Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A kert őre


Aranyosi Ervin: A kert őre

Felkeltem és egy-kettőre,
felmásztam az etetőre.
Mért vagyok itt, kis barátom?
A világom jobban látom!

A kertünket felügyelem,
az egeret lefülelem,
Mindent hallok, mindent látok,
nem bízhatok mindent rátok!

Uralom hát ezt a kertet,
biztonságos, idegyertek!
Én vagyok e szép kert őre,
felmásztam az etetőre.

Madár nem jön, pedig várom,
lakat nincs az éhes számon!
De ha jönne, eggyé válnánk,
külön többé nem kószálnánk.

Ám a madár elkerül,
gyomrom korog legbelül.
Megyek, biztos vár a gazdám,
talán szárnyat is ragaszt rám!

Aranyosi Ervin © 2018-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Mindent hálásan köszönök!

Aranyosi Ervin: Mindent hálásan köszönök!

Hálás vagyok az új napért,
a kérdésre kapott válaszért,
a jó szóért, a tettekért,
az életért, mi tetten ért.

Hálás vagyok, hogy itt vagyok,
hálás, mert Napom rám ragyog,
hálásan dobog a szívem,
a hála jó, én úgy hiszem!

Hogy kaptam egy csodás napot,
hogy adhatok, hogy kaphatok,
hogy szeretet is jut nekem,
hogy vannak mások is velem.

Mert világommal egy vagyok,
mert benne élek, s alkotok,
mert elkísérnek társaim,
mert megélhetem vágyaim.

Hálás vagyok, hogy élhetek,
hogy körül vesznek életek,
Hálám az égbe felemel,
odajutsz te is velem el.

Hálás vagyok, a hála jó!
Jólétbe úsztató hajó!
A hála szolgáltat okot,
hogy egyre csak jobban vagyok.

Tudod, a hála isteni,
boldog, aki felismeri,
mert rájön, minél többet ad,
neki annál is több marad!

Hálában úszom egyre én,
nem hagyhat el így a remény!
Teszem csak szépen dolgomat,
ettől lehetek boldogabb!

Hálámmal vonzom hát a jót,
dicsérve élőt, alkotót,
elnyerve békét, örömöt.
Mindent hálásan köszönök!

Aranyosi Ervin © 2018-06-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megbocsátó mantra


Aranyosi Ervin: Megbocsátó mantra

Mindenkinek megbocsátok,
nincsen bennem félelem!
Elengedem, ami bántott,
megtisztítom életem.

Mindenkinek megbocsátok,
nincsen bennem félelem!
haragommal már nem ártok!
Önmagam nem mérgezem!

Megbocsátok önmagamnak,
jót akarok csak, tudom!
Minden perccel jobbá válok,
s megyek tovább az úton.

Magamnak is megbocsátok,
elengedem, ami bánt,
Tetteimből is tanultam,
kijavítom a hibát.

Más haragja nem bánt engem,
nem a lelkem mérgezi,
az ő dolga, hogy megtudja,
mért gondolja, mért teszi?

Mindenkinek megbocsátok,
Világommal jót teszek,
Nem bánt sértés, nem bánt átok,
napról napra jobb leszek!

Aranyosi Ervin © 2018-06-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Te vagy az én kincsem!


Aranyosi Ervin: Te vagy az én kincsem!

Te vagy a világom
méltó folytatása,
te vagy legszebb álmom
életre kelt mása.

Te vagy az életem
értelme, gyümölcse,
tanító mesterem,
világ apró bölcse!

Te rajtad keresztül
tanulok szeretni,
megértés tükrén át,
jó felnőtté lenni!

Te vagy a mindenem,
féltve őrzött kincsem,
fontosabb a létben,
hidd el kincsem, nincsen!

Aranyosi Ervin © 2017-11-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álmodom világom


Aranyosi Ervin: Álmodom világom

Álmodom világom, mással nem törődöm,
megtaláltam helyem idelent a Földön,
Hiszek önmagamban, más dolgom úgy sincsen,
lelkem mélyén ott él, bennem él az Isten!

Reggel nincs más dolgom: csak életre kelni,
itt élni a mában és örömökre lelni.
Menni az utamon, mindig csak előre,
és nem félni attól, mi lesz majd jövőre!

Nem fáj már a múltam, mindent megbocsájtok,
haragba, vagy dühbe nem horgonyoz átok.
Jövőmtől nem félek, hiszen én teremtem,
a lelkemben épül, létre jön majd bennem!

Álmodom világom, álmodom, s csodálom,
szabad akarattal mind valóra váltom,
kézzel foghatóvá, élhetővé válik,
nem rettegek többé nem lévő halálig!

Álmodom világom, életem csak játék,
amivé akarnék, én pont azzá válnék!
Minden gondolatom varázsolni képes,
szeretettel jutok el mások szívéhez.

Világot álmodom, napról napra szebbet,
ahol az emberek őszintén szeretnek.
Nem is kéne egyéb, annyi, hogy megértsék,
egymás tiszteletét a szívükbe véssék!

Világot álmodok. Teremthetnénk együtt!
Ami eddig bántott, jobb ha elfeledjük!
Egy léggömbbe zárva szálljon fel az égre,
tűnjön el szívünkből, s ne bánthasson végre!

Álmodjunk hát olyat, ami jó szívünknek,
melytől minden percünk boldogabbnak tűnhet,
és ha hiszünk benne, valósággá válik,
lehet egy szebb élet, boldogabb világ itt!

Ez az álom könnyen valósággá válhat,
ha a szándék megvan nálam is, meg nálad!
Sérelmeid dobd el, ne dédelgesd őket,
tanítsd meg szeretni a ma még esendőket.

Álmodom világom, álmodj együtt vélem,
a szeretet győz majd, – Én nagyon remélem!
Váljon ez a világ élhetőbbé, szebbé,
váljon minden lélek szívből szeretetté!

 Aranyosi Ervin © 2017-10-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

a

By

Aranyosi Ervin: Köszönet Anyának

Festmény: Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Köszönet Anyának

Egész évben ünnepeltem,
neked tündöklött a kertem,
neked nyílott száz virágom.
Tőled kaptam szép világom.

Mindent, mim van, tőled kaptam,
nyelvben, szóban, gondolatban,
te voltál az én forrásom,
tőled ered a tudásom.

Mozdulatom tőled ered,
minden rajzom áldja kezed,
minden szavam a tiéd volt,
hálaadó szép igét szórt.

Egy darab vagyok belőled,
álmaid is rólam szőtted,
s ha jót adok a világnak,
azzal is csak téged áldlak!

Föld voltál s én mag a földben,
tápláltál, míg nagyra nőttem,
s azzá váltam, kivé lettem,
mindig őrködtél felettem.

Óvtál széltől, óvtál bajtól,
tűző naptól, zivatartól,
fájdalomtól, félelemtől,
s meséltél az életemről.

Nagy a világ, cseppek vagyunk,
s reméljük, hogy nyomot hagyunk,
s ha világunk békés tanya,
neked köszönhetem, Anya!

Aranyosi Ervin © 2017-05-07.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tisztelet


Aranyosi Ervin: Tisztelet

Tisztellek, mert lehajoltál,
emberszámba vettél.
Nem vezetett önző érdek,
csak szívből szerettél.
Boldoggá tesz kedvességed,
nyílt elfogadásod,
figyelmedet adod nekem,
és odaadásod.
Nem kritizálsz, nem ítélsz meg,
elfogadsz ilyennek,
szeretettel behódoltál
érző, szép szívemnek.
Hálás vagyok, hogy ismerlek,
szebbíted világom,
gyönyörűség a lelkemnek,
ha arcodat látom!

Aranyosi Ervin © 2017-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek önmagamban

Hiszek önmagamban
Aranyosi Ervin: Hiszek önmagamban

Hiszek önmagamban, s hiszek Istenemben,
tudom, mennyi mindent rakott össze bennem.
Képessé tett engem talpamon megállni,
lelkem erejével jó emberré válni.
Adott nekem áldást, képzeletet, látást,
ötleteim által szép valóra váltást.
Teremtés erejét reám is ruházta,
tökéletes mását bennem megmintázta!
Hagyott arra módot, hogy néha hibázzak,
és adott figyelmet, hogy erre vigyázzak.
Adott szeretetet, szebbítsem világom,
s csupán rajtam múlik, hogy milyennek látom!
Hiszek önmagamban, s persze hiszek benne,
nélkülünk a világ csak szegényebb lenne!

Aranyosi Ervin © 2016-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Meglepetés

meglepetés
Aranyosi Ervin: Meglepetés

Ma már nem maradok itthon,
gondoskodtam róla!
Igaz, ma majd itthon marad,
az ennivalója.
Lesz majd egy kis meglepetés,
én már alig várom!
Így fogom ma felfedezni,
távoli világom…

Aranyosi Ervin © 2013-09-16.
A vers megosztása, másolása
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Lemondanék a…

Lemondanék a haragomról,
arról, mi lelkem mérgezi!
S megpróbálnám megérteni,
hogy ezt a másik, miért teszi?

Lemondanék a fájdalomról,
amely egy apró jel csupán,
hogy letértem az igaz útról,
s rossz felé megyek csak bután.

Lemondanék a kincseimről.
A pénz, lelket nem boldogít!
És élményekkel gazdagodnék,
– szeretnék szívből valakit.

Lemondanék a hatalomról,
nem uralnék más lelkeket.
Örömöt adnék, boldogságot,
szétosztható szeretetet.

Lemondanék a lemondásról,
s elfogadnám, amit kapok.
Befogadnám e szép világot,
s érezném, vele egy vagyok.

Lemondanék rangról és címről,
maradnék porszem, boldogan.
Porszem csupán, az út porából,
aki a szél hátán rohan.

Lemondanék a fájó múltról,
amin már nem segíthetek.
A mában élném szép világom,
s örülnék, hogy itt lehetek.

Lemondanék a jóslatokról,
s teremtenék egy szebb jövőt.
Szabaddá tenném, felemelném,
s támogatnám a felnövőt.

Lemondanék a terheimről,
amit az élet rám rakott.
Hiteimről, amit megtanultam,
s hittem, hogy velük egy vagyok.

Lemondanék a harcaimról,
s nem lennék rögtön ellenem.
Nem háborúznék a világgal,
így lenne minden EGY velem.

Lemondanék a KÉTségekről,
tudván a jó, s rossz egy dolog.
Eggyé szeretném a világot,
legyünk MI mind-mind boldogok.