarom?
Tudatlanok, megvezetettek
nyissátok végre szemetek,
a világ úgy tud jobbá válni,
ha győzni fog a szeretet!

Igazságot helyére tenni,
elzavarva a hazugot,
ne kelljen tudatlanná lenni,
ismerjem fel, hogy több vagyok!
Atyánk az élő, kegyes Isten,
mely mindenségben létezik,
nevével durván visszaélnek,
s a lélek ezért éhezik.

Jó lenne végre azzá válnunk,
akik valójában vagyunk,
Isten gyermekeként kiállnunk,
s tudni, hogy nyomokat hagyunk!
Egymás lelkébe szépet szórni,
lélek-magot, ami kikel,
lelkünkön át az Úrhoz szólni,
s nem versenyezni senkivel.

Élni, a létet megcsodálva,
a természetben Istenünk,
mert itt van, a csodává válva,
a világunkban, itt, velünk!
S nem is kell hozzá imádkozni,
beszélgess bátran el vele,
lelkedben meg fog mutatkozni,
benned is ott él eleve!

Az itt és most-ban megtalálod,
ha lelked mélyén jól figyelsz,
teremtőd, s egyben jó tanárod,
s nála majd megértésre lelsz!
Boldoggá tesz, ha reá hallgatsz,
ha lelked mélyén megleled,
megsúgja: – Többé meg nem halhatsz! –
s mindig is itt volt teveled!

Keresd hát őt a lelked mélyén,
hisz ő maga a szeretet,
örömre lelsz léted megélvén,
csak hunyd le bátran szemedet!
Csodád magadban megtalálod,
s ha azzal végre egyesülsz,
valóssá válik a világod
s végre a helyedre kerülsz!

Aranyosi Ervin © 2021.09.12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A hit ereje


Aranyosi Ervin: A hit ereje

Próbáltál már hajon állni,
lebegni a Föld felett?
Nem függni törvényektől,
elengedni kötelet?
Álmaidban láttad-e már,
hogy a képzelet szabad?
Engedd el, mi múlthoz láncol
és szabadítsd fel magad!

Tudod már, mire vagy képes?
Önmagadban hinni mersz?
Tisztában vagy az erőddel,
s hiszed, többet érdemelsz?
Földhöz csak a hited láncol,
de azt más mondta neked,
hisz, aki a haján táncol,
sokkal szabadabb lehet.

A hit képes teremteni,
s elrabolhat álmokat.
Beléd sulykolt szavak kötnek
lábaidra láncokat.
Képzeleted gúzsba köti,
elvész teremtő erőd,
ha hibás a hitrendszered
a félelemed egyre nőtt!

Ám, ha hiszel, nem kell félned,
arra többé nincs okod,
a Teremtőd felruházott,
van szabad akaratod!
Amit csak el tudsz képzelni,
mind-mind valóság lehet,
Istentől kapott ajándék
a teremtő képzelet.

De tudd, azt is reád bízta,
miben hiszel, s nem hiszel,
s ha lemondsz rossz hiteidről,
tán az ördög sem viszel!
Mert a hited képessé tesz,
akkora az ereje,
ne hagyd hát, hogy hazugsággal
hited bárki elvegye!

Állj csak két lábbal a földön,
ismerd meg az igazat,
a tudás megerősíthet,
hittel élni még szabad!
Higgy magadban, igazságban,
jó szándékban lelkesen,
s akard, hogy megtört világunk,
újra élőn szebb legyen!

Aranyosi Ervin © 2021-08-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nincs többé?


Aranyosi Ervin: Nincs többé?

Nincs többé fájdalom,
nincs többé félelem,
nincs többé ártalom,
nincs többé értelem!
Elmúlik minden, mit magunkra vettünk,
hiába akartunk, hiába szerettünk!

Elmúlik minden kín,
elmúlik, messze száll,
úrrá lesz mindenkin,
ha a terv összeáll!
Hit nélkül nem élünk, nem is leszünk többé,
lelkünk is így válik szél borzolta köddé.

Nincs, aki megóvjon,
nincs, aki megvédjen,
nincs, aki beszóljon,
s nem lesz ki túléljen!
Azt hittük, létezünk, mivel létre hoztak,
de csak a léten át keresztül pofoztak.

Nem hallod szavamat, hiába üvöltök?
Lázadok, szavazok, rubrikát kitöltök!
Elkapnak, megmarnak, fejemre taposnak,
érezzem magamat selejtnek, laposnak!
Nem hallod szavamat, sikítva suttogok,
nem látod, nem érzed, nincs léted, nincs jogod!
Álmaid réges-rég szanaszét kergették,
halott vagy, földedet szép csendben elvették.
Tudósok hazudnak tudományt szemedbe,
rólad a Teremtő a kezét levette!
Gonosznak behódolsz, s teszed, mit követel,
s várod, hogy mikor lesz újra eljövetel?

Nincs többé már kiút,
nincs többé szánalom,
ha van mi rám kijut,
sorsomat vállalom!
Nem fogok a sorba sohasem beállni,
nem hagyok magamból rabszolgát csinálni!

Össznépi agymosás,
hazudva, beoltva.
Hírek közt nassolás,
ész nélkül tarolva.
Nem megyek önmagam a vesztőhelyemre,
vérdíjat tűznek ki, még látó szememre!

Nincs többé értelem,
csupáncsak ártalom,
bénító félelem,
beígért fájdalom!
Hiába mondom ki, szavaim nem hiszed,
félelem vezérel, már rég nem a szíved!

Aranyosi Ervin © 2021-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fel kellene támadnunk!


Aranyosi Ervin: Fel kellene támadnunk!

Fel kellene támadnunk már,
érteni az életet!
De valahogy nem tanultunk,
s nem értjük, hogy mért lehet
ennyi embert megvezetni,
félelemben tartani,
hazugsággal riogatni.
Színt kellene vallani!

Nem változott szinte semmi
a kétezer év alatt,
ma is minden földi embert
birkasorban tartanak.
Elhitették mind a néppel,
hogy mi bűnösök vagyunk,
de véget ér a szenvedésünk,
amikor majd meghalunk.

Az örökös haldoklásból
lesz-e majd feltámadás?
Megtanulunk tán szeretni,
a szeretet, az adás!
Amíg kaparsz csak magadnak,
nem érted a lényeget!
Nem lehet pénzért megvenni
boldogságos életet!

Mért hangolnak egymás ellen?
Együtt erősek vagyunk!
Ha a lelkünk lenne fontos,
nem a káprázat agyunk!
Látnánk lelki szemeinkkel,
hogy mi a jó, mi a rossz,
nem hatna ránk érzelemmel,
nem győzne le a gonosz.

Jézus mutatta az utat,
s mi magára hagytuk őt!
Szemünk elől vesztettük
a Megváltót, a Teremtőt!
Őt keresztre feszítették,
és hittel feltámadott,
ám az ember nem követte,
mert hitetlen, agyhalott.

Nem is kéne megfeszülnünk,
hogy világunk szép legyen,
csak élni a természettel,
s hagyni, boldoggá tegyen!
Mert nincs szükség vezetőkre,
isten-emberek vagyunk!
Csak, ha egymást kézen fogjuk,
csakis akkor haladunk.

Nem szolgálja életünket
a túlfejlett technika,
nagyon bonyolult az élet,
s nem leljük, hol a hiba!
Elfelejtünk szívből adni,
elvész minden, ami szép.
az ember már szeretetre
nem használja a szívét.

Fel kellene már támadni,
élő halottak vagyunk,
felismerni, hogy rossz az út,
amin éppen haladunk!
Mint egy gépet programoznak,
kihalnak érzéseink.
Értelmetlen úgy a húsvét,
ha nem élünk hitünk szerint.

Aranyosi Ervin © 2021-04-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredezni kell!


Aranyosi Ervin: Ébredezni kell!

Ahhoz, hogy felébredj,
a kávé is kevés.
Nem tesz boldogabbá
békés semmittevés.
Látod, a világ most
nélküled változik,
kevés, ha a lelkünk
jóra áhítozik!

Mi lenne, ha sorsod
a kezedbe vennéd?
Amit szíved diktál
pontosan azt tennéd?
Te lennél a saját
sorsod teremtője,
s nem hagynád,
hogy más félelmét beleszője!

Fel kéne ébredned!
Lassan tisztán látnod,
hogy a pénz uralja
az egész világot,
pedig többet érnénk,
élő szeretettel,
mitől boldog lenne
minden egyes ember!

Fel kéne ébrednünk,
új útra találnunk,
egymás támaszává,
angyalává válnunk!
Tenni csak a dolgunk,
miért leszülettünk,
hiszen a világot
jobbá tenni lettünk!

Ébredjünk fel végre
és tegyük a dolgunk.
Rövid lesz az élet,
ha csak morgolódunk.
Nyissuk fel társaink,
ma még csukott szemét,
s írjuk át a sorsunk,
mint egy valós mesét!

Aranyosi Ervin © 2021-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva