Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Isten velünk van


Aranyosi Ervin: Isten velünk van

Micsoda kívánság: – Isten legyen veled!
Hisz ő elkíséri mindegyik léptedet.
Nem élhet nélküle senki itt a Földön,
mindig vele vagyok, időm benne töltöm.
Ő pedig velem van, hiszen itt él bennem!
Csupán az nem tudja, aki még hitetlen.
Mikor imádkozol, vagy magadban beszélsz,
minden pillanatban Isten szívéhez érsz.
Aki hiszi Istent, az még csak tanulja,
könnyebben tud élni, ki az Istent tudja!
Isteni lény vagyok, hisz egy vagyok véle,
fel sem merül bennem az, hogy Isten él-e?

Mert minden lépésem, minden gondolatom,
tudom őt szolgálja: – a tapasztalatom.
Egy vagyok Ővele és mindenki mással,
s ha majd eggyé válok az egész világgal,
akkor minden tettem a jóra irányul,
sosem viselkedem többé már zsiványul.
Nem bántok más lelket, hisz úgy magam bántom,
a karma törvényét csak magamra rántom.
Igyekszem szeretni, igyekszem jót adni,
javamra változni, embernek maradni.
Istenünk velünk van, ne kételkedj benne,
ha tudnád, az élet sokkal könnyebb lenne!

Soha ne attól félj, Isten el ne hagyjon,
arra ügyelj inkább, hogy hited maradjon!
Vagyis te ne hagyd el hiteddel az Istent,
hiszen benne találsz az élethez mindent.
Aki tudatosan éli a világát,
az bizony megfogta már az Isten lábát,
nincsen Földhöz kötve, szabad lesz a lelke,
a súlytalanságot már megérdemelte.
Nem nyomja több teher, szörnyű súly a vállát,
mint fent szálló madár, élheti világát.
Jobb hát úgy köszönni: – Ha mész, Isten veled!
Ha mégis csüggednél, lelkedben megleled!

Aranyosi Ervin © 2017-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hétköznapi teremtés


Aranyosi Ervin: Hétköznapi teremtés

Esik kint az eső, ez  az amit kértünk.
Látod, a jó Isten mindent megtesz értünk.
Nedves lett a világ, szép Napunk is elbújt,
már a kánikula, hőség minket nem sújt.
Vajon elégedett, ki most megy nyaralni,
jobb lesz az esőben hűvös fagyit nyalni?
Vagy most az embernek az eső a baja,
folyton csak bosszantja valami nyavalya?

Meleg van, hideg van, télen esik a hó,
nincs elégedettség, mindig más lenne jó!
“Ki az isten” tudna a kedvünkben járni,
muszáj nekünk mindig jobbra, szebbre várni?
Muszáj – bizony – mindig, mert ezzel teremtünk,
vágyaink válhatnak teremtővé bennünk.
Ám a teremtéshez két dolog hiányzik,
a hála a jóért, s mi vajon a másik?

Mert, amit megkapunk illik megköszönni,
s nem azért, mert akkor még több fog majd jönni,
hanem mert a hála csodás energia,
mért nem tud hát bánni vele emberfia?
A hála jó rezgés, felemeli lelked,
elvárt örömödet meg kell ünnepelned!
Fizetség a jóért, ha így jobban érted,
bár az adás-kapás nem üzleti érdek.

Ha hálát küldesz ki a zajló világba,
az felemel téged, s meg leszel majd áldva,
közelebb kerülhetsz minden vágyott jóhoz,
vagy ha jobban tetszik, a Mindenhatódhoz.
Ráhangolódhatsz a bőséget adóra,
úgy, ahogy rádión hangolsz egy adóra.
Pont olyat fogsz kapni, mivel együtt rezgel,
hát a hálaadást kezdd el rögtön reggel!

A rossz gondolatok mind-mind földre húznak,
vágyakat, álmokat ízzé-porrá zúznak,
és ami nem tetszik, kin kéred majd számon?
Más lesz a felelős mindig, s mindenáron.
Pedig jobban járnál, mindent jobban tennél,
ha minden sérelmet végleg elengednél.
Megbocsájtanád azt, ami történt véled,
s nem téged mérgezne kibocsájtott mérged!

Vajon mi hiányzik még a teremtéshez?
Ki tanulni vágyna, az most visszakérdez!
Vajon mi lehet még vágyunknak motorja,
mely, mit elképzelünk, szépen összehordja?
Hitünk és bizalmunk teremtő lelkünkben,
mindent megkaphatunk jelen életünkben!
Mind anyagi téren, mind a lelki szinten,
ha magasan rezgünk, megadja az Isten.

Higgy hát önmagadban, s emeld fel a lelked,
ott van élő lifted, s emelkedhet benned.
Ha hited felemel, eléred a polcot,
s eléred, mi eddig olyan távol volt ott!
Ám ha lelked lent van és fetreng a porban,
hiába nyújtózol, fent marad a sorban,
minden vágyott kincsed tőled távol marad,
ha hittel, reménnyel nem emeled magad.

Ha ezt nem hiszed el, az is a te hited!
Szabad a gondolat, s bárki, bármit hihet.
Nyalogathatod lent rég fájó sebeid,
bosszankodva azon, rajtad mért nem segít!
Vagy változtass rajta, akarj szebben élni,
ami nem működött, le tudod cserélni.
Minden új nap esély egy új, szebb világra,
hangolódj a jóra, szeretetre, vágyra!

Azt add a világnak, amit te is várnál,
és ha hálás lennél, sokkal jobban járnál.
Napról-napra, egyre emeld fel a lelked,
az életet folyton, így kell ünnepelned!
Lásd meg a jóságot, vedd észre a szépet,
engedd, hogy a szíved vezethessen téged!
Teremtsd valóságod tudatosan, hittel,
s világod megszépül, látni fogod! Hidd el!

Aranyosi Ervin © 2017-08-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne “kincseket” gyűjts!

Aranyosi Ervin: Ne “kincseket” gyűjts!

Ne “aranyat” gyűjts, ne “kincseket”, ezen a szép világon,
maradj meg inkább embernek mindig, és bármi áron!

Szeress, tanulj, élj, boldogulj, mivel ezért születtél!
Ez gazdagítja szellemed, s mikor már porrá lettél,
és földi léted véget ért, s tovább lépsz égi útra,
a kérdés az lesz, szellemed, – mit kellett, – megtanulta?
Sorsod és karmád rendezted? Tudatosabban éltél?
Haragod, dühöd elveszett? A rosszal megbékéltél?
Megtanultál teremteni? A szépet vonzod már csak?
Képes vagy szívből örülni a csoda szép világnak?

Ne “aranyat” gyűjts, ne “kincseket”, ezen a szép világon,
maradj meg inkább embernek mindig, és bármi áron!

Aranyosi Ervin © 2012-06-06.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva