Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem harcol az Isten


Aranyosi Ervin: Nem harcol az Isten

Isten sohasem harcol
veled, vagy ellened!
Hiszem, az ő nevében
harcolni nem lehet!
A harc, a küzdelem,
nagyon is emberi,
és nyerni is az képes,
ki ezt felismeri!

Isten sosem büntet,
nem rak rád láncokat,
de engedi, ha kell,
hogy leláncold magad!
Nem bánt, nem ver bottal,
csak tükröt tart neked,
s megérted a létet,
ha ezt felismered.

Jóisten nevében
szeretni tudsz csupán!
Figyellek, s nem értem,
minek harcolsz bután?
Dobd el véres kardod,
hisz az nem boldogít,
szeretettől lehetsz
igazán boldog itt!

Vegyél róla példát,
nem harcol Istened!
Hagyja megtörténni,
a dolgokat veled,
mit lelkedből küldesz,
az hozzád visszatér,
s visszaüt, ha küzdesz
anyagi célokért.

Legyen hát más célod,
legyél boldog, szabad,
s mások érdekében
emeld fel csak szavad!
Tudd, nem harc az élet,
a lét nem küzdelem!
Szeress, élj a mában,
józanul légy jelen!

Azt tedd, ami épít,
ami csak jól esik,
ami megemeli
lelked érzéseit,
amitől nap, mint nap
jobban érzed magad,
ami örömöt ad,
mitől lelked szabad!

Légy hát a világod
jó megfigyelője!
Lásd meg, mitől mennek
dolgaid előre!
Merj álmodni nagyot,
s hagyd valóra válni,
hagyd a mindenséget
lelkedet szolgálni!

Szemedet irányítsd
a jóra, a szépre,
hogy a világnak
a lényegét vedd észre!
Hogy lásd, akkor kaphatsz,
ha képes vagy adni,
ha a teremtőddel
együtt tudsz haladni.

Hisz ő egy úton jár,
arról sosem tér le,
ő a szeretetét
sosem teszi félre,
de mikor a vágyad
harc és küzdés lenne,
azt elnézi neked,
nem gátol meg benne.

Ám a világunkat
törvények vezérlik,
az írottak között
rengeteg a tévhit.
Ám, ha az igazit
szépen megfigyeled,
megérted a létet,
mi történik veled.

Bizony, ha az ember
tudna, s nem harcolna,
tán az egész világ
élhetőbb hely volna,
egymásra úgy néznénk,
mint valódi társra,
kivel együtt megyünk
egy nagy utazásra!

Kitől tanulhatunk,
kitől jobbá válunk,
kitől szebb is lehet
létező világunk?
S lesz, kit mi tanítunk
földi szépre jóra,
hogy a közös álmunk
válhasson valóra!

Látod, ebben lenne
jó társunk az Isten,
s hiszem, mellénk állna,
hogy rajtunk segítsen!
Csak a szeretetét
kéne elfogadnunk,
s minél több társunknak
szívvel továbbadnunk!

Ám, amíg a harc dúl,
pénz és siker ural,
szembe kell hogy szálljunk,
lelkünk árnyaival,
hiszen mi teremtjük
ellenségeinket,
s azok tesznek végül
szörnyű sírba minket.

Nem harcol az Isten,
ennyit kell értened,
szeretne szeretni,
s örvendezni veled!
Minden teremtménye,
belőle jött létre,
s mindnek szükség lenne,
felismerő fényre.

Megvilágosodás,
fényesen teremtés,
sötét gondolatból
valós lélek-mentés
– ez lenne a dolgunk,
mert ezért születtünk,
mind a magasztos fény
gyermekei lettünk!

Már csak az a kérdés,
mért élünk sötétben?
Mért látjuk jövőnket
csüggedten, sötéten?
Mi kell, hogy a lelkünk
magasra emeljük,
utat teremtőnkhöz
közösen megleljük!

Aranyosi Ervin © 2019-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanácskozás kutya módra


Aranyosi Ervin: Tanácskozás kutya módra

Kedves ebek, ezennel
a tanácskozást megnyitom!
Hadd lehessen közlekednünk
keresztül a pázsiton!
Félre már a nyakörvekkel,
hadd járhassunk szabadon!
Sose ugass hazugságot,
ne fogjanak szavadon!
Követeljünk több figyelmet,
pont annyit, mit mi adunk,
kutyahűség a kezünkben,
ez legyen a mi adunk!
Legyen jussunk elegendő
étel, mozgás, szeretet,
becsüljék meg mától fogva
gazdáik az ebeket!
Látom, nincs is ellenvetés,
minden kutya egyetért,
egyhangúan elfogadtuk
e törvényt az ebekért!

Aranyosi Ervin © 2019-05-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A medve imája


Aranyosi Ervin: A medve imája

Imádkozom jó Istenem,
hogy az erdőt hagyd meg nekem!
Ha a tél végére érünk,
maradjon még menedékünk!
Maradjon még helyünk élni
és ne kelljen attól félni,
hogy kivágják mind a fákat!
Hová költözzön az állat,
ha eltűnik élőhelye?
Legalább te törődj vele!

Hadd ne legyek hajléktalan,
ott élünk, hol elég fa van.
Csak az ember telhetetlen,
jól lakatni lehetetlen.
Itt mi – látod? – mind megférünk,
törvényeid szerint élünk,
Ok nélkül senkit sem bántunk,
természetnek sosem ártunk.
Csak az ember pusztít mindent,
jó Istenem, ments meg minket!

Ide hordja a szemetet,
lövöldözni, azt is szeret.
Minket üldöz a golyója,
mert nincsen sütni valója!
Vagyis élelme az akad,
mégis gyilkolja a vadat!
Nem éhségből, kedvtelésből,
kiverhetnéd a fejéből.
Hagyja már az erdőt élni,
ne kelljen itt többé félni!

Aranyosi Ervin © 2019-01-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hogy ki vagyok?


Aranyosi Ervin: Hogy ki vagyok?

Hogy ki vagyok? Én sem tudom,
de sokan tudják rólam!
Annyi mindent terjesztenek.
Az lennék? Valóban?
Törekszem, hogy megismerjem
önmagamat végre,
belenézzek a tükörbe,
s lelkem közepébe.

Hogy ki vagyok? Mások tudják!
Ne félj, el is mondják!
Bennem látják, ha beszélek,
a falu bolondját.
Ha hallgatok az lesz a baj,
fenn hordom az orrom!
Hát beszélni, vagy hallgatni,
nem is az én dolgom.

Valójában, hogy ki vagyok?
Egy egyszerű ember.
Aki lassan megszólalni,
gondolkodni sem mer!
Az emberek nagy részének
van már véleménye,
s a média által diktált,
befolyásolt lénye.

Hogy ki vagyok? Útkereső,
gondolkodó ember,
akinek a sok-sok álhír
és hazugság nem kell!
Aki tudja, szebb világot,
csak jóság teremthet,
ki szeretné élni végre
az isteni rendet.

De nem olyat, amit vallás,
vagy kormány szabályoz,
érdek mentén igazodik
saját igazához.
Hanem inkább a természet
törvényeként élnék,
élvezném a világomat,
senkitől se félnék!

Megtalálnám önmagamat,
s élvezném a létet.
Megismerném a világot,
miről szól az élet?
Keresném hát önmagamat,
s megtalálnám másban.
Istenünkkel egyek vagyunk
ebben a világban!

Aranyosi Ervin © 2018-07-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok a körről…

Aranyosi Ervin: Gondolatok a körről…

Rajzoltak, lám, egy kört körénk,
s mi mind e körben élünk.
Más írja meg az életünk,
s innen kilépni félünk!

Ott kint az élet gyönyörű,
s mi mégis körben állunk,
s várjuk, hogy egyszer, egy napon,
talán szabaddá válunk.

Vannak, kik látják kint a fényt,
vágynák a szabadságot,
eltudnak hinni szebb jövőt,
egy boldogabb világot.

A rajzolt fal átléphető,
de visszahúz a többi!
Hiszik: az ott a sors fala
s nincsen, ki azt ledönti.

Napi rutin köt gúzsba csak,
s mondod: Teszed a dolgod!
Idegenekért robotolsz.
Sohasem lehetsz boldog!

Filmeken nézed a csodát,
hogy is lehetne élned,
s látod, boldogok odaát,
létezik boldog élet!

Börtönőröd a gondolat,
s lázadsz: – Mert másképp látom?
Azt hiszed, majd megváltozik
minden a túlvilágon?

Ha úgy hiszed, hogy van halál,
mondd miért maradsz szolga,
mért rabság nyomja bélyegét
a szép hétköznapokra?

Végig szenvedsz egy életet,
fiadnak megtanítod,
s hiszed, másképp nem is lehet,
mert erről van papírod.

Egy vad állat is szabadabb,
nincs megkötve a lelke.
Szeretni képes önmagát,
s nincs öncsonkító terve.

Lehetőségek százai
várnak, csak hinned kéne,
de visszahúz hitrendszered,
hazug lelkek törvénye.

A törvények a láncaid,
s hiszed, hogy érted vannak.
s tudják a bősz törvényhozók:
lent mindent elfogadnak!

Kivinnélek, de nem hagyod,
jönnek a kifogások!
Te azonnal betemeted,
ha alagutat ások.

S lám, visszahúztok oly sokan,
s győztök – ti vagytok többen,
nehogy már nekem jobb legyen!
Maradjak börtönömben!

Azt hiszitek választotok,
de nincs alternatíva,
döntést hozni, csak látszólag
vagytok a körbe hívva.

Mert mindaz, ki e körben ül,
már lemondott magáról,
s nem csak jövője veszett el,
de lemondott a máról!

Aranyosi Ervin © 2017-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha újra nemzetté válnánk…

Aranyosi Ervin: Ha újra nemzetté válnánk…

Hej, ha újra, s végre egy nemzetté válnánk,
közös célok mentén, szebb jövőt szolgálnánk!
Együtt tennénk dolgunk, egymást támogatva,
munkánkba lelkünket szívből beleadva.

Nem bűnhődnénk tovább a mások bűnéért,
nem adnánk el lelkünk soha piszkos pénzért,
a kezünk nyomában bőség, kincs teremne,
s a jövőnk csírája készülődne benne!

Ha a magyar ember egyként tenné dolgát,
nem játszanánk többé a hajlongó szolgát!
Jövőt teremtenénk, Istenünknek hála,
minden magyar ember egy nemzetté válna!

Szórd az anyaföldbe szét a jövőnk MAG-ját,
felejtsd el a múltnak bánatát, haragját.
Épüljön az ország, legyen jó alapja,
az erőt majd hozzá a jó Isten adja!

Segítsünk magunkon, Isten hadd segítsen,
hagyjuk, hogy az élet jókedvre derítsen!
Szálljon áldás reánk, szeretet és béke,
viruljon lelkünkben a jók egészsége!

Bennünket az úton szeretet vezessen,
hogy a magyar mind-mind büszkévé lehessen!
Együtt, egyenlően, egyként összefogva,
tudással szívünkben, összemosolyogva.

Múlt zavaros vizét húzza le az örvény,
végre az igazság legyen jog és törvény!
S úgy, mint Isten előtt legyünk egyenlőek,
egyként részesei a közös jövőnek!

Váljunk egy nemzetté, összefogó néppé,
idegen hatalom ne zúzhasson péppé!
Hisz erősek vagyunk, amíg jót akarunk,
amíg Istent szolgál, s hazát épít karunk!

Legyen minden magyar, úgy mint rég, testvéred,
a közös célokért hulljon csak a véred!
Oltalmazd karoddal, éltesd szeretettel,
hadd váljon boldoggá minden magyar ember!

Aranyosi Ervin © 2017-06-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak együtt


Aranyosi Ervin: Csak együtt

Azért születtél meg, hogy adj,
s nem azért, hogy bármit is feladj.
Emeld fel magad, s társaid,
a tudás rég benned lakik.
A tudás lelkedben lakik!

Tedd Isten adta dolgodat,
s lásd, a teremtőd bólogat!
Váltsd csak valóra álmaid!
Nem lesz nehéz, majd Ő segít,
Tedd dolgod s isten megsegít!

Refrén.: Őseid törvénye benned él,
mindannyiunkban egy e vér,
hogy újra csak naggyá legyél
hogy mindent a szív szerint tegyél!
Örseink törvénye bölcs dolog,
csak együtt lehetünk boldogok,
egyként megélni nem lehet,
csak együtt alkotunk nemzetet,
csak együtt alkotunk nemzetet, veled!

Testvérem, kérlek, fogd kezem,
földünkön minden jó megterem,
egyedül hidd el nem létezem,
minden dolgom a népemért teszem,
csak veletek együtt létezem!

Ha csupán az emberség mindened,
már akkor meg lehet mindened.
Mert lelkedben eleget hordozol,
s a népedre csupán csak jót hozol,
mert magadban szép jövőt hordozol!

Refrén.: Őseid törvénye benned él,
mindannyiunkban egy e vér,
hogy újra csak naggyá legyél
hogy mindent a szív szerint tegyél!
Örseink törvénye bölcs dolog,
csak együtt lehetünk boldogok,
egyként megélni nem lehet,
csak együtt alkotunk nemzetet,
csak együtt alkotunk nemzetet, veled!

Aranyosi Ervin © 2017-05-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A törvény nyakörve

a törvény nyakörve
Aranyosi Ervin: A törvény nyakörve

Vannak, akiket visszatart a törvény,
s nem tehetik, mire a szívük vágyna.
S akad olyan, kit nem húz le az örvény,
s vágyát követve, célját megtalálja.
Rajtad múlik, hogy be állsz-e a sorba,
s szolgálsz-e “felsőbb”, kétes érdeket.
Becsületeden ne essen soha csorba,
ezért szenvedsz végig egy életet.

Póráz parancsok nem hagynak mozogni,
szabály csak lent, s csak rád vonatkozik.
Úgy gondolod, ehhez hozzá kell szokni,
s a sorsod romlik, miközben változik.
Hűségedért aprópénzt kapsz cserébe,
fénylő nyakörv a szép kitüntetés,
s nem veszed észre, hogy te mész elébe,
s a szolgaságod érte a büntetés.

Fényesen él, ki lelkedet uralja,
s hiszed, majd egyszer lehetsz nagykutya.
Ám hidd el azt, ki mások kezét nyalja,
elnyeli őt egy “élet-skatulya”.
Feljebb lépni csak akkor tudsz a létrán,
ha sorstársaid vállán taposol.
Ha parancsot hajtatsz csak végre némán,
s ehhez szükséges szabályokat hozol.

Aranyosi Ervin © 2015-08-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Állatvédelem

Aranyosi Ervin: Állatvédelem

A mi sorsunk a kezedben,
mert rád bíztuk egyszer.
Felelősen dönts hát rólunk,
s legyél végre “EMBER”!
Törvényeid neked vannak,
s nem akarunk félni,
csak szeretnénk méltósággal,
“ÁLLATMÓDRA” élni!

Aranyosi Ervin © 2015-03-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egyéniség vagy!

Aranyosi Ervin: Egyéniség vagy!

Aranyosi Ervin: Egyéniség vagy!

Soha ne akarj a csorda után menni,
letaposott füvet, kényszerből legelni!
Járd a magad útját, s azt az élen éld át,
mutass világodnak, szeretetből példát!
Soha ne akarj hát, csak egy helyben ülni,
szeretetlenek közt, csendben elvegyülni,
ha nyugtalan szíved új vágyakra sarkall,
lehet, hogy csak érted ébred fel a hajnal!

Soha ne hajolj meg, ne törjön alázat,
ám nem érhet célba, ki ész nélkül lázad!
Figyelj az érzésre, ne rohanj a falnak,
mert az erősebbek könnyedén felfalnak!
Akkor jutsz a csúcsra, ha vágyad vezérel,
s ha képes vagy élni, vágyad erejével.
Ám sose kapaszkodj túl görcsösen bele,
mert attól késni fog vágyad jövetele.

Képzeld, hogy elindul, érezd azt, hogy látod!
így kezd teremteni a belső világod.
És ha megjelenik képzeleted vásznán,
sose gondold azt, hogy: “hinném, hogyha látnám”!
Hanem lásd valósnak, mintha kézbe vennéd,
s hidd el már a tiéd, ha nagyon szeretnéd,
majd engedd útjára, mint egy folyó folyjon,
s engedd, hogy a lelked reá hangolódjon.

Mikor együtt rezeg célod és a vágyad,
a teremtés módját végre megtaláltad!
Ám ne hidd, hogy vágyad, csak tárgyakat teremt,
akár érzelmeket, vagy eseményt jelent.
Tudd meg, a teremtés nem egy földi törvény,
a vágy a célodat húzza, mint az örvény,
és ha ezt megérted, nem mutogatsz másra,
mert te vagy egyedül életed kovácsa!

Aranyosi Ervin © 2015-01-25.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva