Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mindent tudó cica

mindent tudó cica
Aranyosi Ervin: Mindent tudó cica

Mindent tudok a macskákról,
amit tudni érdemes.
Kiolvastam könyveimből,
mindazt, ami lényeges.
Aztán elnyomott az álom,
elfáradt a cicaagy.
Álmomban a Cica Isten,
azt mondta: – Jó cica vagy!
Szereted az embereket,
és jó kedvre deríted.
Doromboló szereteted
a lelkükre teríted.
Ettől mindjárt jobb a kedvük,
s elviselnek másokat,
és a lelkük szépen gyógyul,
ha egymástól fáj sokat.
Okos, tudós macska vagy,
hát így gyógyítasz lelkeket,
Te már tudod, mire való,
szívedben a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2016-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 4.rész

könyvtündér2
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 4.rész

Ahogy megígértem,
ma is visszatértem.
Adott szót tartani,
úgy gondolom, érdem.

Ám a kíváncsiság
komoly hajtó erő,
nem látott világok
kerülnek így elő.

A könyv tündéréhez
ma is megérkeztem.
Oda, ahol magam
eddig jól éreztem.

Fogtam a sámlimat
és leültem ottan,
vártam a folytatást
kicsit izgatottan.

És a drága tündér
mesélni is kezdett.
– Hol is hagytuk abba?
Legyen az a kezdet!

No, a szegényember
elindult hát messze,
hogy a szerencséjét
végre megkeresse.

Először is indult
a királyi várba,
hogy megtudja hol él
a vasorrú bába.

Hát a kapu előtte
nagy tömeget látott,
mert a félországra
sok-sok ember vágyott.

Voltak ott hercegek,
daliák, leventék,
kik a feladatot
mind komolyan vették.

Meglátva, emberünk
el is gondolkodott:
– Mit is keres ő itt,
s miről is álmodott?

Ám, ha egyszer eljött,
nem fordulhat vissza,
a feladás mérgét
ő biz’ meg nem issza!

Beállt hát a sorba,
s bejutott a várba.
Bent egy íróasztal
meg pár tudós várta.

Felírták a nevét
egy öles papírra.
Csak az juthat célba,
aki fel van írva!

Aztán, kérdésére,
hogy majd merre menjen,
vasorrú boszorkányt
vajon merre leljen?

Útmutatást kapott:
A Fekete erdő,
odaindul ma el
mindegyik tekergő

ki a gonosz banyát
meg szeretné lelni,
ki a kihívásnak
meg akar felelni.

A Fekete erdőn
farkasok tanyáznak,
akik a banyára
roppantul vigyáznak.

Aki megküzd velük,
az ritkán éli túl,
ám egy próbát megér,
vagy csellel, vagy vadul.

– Ha neki indultam,
visszalépés nincsen,
ha célja van velem,
majd segít az Isten!

A szegényemberünk
így hát neki vágott,
a kaland is hívta,
– még sohasem járt ott!

Messze volt az erdő,
hosszú volt az útja,
fogyott a kenyere,
vajon meddig futja?

Árok partján aludt,
reggel ott is ébredt,
messze volt az erdő,
s messzire sötétlett.

Mielőtt az útnak
újra neki vágna,
hazai kenyérből
kis szeletet vágna.

– Jut még talán arra
hazai szalonna,
ami jól lakatna.
Legyen szép napom ma!

A tündér mesének
pont itt ért ma véget,
mielőtt elalszom,
talán hazaérek!

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2016-06-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Világnézet

világnézet
Aranyosi Ervin: Világnézet

Négy aprócska kölyökróka kifeküdt a napra,
Nem volt szükség hűs árnyékra, vagy szalmakalapra.
Tavaszi nap fürösztötte szép vörös bundájuk,
a világ megfigyelését bízták csak reájuk.
Volt közöttük, aki figyelt, leste a világot,
meg is csodált növő füvet, kinyíló virágot,
lassan tovacsúszó csigát, nagyot ugró szöcskét,
figyelt, s közben nem zavarta szunyókáló öccsét.
A harmadik szintén bámult, mindezt mégse látta,
mert a negyedik kis róka épp a fülét rágta.
Megzavarta a nézésben, odafigyelésben,
csak egy bosszús kis gondolat járt már az eszében.
Az elsőből tudós válik, ismer szinte mindent,
a másikból álmodozó, ki tiszteli Istent.
A harmadik harcolni fog, mindig bosszút forral,
a negyedik meg bosszantja, kötekedő orral.
Milyen jó, hogy különbözünk, ettől szép világunk,
az egészből mindig más részt, különbözőt látunk.
Így lesznek a vélemények, sajátosak, szépek,
s ha mindenki elmeséli, akkor kapsz egészet!

Aranyosi Ervin © 2016-04-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tudós cica

Tudós cica
Aranyosi Ervin: Tudós cica

Tudásszomjam oly hatalmas, könyveket is olvasok!
Mert a tudás hatalom is, s bőven adagolva sok.
Így, ha néha erre téved, néhány kevésbé tudós,
annak előadást tartok, – és nem vagyok hazudós!
Terjesztem az okosságot, szeretném, hogy szebben élj.
Hogy megismerd a világot, ezért hajt a szenvedély.
Szeretettel sokkal többre képesek az emberek.
Félelemben soká élni, higgyétek el, nem lehet!

Aranyosi Ervin © 2013-11-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A hiba tanít…

Válaszút

Válaszút

Imádom az emberek hibáit,
– az mind-mind engem igazol!
Nem élek különcként a Földön,
s az életem sem róla szól.

Tanulni jöttem, jobbá lenni,
s ezt én örömmel megteszem.
Meg kell tanulnom elfogadni,
s átlábalni a Gond-hegyen.

Mások hibáit tapasztalva,
látom meg, bennem mi lakik.
Hibákból is nagy dolgok lesznek,
ha jól tévednek valakik.

Ne hidd, a tudós csalhatatlan,
vagy a tanár az túl okos.
Néha a téves eredmény is
elvisz a vágyott célodhoz.

Néha az kell, hogy megtapasztalj,
fájdalmas, rossz élményeket,
– ez kell, – hogy másik utat válasz,
s rájöjj, hogy mi a jobb neked.

Fogadd hát el mások hibáit,
s keresd előnyös oldalát.
S ha téged is így elfogadnak,
több lesz a kedves, jó barát…

By

Tudós macska

Látod a sok könyvet bújom,
belőlük új tudást szerzek.
Ne hidd, hogy egy tudós macska,
különc, avagy furcsa szerzet!
Megismerem a világot,
– s az utcára ki se lépek,
mégis mindent tudok róla,
hogyan élnek kint a népek…
(Aranyosi Ervin)
http://www.facebook.com/1kep1vers