Aranyosi Ervin versei

Álmodtam én egy új világot,
földre szállt csoda, azt hiszem.
Kormány nélkül, magunk maradtunk,
vezetők nélkül, hirtelen!
Amit kellett, azt megbeszéltük,
mindenkinek volt ötlete!
Saját magunkért tettük dolgunk,
s parancsoknak nem volt helye.
Nem vettük el, ami a másé,
s nekünk is mindig megmaradt.
Nem zártuk börtön kalitkába,
a szárnyalni vágyó madarat.
S volt valami, ami még segített,
átlépni problémák felett.
Egyszerűségben gyökeredzett,
s mi úgy hívtuk csak: SZERETET.