Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Vidám reggeli


Aranyosi Ervin: Vidám reggeli

Itt a forró, finom kávé,
tálalva a reggeli!
Szeretettől ébred szíve
annak, aki megleli.
Ropogós a péksütemény,
kés alatt terül a vaj.
Menekül a szomorúság,
elbujdokol, ami baj!
Lekvár rajzol mosolyt számra,
odakint a Nap ragyog,
csuda jó így felébredni,
máris boldogabb vagyok!

Aranyosi Ervin © 2018-04-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosolyra hajlító


Aranyosi Ervin: Mosolyra hajlító

Mosolyra hajlítom a szomorú szádat!
Ilyen komor arcra, nincsen magyarázat!
Hisz én vidámítlak, folyton nevettetlek,
nem akarlak látni hát szomorú ebnek!
Mosolyodj el végre, örülj, hogy velem vagy,
ne mondd, hogy mosolyom téged hidegen hagy!
Tudd meg, a nevetés egészséges, gyógyít!
Legyen hát új divat, ami terjed, s hódít!

Aranyosi Ervin © 2018-02-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ok a nevetésre


Aranyosi Ervin: Ok a nevetésre

Nevess a világgal, legyen jó a kedved!
Nincsen olyan lélek, aki nem nevethet!
Okot mindig találsz, csak körül kell nézned,
vagy egy vidám percet, újra felidézned.
Azt hiszed a télben nincsen vicces dolog?
Elég ha a jégen magad furán tolod!
Kicsúszik a talpad, fenekedre huppansz,
vagy épp útközben egy hóemberre bukkansz.
Máris lesz egy kedves, nevetgélő társad,
ha már kacagásra szívedet kitártad.
Együtt csúszkálhattok, közösen eshettek,
s meglásd jól fog esni ellustult testednek!
Légy hát mindig vidám, ne fogd vissza magad!
Ok a nevetésre minden percben akad!

Aranyosi Ervin © 2018-01-17
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Majdnem hó…


Aranyosi Ervin: Majdnem hó…

Az éj leplét kihasználva
fehér hó hullt a világra.
Néma csendben érkezett…

Mint egy titok, egy varázslat,
felöltöztette a fákat,
s mindent, ami létezett.

A január szórta széjjel,
felhőbe nyúlt két kezével,
s elvetette a havat.

A szél a hátára vette,
s a földön elterítette,
várva, hogy majd mit arat?

Betakarta a világot,
nemrég kibújt hóvirágot,
s üzente, hogy itt a tél!

Ha felébred majd a reggel,
találkozhat sok gyerekkel,
és tán újra visszatér.

Mert elállt a hó esése,
s nem kérdezte, nem kevés-e?
Ennyit szórt szét, ennyi lett.

Bárcsak ennél többet adna,
s ami van már, mind maradna,
de nincs hozzá jó hideg.

Hej, te tél, de fukar lettél,
nem tudjuk, hogy mitől lett tél,
ha a hó is menekül.

Ablakunkon jégvirág nincs,
hiányzik a jégbe zárt kincs,
nem varázsolsz remekül!

Leesett a hó, s már olvad,
valódi tél, ugyan hol vagy?
Úgy várnak a gyerekek!

Csak mutatod, hogy lehetne,
S rábízod a képzeletere,
mit már látvány sem etet.

Nem vívhatnak hóval harcot,
nem pirosítsz vidám arcot,
hisz a hó meg sem marad.

Hóemberek nem készülnek,
havat felhők úgy sem szülnek,
se hó, se tél nem akad!

Aranyosi Ervin © 2018-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vidám napindító


Aranyosi Ervin: Vidám napindító

Tartsd a mancsod, belecsapok,
kezdjük vidáman a napot!
Mosolyomat rád ragasztom,
vissza kapom: – Ez a hasznom!
Mert mosolyogsz, én úgy látom,
vidám lett az én barátom!
Lehet ősz, tél, s zord az idő,
a mosoly, mint virág kinő!
Kell a mozgás és a játék,
minden új nap egy ajándék!

Aranyosi Ervin © 2017-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Telihold


Aranyosi Ervin: Telihold

Kerek korong fenn az égen,
nem volt ilyen kerek régen,
Mindig hiányzott egy része,
most lett teli az egésze!

Kerek korong, vidám fényed,
izzó Naptól kölcsönkérted?
Hogy az éjben világíthass,
csillagoknak utat nyithass!

Kerek korong, Napunk párja,
ki az éji eget járja,
Néha sápadt, néha fénylő,
néha fogyó, szűken élő.

Égi tükör, Napunk mása,
csak gyengébb a ragyogása.
Éjszakai égi vándor,
társ, ha úton éjszakázol.

Kerek korong, gurulj tovább,
less meg éji, földi csodát,
a fényeddel őrizd álmom,
kísérj el, míg megtalálom.

Felhő mögé ne bújj, kérlek!
Nyújtózom, de el nem érlek.
Kerek korong, teliholdam,
halld meg szavam, hozzád szóltam!

Aranyosi Ervin © 2017-10-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyermek-lélek


Aranyosi Ervin: Gyermek-lélek

Ő még képes szívből adni,
szeretettel elfogadni,
játék közben jót tanulni,
szeretet-tengerbe hullni.

Ő még nyitott a világra,
csodálva néz a virágra.
Szívvel követi a lépted,
gondolj hát meg minden léptet!

Hagyd, hogy arca így ragyogjon,
Szép hitéből ki ne fogyjon!
Legyen vidám, éljen bátran,
legyen helye a világban!

Aranyosi Ervin © 2017-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Küldök egy mosolyt


Aranyosi Ervin: Küldök egy mosolyt

Küldök most egy mosolyt, ragyogj te is tőle!
Remélem, örömöd származik belőle!
Remélem, a szíved boldogabban dobban!
Az volt csak a célom: – Érezd magad jobban!

Talán mosolyomtól jobb lesz majd a kedved,
vidám gondolatok éledeznek benned.
Ha te jókedvű vagy, a világ megszépül,
legjobb, ha a jövőd e mosolyra épül!

Tőlem mosolyt kaptál, ne tartsd meg magadnak,
mert a többiek úgy sötétben maradnak.
Fénylő mosolyoddal, gyújtsál bennük lángot,
mosolyogtassuk meg együtt a világot!

Küldjünk hát egy mosolyt szerte a világba,
ültessünk jó kedvet, hadd szökkenjen szárba!
Virágja nyíljon ki, mag teremjen benne!
– Bárcsak minden arcon új mosoly teremne!

Küldök most egy mosolyt és te is küldd tovább,
nem kell elmondanod másoknak az okát.
Elég, ha te tudod, jobb a kedved tőle,
hadd merítsen más is jó kedvet belőle!

Aranyosi Ervin © 2017-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy óvodás napja


Aranyosi Ervin: Egy óvodás napja

Milyen is egy óvodás,
vidám kedvű és csodás,
vagyis nincs benne hiba,
ezért járhat oviba!

Az oviban rá mi vár,
sok kis pajtás, gumi vár,
és az óvó néni is,
őt szereti Pisti is.

Tudod mi az óvoda,
miért járunk mi oda?
Vígan játszunk, nevetünk,
barátok közt lehetünk.

Mesét, verset hallgatunk,
délután meg alhatunk.
Van reggeli, van ebéd,
vígan teszik le eléd.

Rajzolunk is, jaj sokat,
lemásolunk másokat,
zöldre festjük az eget,
rajzolunk rá egeret.

A fű piros, s égig ér,
szaladj gyorsan kisegér,
mert most cicát rajzolok,
kinek pocakja korog.

Rajzolok egy kis lyukat,
ahová egy nyíl mutat,
hova majd a kisegér,
ha ügyes, hát belefér.

A rajz kész van, menni kell,
a cicának enni kell!
Tálat rajzolok neki,
étellel öntöm teli.

Vár az udvar, hát megyek,
a levegőn kint legyek!
Homokvárat építek,
alagutat mélyítek.

Nézd a Piri mit csinál,
sütit süt, s rá port szitál,
sütőjébe beteszi,
s az egész csoport ezt eszi.

Na jó, számba nem veszem,
csak úgy játékból eszem,
s elképzelem, de finom,
mint a múltkori mignon.

De jó is az óvoda,
ezért is járok oda,
s látod, itt az oldalon,
elmeséltem egy napom.

Végül anyu jön értem.
– Lehorzsoltam a térdem!
De nem sírok, semmi vész,
kis baleset az egész.

– Most már mehetünk haza!
– anyunak van igaza.
Mert holnap megint jövök,
amíg nagyra nem növök.

Aranyosi Ervin © 2017-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tánc az élet

Fenyvesi Zoltán – Balerina – kis kócsag

Aranyosi Ervin: Tánc az élet

Az élet szép zenéje most magával ragad.
Ne fékezd, ne is gátold, ne fogd vissza magad!
Engedd, hogy a ritmus mozgassa tagjaid!
A lüktetés, a szép tánc a véredben lakik.
Figyeld azt, amit érzel, repítsen képzelet,
ha hagyod, a világ is táncba kezd veled!
Örülj a múló percnek, legyél könnyed, szabad,
élvezd, mert ez az élet, a röpke pillanat.
Ha hagyod – elvarázsol – örömöd megleled,
az élet így, magától történik meg veled.
Legyen a táncod könnyed, felszabadult, vidám!
Naponta, ezt a táncot, én hagyom hatni rám!
Ne maradj hát a padlón, emeld fel önmagad,
s az élet szép zenéje, lám magával ragad!

Aranyosi Ervin © 2017-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva