Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hoztam ezt a rózsát


Aranyosi Ervin: Hoztam ezt a rózsát

Hoztam ezt a rózsát neked,
mert tudom, hogy szereted,
s ki szereti a virágot,
az rossz ember nem lehet!
Ezt Te tudod még fokozni,
– engem is tudsz szeretni.
Ezért szoktunk játszadozni,
s rengeteget nevetni!

Aranyosi Ervin © 2021-08-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mai locsolóvers

Aranyosi Ervin: Mai locsolóvers

Álarc mögé dugtuk arcunk,
levesszük, ha inni kell!
Járjuk végig a világot,
vírus nélkül, kölnivel.
Akit aztán meglocsolunk,
elmúlik a félelme,
nem retteg már a járványtól
gondolkodó, ép elme.
Virágoknak locsolás kell,
nehogy elhervadjanak,
áprilisi kikelethez,
erőt, hitet adjanak!
A kölni is fertőtlenít,
s szépek lesznek a lányok.
Versikémmel szép Húsvétot,
vidám kedvet kívánok!

Aranyosi Ervin © 2021-04-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üdvözöljük a tavaszt!


Aranyosi Ervin: Üdvözöljük a tavaszt!

Vártam már, hogy beköszöntsön,
napfényével nyakon öntsön!
Színeivel felvidítson,
újra életre megtanítson!
Úgy vártam már a tavaszt!

Untam már a ridegséget,
vártam a tél, érjen véget!
Nyíljon virág, Nap ragyogjon!
Vidámságunk ki ne fogyjon!
Vizet és mosolyt fakaszt!

De jó, érzem újra élek,
fák a tavaszról mesélnek,
rügyet bontva öltözködnek,
levelekről álmot szőnek,
s nem hallunk tőlük panaszt!

Jöjj, csak hagyd ott téli álmod,
fénnyel töltsd meg szép világod!
Engedd lelkedet dalolni,
szíved tavasz nyelvén szólni,
ismételje ugyanazt!

Itt a tavasz, kék az égbolt,
nagyon vártuk, milyen rég volt,
megújul a föld, a rét,
figyeld csak a kezdetét!
Figyeld, nehogy elszalaszd!

Ha jól figyelsz, te is látod,
sok kedves, vidám barátod,
ágról ágra ugrik, repked,
vidámságot keltve benned,
búbánatot elhalaszt!

Táncra kél a lét, a Földön,
erre én is készülődöm,
ébredjetek emberek,
jobb kedvűbbek legyetek,
s üdvözöljük a tavaszt!

Aranyosi Ervin © 2021-03-06..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tiszta lélek


Aranyosi Ervin: Tiszta lélek

Lelke tiszta, mint papírlap,
melyre bármi írható,
őrizd meg a tisztaságát,
maradjon hitet adó!

Szeretettel ápold lelkét,
hadd nyíljon ki, mint virág!
Mutasd neki, alapjában
csodálatos a világ!

A természet száz csodája,
legyen kincse, amit óv,
fogadja be a szépségét,
és hadd játsszon álmodót!

Mozgasd meg a képzeletét,
mint pillangó szárnyait!
Mutasd meg, hogy csodáinak
mása szívében lakik!

Tegye szép lelkét szabaddá,
nyíljon meg a képzelet!
Hadd árasszon szép lelkéből
angyalhangú éneket!

Legyen boldog, s tegye azzá
az élő környezetét,
elmondhassa önmagáról,
az ő lelke csodaszép.

Hadd szebbítse a világot,
tegye jobbá, ha lehet,
hadd áradjon világára
szívéből a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2020-09-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A krumpli manó

Festmény: Hartman Anikó

Aranyosi Ervin: A krumpli manó

Egyszer volt, hol nem volt, élt egy krumpli manó.
Egy föld alatt lakó, krumplik közt suhanó.
Komoly feladatott kapott minden évben,
a krumplik gumóit nevelgette szépen.
Tavasszal az ember a krumplit elültette,
mert a krumplis tésztát igencsak szerette.
Aztán gondozgatta, locsolgatta szépen,
várta, hogy kikeljen kertje közepében.

A manóra pedig sok-sok feladat várt,
de krumpli manó volt, tudta hát a dolgát.
Szeretgette őket, s etetgette gyakran,
szép szavakat dúdolt minden pillanatban.
Hej, azokat pedig a krumplik szerették,
ezért a manónak kívánságát lesték.
Szépen növekedtek, mosolygóssá váltak,
és a kert közepén szépen sorba álltak.

Szárat növesztettek, levelet hajtottak,
csoda szép csoportot, krumpli sor alkottak.
A levelek mentén krumplivirág nyílott,
s hogy manójuk is van, őrizték a titkot.
Az ember meg büszke volt a krumplijára,
locsolta is szépen, gyakran megkapálta,
s azt hitte a krumpli csakis az ő műve,
dolgozott is érte, munkába merülve.

Csakhogy manó nélkül nem ment volna sokra,
de nem tudott róla, nem lelt rá az okra,
hogy a manó bizony krumpliját nevelte,
– bár a krumplis tésztát ő még nem ismerte.
Így telt múlt az idő, a virág leszáradt,
mind-mind földre hullott, elhagyva a szárat.
A szár is elszáradt, s vele a levele,
s jött az ember, hogy a gumót összeszedje.

Hozta az ásóját, hogy földből kiássa,
hogy krumpli termését végre egyben lássa.
Ám mikor a földből egyet kifordított,
valaki a mélyből jó nagyot ordított.
– Hé, te melák ott fent, mit képzelsz magadról?
– kiabált a manó, nem látva haragtól!
– Ezek az enyémek, mind-mind nekem nőttek,
tőlem lettek szépek, nekem tündököltek.

Az ember kereste, honnan jön e szólam,
és csak ásott tovább, kíváncsian, szótlan,
és pár pillanat múlva végre megtalálta,
mert a krumpli manó büszkén útját állta.
A pöttömnyi jószág vele szembe nézett,
– Hagyd azonnal abba, most, ezt az egészet!
Hiszen a sok krumpli, így mind meg fog halni,
nem lehetsz oly gonosz, hogy fel akard falni!

Az ember meglátta, s rögtön felemelte,
szeméhez emelve, tenyerére vette.
– Hát te ki vagy, mi vagy és mit akarsz tőlem?
Bohócot még te sem csinálhatsz belőlem!
A krumpli az enyém, hiszen én ültettem,
egy egész nyáron át szépen megműveltem,
ezért a gumója, mind csak engem illet,
ebbe beleszólni senkinek sem illett!

Aki elvetette és aki gondozta,
azé lesz a termés, ne gondolj hát rosszra!
Hogy megszerzed tőlem, azt én nem hagyhatom,
mert kell ez a krumpli nekem, nagyon-nagyon!
S lám a manó leült, aztán sírni kezdett,
apró kis szeméből könnyeket eresztett.
– Hát a szeretgetés, amit nekik adtam,
kárba ment a végén, egy rossz pillanatban?

– Hiába etettem nyáron egyre őket,
nekem semmi sem jut, csak bánatom nőhet?
Sírt hát keservesen a kis krumpli manó:
– A manó szeretet semmire se való?
És az ember nézte, s nagyon megsajnálta:
– Nem járhat így pórul a krumplik barátja!
– gondolta magában és ötlete támadt,
kitalált valamit, valami vidámat!

– Hej, te krumpli manó, mond, mit szólnál hozzá,
ha a kedvességed krumplid viszonozná.
Meghívnálak téged egy krumplis tésztára,
ez lenne a munkád fizetsége, ára.
A kis krumpli manó gondolkodni kezdett,
a barátkozáshoz ez lenne a kezdet?
– Hát jó, próbáljuk meg, aztán, mikor jöjjek,
mire finomságod már puhára főzted?

– Gyere holnap délben! Vendégül látnálak,
érezd meg az ízét a krumplis tésztának.
Hiszem, ha megtudod, milyen finom étel,
akkor végre mindent szépen majd megértel.
Mért ültettem krumplit és miért műveltem,
mért volt fontos helyen, odakint a kertben.
S hiszem, ha majd jól laksz, jóízű tésztával,
megérted mit művel az ember krumplijával.

Gyere be a kertből, holnap épp pont délre,
én a krumplis tésztát megfőzöm ebédre,
és ha ízlik neked, biztos megígéred,
hogy felelős munkád máskor is elvégzed.
Másnap a mi manónk illendőn megjelent,
mert tudta a hívás, tiszteletet jelent.
A krumplis tésztából oly nagyon jól lakott,
hogy ehhez a koszthoz jó nagy kedvet kapott.

Azóta is mindig krumplikat nevelget,
szeretgeti őket, és őrzi a kertet.
Tudja már, az ember miért ültet krumplit,
hogy csinál gombócot, derelyét, meg nudlit.
A manó is eszik néha krumplis tésztát.
Ám mikor krumplit szedsz a krumplikat nézd át,
mert a manó bizony úgy hasonlít rájuk,
nehogy megtévesszen szép krumpli ruhájuk!

Aranyosi Ervin © 2020-07-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…


Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…

Tőled kaptam a legnagyobb csodát,
az életem, és annak első mosolyát.
Hála neked, hogy élek, s itt vagyok,
valamit ebből tán vissza is adhatok!
Gondoskodtál, hogy emberré legyek,
mutattad azt, hogy mikor mit tegyek,
tőled kaptam az anyanyelvemet,
hogy elmondjam érzéseim neked!

Élő vagyok, neked köszönhetem!
Egy szép világot adtál énnekem.
Széltől is óvtál, féltettél nagyon,
ezt visszaadni, tán sohasem tudom!
De kaptam én tőled sok más csodát,
mit szívemből neked adhatok át,
mert elültetted a szeretet-magot,
most kivirágzott, s tőlem megkapod!

Szeretetem, s a hálám mind tiéd,
az életem kincsét teszem eléd,
mert jár neked, melegíti szíved,
s bárhova mész, ezt magaddal viszed!
Megköszönöm, hogy te vagy az ANYÁM,
az életet, s hogy volt gondod reám!
Teszek róla, hogy boldog, s büszke légy,
a szívemet, hálám teszem eléd!

Tőled lettem, én általad vagyok,
s érted ragyognak ott fenn a csillagok,
neked nyílik minden élő virág,
csak tőled szép és teljes a világ!
Köszönöm hát a mesés életet,
hogy létezem, s itt lehetek veled,
a boldogságom, álmom, örömöm,
mindazt mit adtál, szívemből köszönöm!

Aranyosi Ervin © 2020-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tiszteld az élőt!


Aranyosi Ervin: Tiszteld az élőt!

Letéptél egy kis virágot?
Elvettél egy életet!
Elhervadt kezedben, látod?
Boldog volt, míg élhetett!
Világnak szépségét adta,
nem bántott senkit sosem.
Angyalok sírnak miatta,
éldegélt a porban lent…

Mi lesz, ha egy nap rád taposnak,
kitépik érző szívedet?
Nem adnak esélyt holnapodnak,
s éreztetik a kínt veled!
Ha holnap te válhatsz virággá,
és mások írják sorsodat?
Ha száműznek, hogy menj világgá,
vagy elvágják a torkodat!

Mi lesz, ha gyökered veszted,
s nem marad élő kapcsolat.
Ha rád adnak súlyos keresztet,
s mások írják sorsodat.
Ha mások döntenek feletted,
s elvész az élő, szép világ,
ha visszaüt majd súlyos tetted,
s te leszel az a kis virág.

Letéptél egy kis virágot?
Mától kezdve ezt ne tedd!
Hadd maradjon élőn áldott,
tiszteld meg az életet!
Ott csodáld meg kinn a réten,
hadd viruljon színesen,
hogy az élők közeledben
maradjanak szívesen!

Aranyosi Ervin © 2020-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Derűd szórd szét!

Aranyosi Ervin: Derűd szórd szét!

Keress okot a nevetésre,
a szép dolgokat vedd csak észre!
Ne sírj, panaszkodj szüntelen,
ne hagyd, lelked feszült legyen!
Lazíts és élvezd ki a percet,
s amíg akad, s van kit szeretned,
szánj időt rá és adj figyelmet!
Legyen a párod, jó barátod,
bárki, akiről szólhat álmod,
legyen akár a gyermeked,
nyisd rá megértőn szemedet!

Nevetni kell! Sokat beszélni,
a pillanatban mélyen élni,
s élvezni azt hogy itt lehetsz.
Ennyit magadért megtehetsz!
Ha adsz, majd kapsz is, ez a dolgod,
a lét a pillanattól boldog,
mikor érzéssel megtelik,
feltöltődnek a sejtjeid.
Vidám lehetsz a nevetéstől,
mosolytól, kedves szívveréstől.

Nevess, ez fájdalomra gyógyír,
vidámítson ezernyi jó hír,
keresd a fényt a földi létben,
a természetben, napsütésben,
este a Holdban, csillagokban,
a kikelt, földbe szórt magokban,
melyek élednek, s nem haboznak,
rügyet, virágot, élményt hoznak,
színezve véle életed.
Csak annyi kell, hogy észrevedd!

Mindenkinek köszönj mosollyal,
rajzolj mosolyt szép szóval, tollal!
Fesd szebbé ma még szürke világod,
válts csak valóra színes álmot!
Mutasd csak meg, mire vagy képes,
juss el a másik szép szívéhez!
Melengesd lelked mosolyával,
emeld fel szíved szép szavával!
Derűd szórd szét, mint sors magot,
amelyben lelked ott ragyog.

Aranyosi Ervin © 2019-10-24.
A vers megosztása, másolása, csak a vers előtt a szerző nevével és a vers címével, valamint a versszakok megtartásával együtt engedélyezett.

Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ma van anyám napja!


Aranyosi Ervin: Ma van anyám napja!

Álmodó reménnyel a világra hoztál,
bimbózó lelkemmel megajándékoztál.
Életem kezdetén útitársam lettél,
megtapasztalhassam, hogy Angyalnak születtél.
Nem tudtad ki vagyok, egyszer mivé válok,
valódi utamra, vajon rátalálok?
Bíztál önmagadban, anyai szívedben,
s nem ingathatott meg semmi a hitedben.

Hisz az első perctől csodát láttál bennem,
s mutattad az utat, jóvá hogy kell lennem,
meggyújtottad bennem értelem-gyertyámat,
s őrizted lángomat, mely javamra válhat.
Főleg tőled lettem azzá, kivé váltam.
Tápláltál, figyeltél, amíg lábra álltam,
Te adtad a számba édes anyanyelvem,
hited palántái nyílhattak ki bennem.

Ha kellett őrizted sírós betegágyam,
biztattál, érjem el minden kedves vágyam!
Ápoltál, etettél, emberré te tettél,
öleltél, ha tudtál, s csendesen szerettél.
Amit életedben kaptál, tovább adtad,
minden, mivé váltam, tőled van, s miattad!
Hogy köszönhetném meg, hálával, virággal?
Te ismertettél meg az egész világgal.

Köszönöm jó anyám, hogy fiad lehettem,
s a csoda csíráját észrevetted bennem,
s hagytad kifejlődni, gondoztad lélekkel,
s megajándékoztál gyönyörű évekkel.
Hát most rajtam a sor, mindezt visszaadjam,
hogy a gyűjtött kincsem lábad elé rakjam,
hadd teljen meg szíved méltó büszkeséggel,
szívem hálájával, sok szeretetével.

Hálás az én lelkem, hogy neked születtem,
hogy a te gyermeked, utódod lehettem,
köszönöm figyelmed, angyali jóságod,
s igyekszem okozni egy kis boldogságot.
Fogadd kis virágom, apró kis jelképem,
mellyel most köszönöm tőled kapott létem.
Remélem, a szíved boldog, mikor kapja,
ez ma csak rólad szól, ma van Anyám napja!

Aranyosi Ervin © 2019-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Textil-festmény: Kerekes Éva

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Eljött lám a tavasz. Kertészkedni kezdek,
életet lehelve kiskertembe én.
Tavaszi bimbókból szép virágok lesznek,
s kibújik a földből a zöld vetemény.
Kis ásó, gereblye, és a metszőolló,
tudja már a dolgát, hát szorgoskodom.
Madárdal is hangzik, a tavaszról szóló,
megújul a kertem, mert gondoskodom.

Így járulok hozzá én a teremtéshez,
megtisztul a világ, takarít a szél.
Egy kis eső kéne a korai vetéshez,
mely életet adva a földhöz beszél.
Egy fekete rigó fütyül fenn az ágon,
szerelemre hívó, kedves szerenád.
– Ettől keletkezik új élet a nyáron,
ha leendő párod felfigyel reád?

Éled a természet millió csodája,
nárcisz és tulipán kidugja fejét.
Apró, kis rügyekkel az orgona ága
ígéri, virága lesz gyönyörű szép.
Ébred a szerelem és a gyümölcsfáink,
virágokat szórnak, méhcsalogatón.
Kezdődik a holnap, s gyönyörűnek látszik,
remény és hit éled, szívünkre hatón.

Aranyosi Ervin © 2019-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva