Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Veszekednek a verebek


Aranyosi Ervin: Veszekednek a verebek

A verebek veszekednek fent a diófánkon.
egymás szavát túlharsogó, buta veréb-kánon.
A verebek oly ostobák, veszekedve élnek,
hangoskodva kürtölik szét, hogy ők bíz’ nem félnek!
Mellettem ül a cicusom, megfigyeli őket,
oly szívesen szétkergetné az incselkedőket.

Nagy a szájuk, okoskodnak, túl üvöltve egymást,
politikán, választáson civakodnak, meglásd!
Pont a lényeget nem látják, ha veszély les rájuk,
fontosabbak nézeteik, vagy a hazug pártjuk!
Könnyű őket megvezetni, hiszen mind-mind félnek,
hatott rájuk az agymosás, már megosztva élnek!

Aranyosi Ervin © 2018-06-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egyik gyík

egyik gyík
Aranyosi Ervin: Egyik gyík

Nézd, ez egy gyík,
vagy tán kettő?
De nem látszik csak az egyik,
mivel láthatóvá lett ő,
figyel, fülel nincs-e veszély,
kell-e futni, elszaladni?
Ez persze nem holmi szeszély,
mert életben kell maradni!

Aranyosi Ervin © 2016-05-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Állj meg pajtás

állj meg pajtás
Aranyosi Ervin: Állj meg pajtás!

Állj meg pajtás, ne rohanj úgy,
élvezd inkább az életet!
Ha elveszel a rohanásban,
lesz majd, mit nem lát két szemed.
Lassíts le néha, állj meg csendben,
figyeld, hogy él a nagyvilág!
Csoda nyílik a végtelenben,
csak engedd végre hatni rád!
Csodáld és nyílj meg,
annyi szépség, keresi hozzád az utat.
Ha lassan jársz és figyelemmel,
megnyílik, s mindent megmutat.
Érted van minden, csak te érted,
azért, hogy élvezd, s felfedezd.
Csodáld a lét ezer csodáját,
s csak lelassulva érzed ezt.

Ám néha, tudom, kell a vágta,
mikor kerget a kósza szél.
Belerohansz a vakvilágba,
mert az kell, hogy szabad legyél!
Mikor a gondok földre nyomnak,
mikor a szíved fáj nagyon…
Áradj, és vágtass át a Földön,
hogy oldódjon a fájdalom!
De, aztán állj meg újra testvér,
nyugtasd meg izzó lelkedet,
Ha őrző angyalod lehagytad,
veszélybe kerül életed.
Hát állj meg pajtás, állj meg újra,
hunyd be szemed és éld a mát!
Hagyd, hogy a szíved megtanulja,
az élet lassúbb dallamát!

Aranyosi Ervin © 2016-05-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva