Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Köszönöm, hogy barátom vagy

köszönöm hogy barátom vagy
Aranyosi Ervin: Köszönöm, hogy barátom vagy

Köszönöm, hogy befogadtál
szíved közepébe!
Köszönöm, hogy élni hagytál,
s ne kérdezd elég-e?
Úgy hiszem, hogy attól lesz szép,
ez a mi világunk,
közös céllal, szeretettel
egymás mellé állunk.
Együtt könnyebb átvészelni
vihart, s nehézséget,
minden, ami fájó, bántó,
hamarabb ér véget.
Összefogva, támogatva
erősebb a létünk.
Köszönöm, hogy barátom vagy,
s közös útra léptünk.

Aranyosi Ervin © 2016-02-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Isten galambjai

Aranyosi Ervin: Isten galambjai

Aranyosi Ervin: Isten galambjai

Isten galambjait is meg kell etetni!
Minden teremtményét érdemes szeretni.
Mert a szív-szeretet, jól esik szívemnek,
ezért szórok magot a sok nincstelennek.

Tudod, a világunk is sokkal szebb lenne,
ha önzés, irigység a lelkekből kiveszne.
Hisz van annyi étel szerte a világon,
juthat mindenkinek, és én nem sajnálom!

Mire jó a kincse, annak aki gazdag,
ha csak összegyűjtik, senkinek sem adnak?
Minek is gyűjtenek mesés gazdagságot,
ha éhezni hagyják, majd a fél világot?

Aranyosi Ervin © 2014-01-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Mi a jó az ölelésben?

Aranyosi Ervin: Mi a jó az ölelésben?

Szívünk közelebb ér, most egyszerre dobban.
Mit is szeretek én, ebben a dologban?
Mi lehet csodaszép, s jó az ölelésben?
– A szíve dallamát, az enyémbe véstem.
Így mutatjuk ki az összetartozásunk?
Szeretetburkunkat, azt, hogy Ő a társunk.
Azt, hogy kapcsolatunk bizalomra épül,
s általa világunk napról-napra szépül…

Aranyosi Ervin © 2013-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Földünk, világunk


Aranyosi Ervin: Földünk, világunk

Tudod a Föld egy óriás labda,
gurul körbe a nap körül.
Gyönyörű kék sok-sok darabja,
ahol a víz, a tenger ül.
Zöldek a rétek és az erdők,
ahol élnek az állatok.
Fehérek fenn a bárány felhők,
ahol csak gépen szállhatok.

Amerre nézel láthatsz szépet,
nappal a nap reád ragyog,
éjszaka meg, ha holdad nézed,
pislognak rád a csillagok.
Nézz meg egy gyönge kis virágot,
nincs két egyforma levele,
kis szirmokat a Napra tátott,
sosem tud betelni vele.

Nézz meg egy fát, erős a törzse,
öleld csak át, ha kedveled!
Földi erőket gyűjtve össze,
feltölti cseppnyi testedet.
Földünkön él megannyi állat,
láthatsz vizekben halakat.
S ha szemed felhőket csodálgat,
arra repülnek madarak.

Vannak vadak, kik vadon élnek,
s olyan, mely ember körül él.
Van, mely örül, hogy velünk élhet,
s van, mi rejtőzik, mivel fél.
Tekints reájuk szeretettel!
Földi lakók ők, tudhatod.
Legyen jó gazdájuk az ember,
becsülj meg minden állatot!

Nézd meg az emberek világát,
Szerethetők mind, úgy hiszem!
Egynek sem lelnéd pontos mását,
különbözünk mind, ennyien.
A változatosság gyönyörködtet,
vannak hát jók és kedvesek.
S vannak, kik jót tanulni jöttek,
s vannak még “vadóc” emberek.

Szeretnéd Őket jobbnak látni?
Küldj hát nekik egy szép mosolyt!
Cserébe nem kell semmit várni,
de tudd, szívükbe fény hatolt.
Varázsold szebbé, most a földet,
legyen boldog, ki rajta él!
S ahogy nősz, jön majd száz más ötlet,
hogy boldog földlakó legyél!

Aranyosi Ervin © 2012-02-13.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva