Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tükröm, tükröm


Aranyosi Ervin: Tükröm, tükröm

Tükröm, tükröm, mond meg bátran,
elég szép cica vagyok?
Mit gondolnak mások rólam,
kedvenc cica maradok?
Kényeztetnek úgy, ahogy kell,
ahogy én azt szeretem?
Tükröm, tükröm, mond meg nékem,
jól játszom a szerepem?
Tükröm, tükröm, mond meg bátran,
van-e konkurenciám?
Vagy csak én vagyok a minden,
így gondol a gazdi rám?
Elég-e a szeretetem,
beéri-e én velem?
Tükröm, tükröm, mond meg nékem,
lehet szép az életem?

Aranyosi Ervin © 2013.02.04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy az álmom, valóságom!


Aranyosi Ervin: Légy az álmom, valóságom!

Ha fáj a szíved, hát értem fájjon,
Ámor nyila szíven találjon!
Ne húzd ki azt, csak hagyd a sebben,
éljünk az élő szerelemben!

Hadd adjam rád az én világom,
legyen a léptem méltó lábnyom,
hol mellettem majd büszkén lépkedsz,
velem alszol, s mellettem ébredsz!

Az én szívem csak érted dobban
nem tarthatom többé titokban,
kimondom hát, sőt kiabálom,
tőled lett szebb az én világom!

Refrén:
Hát légy az álmom, a valóságom,
igazi kincsem, a gazdagságom!
Legyél a része szebb életemnek,
s érezd naponta, én úgy szeretlek,
érezd naponta, érezd naponta,
én úgy szeretlek!

Ha fájt a szíved, többé ne fájjon,
meggyógyítom azt minden áron!
Csókom a gyógyír, s az ölelésem
álmot hozó szép küldetésem!

Szeress engem nagyon, ha kérem,
légy minden álmom, a büszkeségem!
Add a szíved, add hozzá lelked,
hadd lássam én a tükröm benned!

Refrén:
Hát légy az álmom, a valóságom,
igazi kincsem, a gazdagságom,
Legyél a része szebb életemnek,
s érezd naponta, én úgy szeretlek,
érezd naponta, érezd naponta,
én úgy szeretlek!

Aranyosi Ervin © 2021.12.13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ki az a tükörben?


Aranyosi Ervin: Ki az a tükörben?

Már rég óta egy társra vágyom,
s lám a tükörben megtalálom.
Ki lehet Ő? Nem ismerem még,
csak arcát látom, s szeme színét…
De többet akarok tudni róla,
a bent, a lelkemben lakóra
vagyok kíváncsi szüntelen!
Ki az, ki itt él rég velem?

Meg kéne végre ismerkednünk,
van e közös, hasonló bennünk,
mi nyomja lelkét szüntelen,
s jó neki kettesben velem?
Azt hiszem, őt szeretnem kéne,
hasonló lehet véleménye
a dolgokról, mi foglalkoztat,
s ez még nekem tán jót okozhat.

Kell-e tükör, hogy bennem lássam,
hogy lelkem mélyén megtaláljam,
hogy tudjam, közös az életünk,
egymás nélkül nem létezünk?
Ő a lelkem kivetülése,
anyagba zárt fény rezdülése,
s megfoghatón ölt alakot,
akivel végül egy vagyok!

Együtt születtünk le a Földre,
s együtt maradunk mindörökre,
s hallgatnom kellene reá,
s talán mindazt megmondaná,
ami bennem csak puszta kérdés,
amihez köt ezernyi érzés,
de talán válasz lesz belőle,
ha meg merem kérdezni tőle!

Tükröm, tükröm, hát mondd meg nékem,
kit látok tested üvegében?
Ki az ki testem, s lelkem mása,
neki is van szívdobbanása?
Ha elmegyek, hát elmegy ő is?
Vagy folyton bennem fészkelődik?
Ezernyi kérdés, hangzavar,
mely érzéseket felkavar…

Én ő vagyok, és ő én lennék,
közös az élet, s minden emlék?
Csak itt láthatom a tükörben,
vagy ott a múltban, s a jövőmben?
Ha nem szólok, hát bennem hallgat,
előlem titkokat takargat?
Vagy elmondja, ha csendben kérem,
elcsendesülve őt elérem?

Lehunyt szememmel újra látom,
a tükörbéli jóbarátom,
s ha kérdezem, megjön a válasz:
– Akár boldog emberré válhatsz!
Csupán figyelj csendben magadra,
a belső csodás, isteni hangra,
csak lépj be lelked ajtaján,
s a választ megleled talán…

Aranyosi Ervin © 2021.11.08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amikor két szemembe nézel…


Aranyosi Ervin: Amikor két szemembe nézel…

Amikor két szemembe nézel,
lelkembe látsz és megigézel,
elvarázsol a puszta látvány,
s többé válok szép lelked látván.

Amikor két szemembe nézel,
lelkem mélyéig, messze mész el,
és találkozunk félúton,
te vagy az én tükröm, tudom!

Amikor két szemembe nézel,
talán te is egy csodát érzel,
lelkem látod, mely felragyog,
pedig csak melletted vagyok!

Amikor két szemembe nézel,
eggyé is válok az egésszel,
befogad lelked, szép világod,
s te is a teljes képet látod.

Amikor két szemembe nézel,
szívem húrján egy dalt zenélsz el!
S oldódunk együtt, tiszta hangban,
a csodában, a pillanatban!

Amikor két szemembe nézel,
csillog szemed, mint drága ékszer,
egy, csak nekem szánt drága kincs,
melynek a Földön párja nincs.

Mert elbűvöl, mert elvarázsol,
s nem is akarok tudni másról,
boldoggá tesz az, amit érzek,
mikor a két szemedbe nézek!

Aranyosi Ervin © 2020-12-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Te vagy a mindenem


Aranyosi Ervin: Te vagy a mindenem

Te vagy az én gazdagságom,
hidd el, drága kincsem!
És tudom, hogy itt, a Földön
nagyobb áldás nincsen!
Hisz a lelked gazdagsága
létem teszi szebbé,
és a közös álmainkat
egyre merészebbé!

Te vagy minden, mire vágyom,
s én itt vagyok néked,
s attól, ahogy együtt vagyunk
sokkal szebb az élet.
Te vagy az én rejtett kincsem,
itt élsz a szívemben,
és hiszem, hogy nálad nélkül
nem élhetnék szebben.

Érted érdemes felkelnem
minden áldott reggel,
te vagy tükröm, kényeztetlek
szívvel, szeretettel.
Jó érzések ragyognak rám
szemed sugarában,
együtt élvezzük a létet,
álmodva a mában.

Te vagy az én mindenségem,
magamhoz ölellek,
az sem baj, ha Napot takar,
néhány esőfelleg.
Mert a Napom ragyogása,
tebelőled árad.
Szívem érted rajongani,
tudd, sohasem fárad.

Mindig együtt, kézenfogva,
egymásért kiállva,
tesszük egymást folyton szebbé,
jobb emberré válva.
Te vagy az én gazdagságom,
élő rózsaszálam,
amíg szívem melegíted,
nincs boldogabb nálam!

Aranyosi Ervin © 2020-09-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A tükör és én


Aranyosi Ervin: A tükör és én

Itt is vagyok, ott is vagyok,
a tükörben arcom ragyog.
Így mosolygok a világra,
cseppnyi szemem nyitva tágra.
Én és “tükröm” ikrek vagyunk,
egy sémára forog agyunk.
Huncutságunk megnevettet,
felvállaljuk ezt a tettet…

Aranyosi Ervin © 2013-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva