Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 25. rész


Aranyosi Ervin: A könyv tündére 25. rész

Aranysárga Napnak,
vörössé vált teste.
A horizont szélén
nyughelyét kereste.

Én meg szokás szerint,
tündéremhez jöttem,
lábánál, a sámlin
ülve kikötöttem.

És ő belekezdett
a szép folytatásba,
az emlékképekben
nagyon mélyre ásva.

Mert most sorba kéne
rakni az egészet,
hogy a mese szálát
ne érje enyészet.

Egyszer volt, hol nem volt,
– így kezdte meséjét.
keresve magában
a folytatás esélyét.

Aztán annyit mondott,
várjak csak egy percet,
és egy nagy edénybe
hűs vizet eresztett.

Vajon, mit akarhat
nekem megmutatni?
Egy díszes ládában
kezdett el matatni.

Ez nem tartott soká,
hamar megtalálta,
s lám mi van kezében,
díszes aranypálca.

Tündér varázspálca,
ahogy ő nevezte,
és a vizet azzal
meg is delejezte.

Tükör sima vize
fodrozódni kezdett,
varázspálca vége
festéket eresztett.

A színes pacákból
lassan élő kép lett.
Aztán elmesélte,
mit hogyan és mért tett.

– Tudod – így szólt hozzám
– volt egy varázsgömböm,
de az otthon maradt,
a szép Tündérföldön.

Abban gyakran láttam
a jövőt előre,
mindent kiolvastam
idején belőle.

Csak az nem volt nálam,
mikor a boszorkány,
erdőbe száműző
varázslatot szórt rám.

Így hát ez az edény
lett a varázsgömböm,
ebben megláthatok
bármit itt a Földön.

Tudod, meséltem már,
mi oldja az átkom,
ha a szerelmemet
végre megtalálom.

Jobban mondva,
ha ő egy nap eljön értem,
s megkéri a kezem,
meghajolva, térden.

Hát kíváncsi voltam,
ki lesz a dalia?
Nem katona lesz ő,
szegény ember fia.

De ahogy azt tudod,
jó apám egy vándor.
Királlyá vált mégis,
s egy országot ápol.

Hát nem ijedtem meg,
de kíváncsi lettem,
az élete útját
végig kísérhettem.

Ahogy megismertem,
hát bele szerettem,
feleségül mennék
hozzá, akár menten.

Az ő életéről, majd
holnap mesélek,
tudom csodálatos,
nemes szívű lélek.

Tudod, az ő apja,
volt oly nagyon bátor,
aki nem ijedt meg
a csúf boszorkától…

Ebbe az estébe,
ennyi fért csak bele,
Lassan bezáródott
a könyvem fedele.

S úgy ahogyan azt kell,
szemeim lehunytam,
és a napom végén
szépen elaludtam.

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2019-07-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vágy és hit


Aranyosi Ervin: Vágy és hit

Mikor eljutsz a célhoz, egy újabb vágy fog el,
s mindaddig hajt a lelked, míg vágyad nem fogy el.
Amíg van késztetésed, addig felkel Napod,
amíg hiszel magadban, mire vágysz, megkapod!
Mert teremtő a vágyad, és bármit megteremt,
bejárhatod világod, az egész végtelent!
Akadályod kívül nincs, csak benned létezik,
ha a kétség nem gátol, minden elérkezik.

Hidd el csak rajtad múlik, milyen mag kel ki majd,
hisz erről szól az élet, hogy belülről mi hajt,
hogy miképpen tapasztalj, arra hited vezet,
mert vágyaid megélni siker és élvezet.
Egy isteni ajándék lelked mélyén a vágy,
s bár valós működése számodra még talány,
azért ha bízva bízol, egy szebb jövő jön el,
s ha tisztán látod célod, a lét körülölel.

Mert jó Atyád oly gazdag, s megad mindent neked:
szabad az akaratod, s tiéd a képzelet!
Igazi varázspálca, s ha hiszed, kész csoda,
s ha rosszul menne sorsod, nem mástól mostoha,
csak saját kétkedésed állja útját megint,
megváltozik a kérés, bevett hited szerint.
Mikor hited és vágyad egy irányba mutat,
megleled vágyaidhoz a helyes, jó utat!

Aranyosi Ervin © 2018-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tavasztündér eljött közénk


Aranyosi Ervin: Tavasztündér eljött közénk

Tavasztündér, lám felébredt,
s vele az alvó természet.
Minden lélek csak őt várta,
szívét minden lény kitárta.

De jó, megjött, vártuk nagyon,
ki keleten, ki nyugaton,
ő is megunta a telet,
jöjjön végre a kikelet!

Varázspálcával kezében
a mezőre ballag szépen,
majd ellejti tündértáncát,
s lengeti a bűvös pálcát.

Varázsszavak hangolódnak,
véget vetve fagynak hónak,
forrás vize csilingelve,
nekiered vízre lelve.

Menekül a tél előle,
most kapunk csak új erőre,
szívünk örül, nagyot dobban,
télboszorkány összeroppan.

Bimbódzik a szép természet,
nézd csak, legyen benne részed!
Színes, fényes világ épül,
ami rút volt, most megszépül.

Tavasztündér eljött közénk,
rajta színes, szép öltözék.
Tavaszt varázsolt a földre,
a természet így vált zöldre!

Aranyosi Ervin © 2017-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lics és Locs büntetése

Mi is történt tegnap este, képzeljétek gyerekek,
Hótündér a kastélyában megkapta a levelet.
Lics és Locs a két boszorkány, bosszantotta, jaj nagyon!
Varázslaton gondolkodott, s kinézett az ablakon.
Először is arra gondolt, küld rájuk egy kis szelet.
Intett egyet pálcájával és a szél megérkezett.
– Északi szél, repülj gyorsan kapd fel ezt a két banyát,
repítsd Őket messzi földre, érjék el a Szaharát.
Ott csináljon majd locspocsot a két dinka perszóna,
higgyék azt, hogy sok ott a hó,  s homokkal van felszórva.
Ott ha vizet fakasztanak,  legalább majd haszna lesz,
beduinok sokasága élelmet majd így szerez.
Amit tettek megpróbálom rendbe hozni addig én.
Havat küldök, legyen tél itt, az északi féltekén.
Varázspálca hármat köröz, mellé szól a varázsszó,
s ha kinézel ablakodon, látod esik már a hó.