Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Összebújva


Aranyosi Ervin: Összebújva

Nem tudom, hogy hol kezdődök
és hol érek véget?
De oly jó így összebújva
átölelni téged.
Mindegy az, hogy hol kezdődünk,
merre van a végünk,
az a fontos, hogy egymással
szeretetben élünk!

Aranyosi Ervin © 2017-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tavaszról álmodom

P1200813

Aranyosi Ervin: Tavaszról álmodom

Tavaszról álmodom, zöld bársonyú rétről,
virágszirmot bontó, langyos napsütésről.
Rügyekkel díszített, ébredező fákról,
szerelemtől hangos sok-sok kismadárról.

Tavaszról álmodom, csobogó patakról,
vígan fickándozó, apró kis halakról.
Egy rám váró szívről, míg az erdőt járom,
aki én reám vár, talán megtalálom.

Tavaszról álmodom, hisz most kihűlt minden,
sötét felhők szállnak, fent az égi szinten,
a Nap is bujdokol, szégyell előjönni,
gyenge most a fénye, nem tud tündökölni.

Tavaszról álmodom, s hiszem hamar eljő,
a hótól megtisztul a sok sötét felhő,
s remélem a tavaszt nem hiába várom,
eljön, amikor kell, ha véget ér az álmom…

Aranyosi Ervin © 2015-11-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva