Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mi a dolga az embernek?


Aranyosi Ervin: Mi a dolga az embernek?

Kis falumban, Budapesten,
egy szép nap a Földre estem,
lepottyantam magas égből,
ám nem tudtam még, mi végből.

Mi a dolga az embernek?
Vannak, akik célra lelnek?
Van, hogy utat keresgélnek?
Van, hogy keseregve élnek?

Amíg utad nem találod,
addig várod a halálod,
addig csak a túlélés hajt,
hogy elkerülj minél több bajt!

Ez lenne az élet célja?
Hogy az ember végig sírja?
Ezért nem kell leszületni,
csak, ha szeretsz feszült lenni.

Én a célom megtaláltam,
sok ember él a hazámban,
szemeiket nyitogatom,
nézzenek ki az ablakon!

Hallgassanak szép szívükre,
legyen vágyuk lelkük tükre,
akarjanak merni, élni!
A haláltól nem kell félni!

Egy iskola az életünk
és amikor ráébredünk,
hogy csupán tanulni jöttünk,
eloszlik a köd fölöttünk.

El kezdünk majd tisztán látni,
egymással is jobban bánni!
Vágyainkat végigvinni,
az életvízéből inni.

Szeretni kell megtanulnunk,
s nem akadály ebben múltunk,
a jövőtől sem kell félni,
mindig csak a mában élni.

Mindőnknek van küldetése,
nincs a sorsunk kőbe vésve.
Gondolattal alakítjuk,
ahogy magunkat tanítjuk.

Ha meglelem küldetésem,
rögtön saját sorsom élem,
onnantól csak rajtam múlik,
létem mily hosszúra nyúlik.

Mert míg engem cél vezérel,
Isten támogat kezével,
megad mindent, mire vágyom,
s én teremtem a világom!

Aranyosi Ervin © 2019-11-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben


Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben

Szerelemben, nyárban,
szemed sugarában,
szíved pitvarában,
magam megtaláltam.

Szerelemben, őszben,
hosszasan időztem,
szemedben, tükörben,
fénylőn tündököltem.

Szerelemben, télben,
szíved közepében,
megtaláltam fészkem,
a szív melegében.

Szerelem tavaszban,
hitem visszakaptam,
minden pillanatban
kaphattam és adtam.

Szerelemben, szépben,
körbejártam, éltem,
szép szívedhez értem,
hónapokban, évben.

Aranyosi Ervin © 2019-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Találtam egy szotyolát


Aranyosi Ervin: Találtam egy szotyolát

Találtam egy szotyolát,
micsoda szerencse,
Ez lesz ma a vacsorám,
ha eljön az este.
Kirágom a héjából,
eszegetem kéjjel,
ám a héját sem szórom
az erdőben széjjel.
Csak az ember szemetel,
szennyezi világát,
jobb is hogyha nem teszi
ide be a lábát!

Aranyosi Ervin © 2019-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem politizálok


Aranyosi Ervin: Nem politizálok

Nem politizálok, nem bírja a gyomrom!
Ami lelkem nyomja, szó szerint kimondom.
Nem is bántok senkit, se hölgyet, se férfit,
szavaimat mégis gyakran félre értik.
Mi lehet az oka a félreértésnek,
mely nyomán lelkembe szitok szókat vésnek?
Pedig szavaimban nincsen bántó szándék.
minden gondolatom teremtő ajándék.

Nem politizálok, nem bírja a lelkem,
az életem során olyan útra leltem,
mit helyesnek vélek, amin jó haladni,
s amivel másoknak álmot tudok adni.
Persze, nem mindenkit vonzanak az álmok,
sokaknak nem tetszik, amit én csinálok.
Nem baj! Nem is fontos, vannak más utak is…
Nem politizálok, mert az az út hamis.

Nem politizálok, én inkább teremtek,
hiszem, része vagyok az isteni rendnek.
Hiszem, ha mindenki csak ennyit csinálna,
akkor kicsi hazánk újra naggyá válna.
Hiszen a gondolat teremteni képes,
s annak szép gyümölcse igazán az édes!
Amire figyelek, azt erősítem meg,
így mutatva utat igaz embereknek!

Aranyosi Ervin © 2019-11-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felhők mögé bújt a Nap

Aranyosi Ervin: Felhők mögé bújt a Nap (dalszöveg)

Felhők mögé bújt a Nap,
te is rejted arcodat.
Szomorú vagy nem nevetsz,
félsz, hogy boldog nem lehetsz.

Emeld fel a szép fejed,
tedd szebbé az életed!
Fesd arcodra a Napot,
álmodj egy szebb holnapot!

Refrén:
Gondolattal teremted a mindennapjaid.
Ha jó kedvű vagy, s élvezed, az mindennap javít.
Hálás szívvel könnyebben kapsz ajándékokat,
amiket a holnap neked,
csak neked tartogat!

Felhő mögé bújt a Nap.
Sugarai látszanak.
Csald hát elő, ha lehet,
jobb ha ő is rád nevet.

Adj másoknak is Napot,
amit küldesz, azt kapod,
éld a létet, légy vidám,
könnyebb lesz így élni ám!

Refrén:
Gondolattal teremted a mindennapjaid.
Ha jó kedvű vagy, s élvezed, az mindennap javít.
Hálás szívvel könnyebben kapsz ajándékokat,
amiket a holnap neked,
csak neked tartogat!

Gondolattal teremtesz, ha hiszed megkapod,
Hálával és mosollyal kezdj el minden napot!
Fogadd el azt, mit az élet neked tartogat,
fogadd el a megteremtett ajándékokat!

Aranyosi Ervin © 2019-11-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A hazugság ára

Aranyosi Ervin: A hazugság ára

Aranyosi Ervin: A hazugság ára

” – Aki igazat mond, betörik a fejét!”
Az igazmondásnak így veszik elejét!
Hazugok magukat ezzel igazolják,
a képmutatást a te képedbe tolják.

Ám a hazugságnak van utóhatása,
mely a kapcsolatot nyomban aláássa.
A bizalom – bizony – egy törékeny dolog,
helyrehozni nehéz, könnyen elpárolog.

Mert a hazugság, az furdalja a lelket,
lelki nyugalmadat vissza kell, hogy nyerjed!
Ki hazudik, lop is! Aztán nem nyugodhat,
soha nem lesz elég, lesi mennyit lophat.

Nem teszi boldoggá kincse, hazugsága,
álságossá válik az egész világa.
Ő sem fog már bízni, elveszti nyugalmát,
és mindenki másban hazugságot, bajt lát.

Többé nem is tudja élvezni a létet,
önmagába nézve, bánja az egészet!
Lelke fáj, fizeti a hazugság árát,
amíg át nem lépi, élete határát.

Jobb hát kimondani mindig az igazat,
mert bár a hazugság sokszor sikert arat,
ám csak úgy alszik jól igazán az ember,
ha szembe mer nézni a lelkiismerettel.

Aranyosi Ervin © 2019-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Irány Álomország

Aranyosi Ervin: Irány álomország

Aranyosi Ervin: Irány Álomország

Álom Manó álomporát
így szívom magamba,
mikor befelé tekintek,
az arcom kissé bamba.
Lassan, végül látszik rajtam.
ámulatba estem.
Álomországot bejárni
elkísér a testem…
Reggel, mikor visszatérek,
az álompor elszáll.
Az ásítás időszerű,
ébredezni kell már.
Ekkor kinyitom a szemem,
megérkezem, látod?
Szeretettel üdvözlöm
az ébredő világot.

Aranyosi Ervin © 2019-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fotelkarfa-huzat

Aranyosi Ervin: Fotelkarfa-huzat

Aranyosi Ervin: Fotelkarfa-huzat

Fotelkarfa-huzat?
Vagy kéz pihentető?
Tudom, másra vágyna,
hát nem pihentet ő!

Szeretné ha kezem,
végig menne rajta,
hogy simítsam testét,
bizony, azt akarja!

Na jó, nekem is jó
bundájába túrni,
kezdi buksi fejét,
tenyerembe fúrni.

Élvezi, dorombol,
– pihe-puha párna –
kicsit telhetetlen,
ennél is több járna!

Ím, hát legyen neked,
– élvezd ki a percet –
hiszen ezek mind-mind
szeretetben telnek.

Aranyosi Ervin © 2019-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A lét értelmét keresve

Aranyosi Ervin: A lét értelmét keresve

Aranyosi Ervin: A lét értelmét keresve

Nem vagyok több én bárki másnál,
nem is különbnek jöttem én,
és nem is költőnek születtem.
Téged szolgál a költemény!
Tehozzád szól mindegyik versem,
– vagy éppen rólad – azt hiszem.
Teszem a dolgom, amire leltem,
s értetek dobban a szívem.

Kaptam egy furcsa adottságot,
s az égiektől szavakat…
Nem fájdalmaim dobom reátok,
nem rólam szól a szavalat.
Más lelkek szólnak odafentről,
ahonnan jöttünk egykoron,
s üzennek lelkemen keresztül,
hiszen a lélek mind rokon!

Honnan jövünk, hová is tartunk,
mi végből vagyunk ma is itt?
Azt kaptuk mind, amit akartunk?
Vagy tévutakra vitt a hit?
Ezer ösvény, amit bejárunk,
s ha kell, hát találkozhatunk.
Lehet bárki a jó barátunk,
s egymásra mindenképp hatunk.

Egyek vagyunk mindenki mással,
lélek tésztából szaggatott,
csak van, ki anyagba merülve,
nem látja sosem a Napot.
A felszín nem kincsektől gazdag,
ott fent fontos: a létet értsd,
ne akarj semmit csak magadnak,
azzal mások lelkét ne sértsd!

Hiszem, hogy mind szolgálni jöttünk,
tanítani más lelkeket.
Nem állhat senki sem fölöttünk,
senki nem bánhat el veled.
Az életünk ezer tanulság,
s mi vállaltuk magunkra fel,
s attól válik gazdaggá sorsunk,
ha a lélek útjára lel.

Ezt az utat kell megtalálnunk,
s ha nincs meg, majd megint jövünk,
amíg egyszer csak megtanuljuk,
míg felnőtt lelkekké növünk.
Mi írtunk sorsot önmagunknak,
s amíg csak mást hibáztatunk,
addig utunkat nem találjuk,
csak elveszett lelkek vagyunk.

De fel a fejjel, ez az élet,
s akkor lesz szép, ha élvezed!
Ha néha önmagadba nézel,
s a lét okát felfedezed.
Saját lelkemben elmerülve,
ott várnak rám a válaszok.
Mikor értőn magamba szállok,
már értem azt, miért vagyok!

Aranyosi Ervin © 2019-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondoltam, megnézlek

Aranyosi Ervin: Gondoltam, megnézlek

Aranyosi Ervin: Gondoltam, megnézlek

Gondoltam, megnézlek,
mert régen láttalak.
Pedig én itt voltam
és téged vártalak.
Hiányoztál nekem,
mogyorót sem hoztál,
a távolléteddel
csalódást okoztál.
Szomorúan látom,
a képernyődnél ülsz,
s nem mozogsz barátom,
ürességbe szédülsz.
Állj fel a székedből,
gyere ki a zöldbe,
hozhatsz pár diót is
engem üdvözölve!

Aranyosi Ervin © 2019-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva