Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Héjában van a vitamin

Fotó: Fenyvesi Zoltán

Aranyosi Ervin: Héjában van a vitamin

Szólt a héja – Hijja, hijja,
nincsen semminek se híja!
Pocok, egér akad bőven,
magyar pusztán, zöld mezőben.
Az életnek sincsen híja,
bennem van a vitaminja.
Ám héját azt nem kell enni,
inkább gyümölcsöt kell venni!

Tollból áll a héja héja,
szigetelés, ez a célja,
ez a héja szép ruhája,
hát ezt hordja, ezt használja.
Télen csak ez melegíti,
s ha kell az égbe repíti.
Így tud szembeszállni széllel,
kormányozni tolldíszével.

Aranyosi Ervin © 2021.12.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Madaras-könyv ajánló


Aranyosi Ervin: Madaras-könyv ajánló

Ha madárdalra ébredsz, gyönyörű a reggel,
vagy ha találkozol egy kisebb sereggel,
megcsodálod őket, csak tátod a szádat,
hiszen ők vidítják dalukkal hazádat.

Apró muzsikusok, s kotta nélkül játszák,
ág tetején ülnek, hogy világukat lássák.
olykor csak hintáznak, néha kergetőznek,
néha üzengetnek szarvasnak és őznek.

Nem csak hangjuk kedves, mesés a ruhájuk,
a teremtő csodás tollakat szőtt rájuk.
Az ember csak nézi, mennyi gyönyörűség,
s szállni csalogatja őket a derűs ég.

Ráadásul, tudjuk, mennyire hasznosak,
kártevőkből esznek, fogyasztanak sokat.
S vannak ragadozók, kik a mezőt védik,
pockot és egeret szállva utolérik.

Drága madaraink, hasznosak és szépek,
tőlük is gazdagabb az élő természet.
Csodáld te is őket, s vigyázz nagyon rájuk,
hadd nyílhasson dalra apró csőrük, szájuk!

Ajánlom a könyvem, amit róluk írtam,
én mellettük vagyok és kiállok nyíltan,
hisz amíg ők vannak, addig lesz termésünk,
a madarak nélkül, mi is elenyészünk.

Meg akartam őket veled ismertetni,
talán ismerősként, könnyebb is szeretni.
A szerzőtársaim, képet küldtek róluk,
színesebbé, szebbé tette a fotójuk.

Igyekeztem versbe szőni róluk tudást,
de élvezhetően írtam bemutatást,
egy cseppnyi humorral is megfűszereztem,
játékos versekké álltak össze bennem.

Szeretném, ha te is megismernéd őket,
életet tisztelve járnád az erdőket,
ha tudnád, hogy létünk velük lehet teljes,
s közelebb engednéd őket a szívedhez.

A CSODÁLATOS MADÁRVILÁGUNK CÍMŰ KÖNYV MEGRENDELHETŐ:
a WEBÁRUHÁZBAN IDE KATTINTVA!

Aranyosi Ervin © 2021-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne dühíts!


Aranyosi Ervin: Ne dühíts!

Ne dühíts már a divattal,
pont jó reám ez a cucc!
Ne merészelj kiröhögni,
akkor jobb, ha tovafutsz!
Elkapom a grabancodat,
átszabom a göncödet,
kitépkedem tollaidat,
– bántó ez a mű szöveg!

Pont rám szabták a gatyámat,
mellényem is jó reám,
más gúnyája kigúnyolna,
ezért hát nem hordanám!
Inkább néznél a tükörbe:
– mű szempilla, műköröm…
Lehet, hogy nem vagyok bájos,
de én pont így működöm!

Aranyosi Ervin © 2019-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tintaló, avagy a pacából lett paci


Aranyosi Ervin:
Tintaló, avagy a pacából lett paci

Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy tinta folt.
Toll ejtette a papírra,
s nem reagált a radírra.
Nem tűnt el, csak kéklőn fénylett.
Kéklő felhőként örvénylett.

Néztem, néztem, de nem tetszett,
tiszta lapot összefestett,
s nem is láttam jónak, szépnek,
egy formátlan, buta kép lett!
Folyt a tollamból a tinta,
s lám a buta papír itta.

Fogtam hát egy másik tollat,
mert a pacni nem rabolhat,
el egy egész papírt tőlem,
hogy ne is halljon felőlem.
Nézegettem hát a foltot,
mert akkor még nyugton volt ott!

Nem volt keze, nem volt lába,
biztos nem járt iskolába.
Nem is tudta mi a játék.
– Ha így hagynám jobban járnék?
Egy kis ördög ébredt bennem:
– Hogyan kéne lóvá tennem?

Rajzoltam rá egy lófejet,
mert a pacni hagyott helyet,
aztán alá négy lólábat,
a lábakra meg patákat,
a végére hosszú farkat,
mert anélkül nem maradhat!

Itt állt hát egy kéklő, kék ló,
a lábain nem volt béklyó,
ágaskodott és nyerített,
de lám, rám sem hederített.
Így lett paci a pacából,
amit egy kék paca ápol.

Figyeltem, hogy meddig bírja,
itt tartani a papírja,
egyet-kettőt ágaskodott,
s az asztalra átslattyogott,
s kezdődött egy hosszú vágta,
s elfutott a nagyvilágba.

Úgy elszaladt tőlem mintha,
nem is lett volna itt tinta.
Biztos rétre, Napra vágyott,
megismerni a világot.
Ha kék lovat látnál egyszer,
tudd meg, hogy az tőlem ment el!

Aranyosi Ervin © 2017-06-25.
A vers  és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vadkacsák

vadkacsák
Aranyosi Ervin: Vadkacsák

Lassan, komótosan úsznak a vadkacsák,
kicsik veszik körül, a méltán büszke mamát.
Terelgeti őket, néha noszogatja,
a vízivilágot szépen bemutatja.
Eveznek, talpukkal szépen lapátolnak,
néha partra szállnak, tollakat ápolnak.
Elbújnak a nád közt, élelmet keresnek,
igen jó dolga van egy kacsagyereknek.
Ülnek csak a vízen, könnyen fenn maradnak,
amikor tapossák, előre haladnak.
Néha sipákolnak, vidáman beszélnek,
figyeld, ha van rá mód, a kacsák így élnek!

Aranyosi Ervin © 2016-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva