Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Meghívó a pápai író-olvasó találkozóra


Aranyosi Ervin: Meghívó a pápai író-olvasó találkozóra

Egy új esemény jön napjaim sorába,
utazom a héten Pápa városába.
Ott találkozom majd, a kedves olvasókkal,
talán nem kevéssel, sőt, remélem, sokkal!

Verseimből tartok egy kis bemutatót,
ne kérj orvosodtól, ehhez beutalót!
Gyógyszerre nincs szükség az én verseimhez,
recept nélkül juthatsz, néhány kedves rímhez!

Ha arra felé laksz, gyere, légy vendégem,
dolgom, a lelkeket megetetve, végzem.
Egy közös délutánt, jókedvűn eltöltünk,
egymásra figyelve, arcra, mosolyt öltünk!

Szeretettel meghívunk minden versbarátot, a pápai Jókai Mór
könyvtárba, Aranyosi Ervin költő író-olvasó találkozójára.
Időpont: 2024.március 13. 16 óra
Cím: Jókai Mór Városi Könyvtár
8500 Pápa, Fapiac tér 14.
A helyszínen a költő verseskötetei megvásárolhatók, amit ő örömmel dedikál.

Aranyosi Ervin © 2024-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Költészet napja alkalmából


Aranyosi Ervin: Költészet napja alkalmából

(József Attila születésnapján)

Nem kell a versem már? Hiába lettem?
Pedig költőként újjászülettem!
Nem kell a versem már, hiába írom,
volt még egy kis hely  a gyűrött papíron…
Költészet napja van, hát ünnepeljünk,
akár a papír, oly gyűrött a lelkünk.
Elmúlt a húsvét, s már megfeszítettek,
méretes kő mögé síromba tettek,
senki sem emlékszik rá, mit is mondtam,
csak motyogtam versemben, s álmaitokban.
Nem hisz a lelkem a feltámadásban,
hogy másokban, verseim értelmét lássam.

De írnom kell, költőként nem hagy a lélek,
bár könnyektől elázva, nevetve élek,
és adom csak önmagam, s emelek mást is,
szavakból vesz körül bűvös palást is.
Formálom szellemed, mert ez a dolgom,
s népemnek fájdalmát szívemen hordom.
Ez az én keresztem, s cipelem bátran,
jó szóval élek egy őrült világban!
Lelkemből szeretet sorokban árad,
s ha érdekel, ott vagyok vendégként, nálad!

Aranyosi Ervin © 2023-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Őszapó látogatása

Fényképezte: Mészáros Kata

Aranyosi Ervin: Őszapó látogatása

Pihe-puha, szinte toll csak.
Miért hívják Őszapónak?
Rá a választ nem lelem,
ám ha itt jár, meglesem!
Apróságát megcsodálom,
ahogy visszanéz az ágon,
mintha eleséget kérne,
s lesné, mit kaphat ebédre?
Ősz a haja, s nincs szakálla,
fekete a csőre, szája,
rőt-barna a kis zakója,
fekete csíkosan hordja.
Az ember csak megcsodálja,
kis vendégként visszavárja!

Aranyosi Ervin © 2022-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Író-olvasó találkozó Nagytótfaluban


Aranyosi Ervin: Író-olvasó találkozó Nagytótfaluban

Baranya megyében,
Siklós közelében,
október hetében,
lesz egy jelenésem.

Nagytótfalu vár rám,
s Olvasóim várnám,
a kedvükben járván,
szívemet kitárnám.

Kedvüket emelném,
versből szemezgetvén,
szeretettel lesném,
mit hoz a szerencsém.

Olvasnám sok versem,
kitenném a lelkem,
s elvinném sok könyvem,
s megvehetnék könnyen.

Kérdésed van, látom.
Nem is egy? Tán három?
A helyszín, a dátum,
ott van a plakáton!

Ott laksz a környéken,
gyere el, ezt kérem,
vasárnap hevében,
légy értő vendégem!

Aranyosi Ervin © 2022-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Meghívó Maglódra


Aranyosi Ervin: Meghívó Maglódra
– író-olvasó találkozóra

Október első hetében,
könyvtár-napok keretében,
verselni Maglódra várnak.
Akik jönnek ott találnak.

Felolvasom verseim,
– benne ritmus, benne rím –
találkozhatsz énvelem,
hetedikén, pénteken!

Légy vendégünk, gyere el,
ha a szép vers érdekel,
s ott lesznek a könyveim,
s dedikálom szív szerint.

Szeretettel hívlak téged,
te is hozhatsz ám vendéget!
Tekintsd hát meg a plakátot,
helyszín és időpont vár ott!

Aranyosi Ervin © 2022-10-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Bizalommal élni


Aranyosi Ervin: Bizalommal élni

Lepke szállt a kézfejemre,
csoda történt vélem.
Igazol, mert napjaimat,
tiszta szívvel élem.

Bizalommal van irántam,
biztos, jót lát bennem!
Nem zárom a tenyerembe,
s nem kell elengednem.

Nálam Ő egy kedves vendég,
szabadon elszállhat.
A szabadság mindenkinek
előnyére válhat!

Jó lenne, ha minden ember,
pont így gondolkodna,
s a többiek életében
örömöt okozna!

Nem kellene megfelelni
képzelt elvárásnak,
a valódi önmagunkat
adnánk a világnak!

Nem zárnánk be élő lelket,
hagynánk fennen szállni,
megmutatni képességét,
önmagává válni!

Nem tennénk a kirakatba,
álságos értéket,
a valódi alkotásnak
sosem vetnénk véget!

Lepke szállt a kézfejemre,
kívülről csodálom,
aztán hagyom elrepülni,
becsülöm világom!

Egyszer én is vendég leszek,
s ha szívesen látnak,
megértem az értelmét is
ennek a világnak.

Csak az ember bizalmatlan,
s őrzi szerzett kincsét,
ám a lopott értékekben,
valójában nincs lét!

Tanulok hát a lepkétől
bizalommal élni,
mert ha bennem szeretet él,
nincsen mitől félni!

Aranyosi Ervin © 2022-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: A karvaly ebédje

Aranyosi Ervin: A karvaly ebédje

Nem látni egy karvalyon,
mit is akarhat vajon?
Jól titkolja a szándékát,
de a mezőn hosszan szét lát,
s könnyen rálel az ebédre,
egy pocokra, vagy egérre.
Aztán repülni tanítja,
jó szándékát bizonyítja.
Fészkében vendégül látja,
és a csőrét nagyra tátja,
kényelmesen megebédel,
s jól is lakik a vendéggel!

Aranyosi Ervin © 2020-05-10
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 47. rész


Aranyosi Ervin: A könyv tündére 47. rész

Kinyitottam könyvem,
hol is hagytuk abba,
hát sietnem kellett,
gyorsan, nagy iramban.

Nehogy lemaradjak
a mai meséről,
kezdhetném elölről,
a legelejéről.

Na de ilyet bizony
nem fogok megtenni!
Varázsló várába
kellett visszamenni.

Siettünk hát gyorsan
be a palotába,
ahol a varázsló
már jöttünket várta.

Már mindenkit ismert,
de a szegény embert,
csak mesében látta,
– kit az átok megvert.

Most meg vidám arccal,
jókedvvel érkezett,
és a varázslónak
nyújtott rögtön kezet.

Varázsló kutyája
is odasomfordált,
gazdája kezéhez
odanyomta orrát.

Az megsimogatta,
magához ölelte,
látszott, hogy kutyáját
mennyire szerette.

Ám egy jó időre
csak lemondott róla,
de a szeretetét
semmi nem pótolta.

A mágus mindenkit
jól vendégül látott,
bőséggel telt asztal,
sok jóval megáldott,

étel, ital, amit
csak el tudsz képzelni,
azon az asztalon
meg lehetett lelni.

Mert varázsasztal volt,
elég rágondolni,
s azonnal ott termett
minden finom holmi.

Pont olyan ízesen,
ahogyan szerették.
Nagyon elégedett
volt hát minden vendég.

Aztán mindenkit
egy palackba varázsolt,
megfogtuk a dugót,
aztán pukkanás volt.

Mi meg a dugóval
messzire repültünk,
majd ejtőernyővel
a földre kerültünk.

Tündér palotának
csoda szép kertjében,
ott találtam magam,
mikor földet értem.

Jöttek a többiek,
egymás után sorban,
ki pázsiton landolt,
ki jázmin bokorban.

Aztán összegyűltünk,
s vártunk a csodára,
csak előkerül az,
kinek ez a vára.

Jöttek is rohanvást,
örömmel, vidáman.
Annyi kedves vendég
volt most ott a várban.

Csak eddig megírtak
több ezer levelet,
meghívtak mindenkit,
akit csak lehetett.

A lakodalomból
nagy ügyet csináltak,
minden kedves embert
szeretettel vártak.

Aztán elérkezett
az esküvő napja,
sürgött tündérország
apraja és nagyja.

Mindenki örömmel
végezte a dolgát,
mind maguk csinálták,
nem tartottak szolgát.

Folyt a sütés-főzés,
s persze a varázslat,
megadták a módját,
a jó mindent áthat.

Hát én alig győztem,
figyelni már rájuk,
a többit úgy hiszem,
majd holnap meglátjuk.

A folytatáshoz kattints ide!

Aranyosi Ervin © 2019-08-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

 

 

By

Aranyosi Ervin: Sanci, a sündisznó

Fotó és versötlet: Somogyvári Zsóka

Aranyosi Ervin: Sanci, a sündisznó

Sanci tudja, az egyenes,
rövidebb út máshoz,
s látható, hogy ragaszkodik
eme állításhoz.

Egyenesen közlekedik,
a kerítés mentén,
–  „ha levágnám a sarkokat,
biztos rosszul tenném”.

Sanci furcsán viselkedik,
a szokások rabja,
bár a vendég eleséget
kistányérban kapja.

Nem esik jól a tányérból,
kiszórja a földre,
finomsággal, eledellel
veszi magát körbe.

Evés közben csámcsog, röfög,
– sündisznó a lelkem –
s nem távozik az „asztaltól”,
csak degeszre telten.

Aranyosi Ervin © 2019-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi lakoma


Aranyosi Ervin: Karácsonyi lakoma

Hulló csillag száll az égen
a havas erdő felett.
Hulló csillag jelzi méltón,
Jézuska megérkezett!
Erdő mélyén, nagy tisztáson,
egy kicsi ház álldogál,
nincs kéménye, nem száll füstje,
s nem tudni, hogy kire vár?

A ház olyan pajta-féle,
nincs ablaka, ajtaja,
mégis kedves, mégis csendes,
nem bántja világ zaja.
Kicsi a ház, fala sincsen,
csak hófogó fedele.
Mégis nagy, mert mennyi jóság
és szeretet fér bele!

Nézzünk csak be mit is takar,
mit is véd meg a tető?
Van itt minden, ami kínál,
de üres az etető.
A házikó közepében
óriás fenyőfa áll.
Vajon, mit gondol magában?
Az üres ház mire vár?

Aztán indul a varázslat,
száncsengőnek hangja kél,
lovasszánkón jön a csoda,
hamarosan ideér.
Két ló húzza, kipp-kopp, kipp-kopp,
zenél a nyolc lópata.
Fenn a szánon egy szakállas
ember ül és csapata.

Ahogy jönnek, énekelnek,
nagy pelyhekben hull a hó,
csodaváró kedves nóta,
vidám dallam hallható.
Megérkeznek a kis házhoz,
a két ló, s a szán megáll,
ha nem is a mennyországból,
de tíz angyal földre száll!

Lám csak, sürögnek, forognak,
nem várhatnak reggelig,
kezük nyomán szépen sorban
a házikó megtelik!
Széna kerül a rácsokba,
tálba nedves eleség,
káposzta az ágvillákra,
s szánon van a fele még.

Madaraknak maggal telnek
meg a madáretetők,
eresz alatt, s lenn a földön
könnyedén elérhetők.
És mi lesz a szép fenyővel,
mi lesz az ő szerepe.
Az ágait gyümölcsökkel,
jóval aggatják tele.

Van közöttük dió, alma,
mókusoknak mogyoró,
zsiradéknak a faggyúból
elkészített kis golyó.
Minden, ami jól lakathat,
éhes szájat megetet:
szarvast, őzet és vaddisznót,
fácánt, foglyot, verebet.

Egy kis só, hogy jobban essen,
van vízzel telt itató,
amikor azt teleöntik
folyékony és iható.
Karácsonyfa feldíszítve,
éhes senki nem marad,
szeretet vár vendégségbe
négylábút és madarat.

Az erdőnek rejtekéből
lesik már az állatok,
mit rejthet a kicsi kuckó,
és rájuk mi várhat ott?
Ahogy elmegy – csengőszóra –
távolodni kezd a szán.
Lassan elő merészkednek,
jól lakhatnak itt talán.

Ott senki sem tolakodik,
egyikben sincs rossz szándék,
ámuldozva megcsodálják,
lám csak mennyi ajándék.
Széna illat csalogatón
betölti a kis teret.
Jönnek is a látogatók,
mindannyian éhesek.

A szeretet jóllakatja,
minden bendő megtelik,
s az állatok jönnek sorban,
egymás után reggelig.
A jóságtól átmelegszik
mindegyiknek a szíve.
Hálás szívvel mennek tovább,
viszik a hírt messzire!

Erdő mélyén, kicsi házban,
karácsony van, állatok!
Gyertek gyorsan, ha Jézuska
eddig nem járt nálatok!
Öltözzetek ünneplőbe,
téli bundát vegyetek,
amíg akad jótét lélek,
boldogabbak legyetek!

Ha teheted, vendégeld meg
te is az állatokat!
Segíts nekik átvészelni
komoly téli fagyokat.
Adjon esélyt túlélésre
szívedben a szeretet,
hisz jó érzés, ha a szíved
más szíveket megetet!

Legyél angyal! Mások előtt
jó példával járj elöl!
Segíts mikor mások körül
a világ is összedől.
A karácsony legyen tényleg
a szeretet ünnepe!
Váljon végre valósággá,
ne maradjon csak mese!

Aranyosi Ervin © 2018-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva