Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Jó reggelt, jó reggelt!


Aranyosi Ervin: Jó reggelt, jó reggelt!

Jó reggelt, jó reggelt!, ébredjetek szépen!
A Napocska is felébredt, s fent jár már az égen.
Körülnézett a világban, s annyi mindent látott,
például egy oroszlánt, mely szájat nagyra tátott.

Na, nem azért, hogy megegyen, nem volt éppen éhes,
csak ásított. Felébredni, most már esedékes!
A Napocska tovább járta az égen az útját,
s meglátta a cifra kaput, s az életvíz kútját.

Annyi mindent látott már ma, te még mindig alszol?
Pedig kint a zöld erdőben csodás madárdal szól.
Ébredj te is, nyisd ki szemed, gyere ki a rétre,
nézz jól körül és meséld el, hogy mit veszel észre?

Látod-e a fák tövében az ezer virágot,
észreveszed az őzikét, ki friss füvet rágott?
A szél hátán látsz-e vidám madarakat szállni,
látsz-e bábot, ami éppen lepkévé kezd válni?

Látsz-e sebes kis patakban halat úszni gyorsan,
észreveszel kis libákat, ahogy mennek sorban?
Kisnyulat, mi fürgén ugrál cikk-cakkban cikázik,
tücsköt, amely hegedűjén vidám kis dalt játszik?

Ébredj tehát hálás szívvel, élvezd a világot,
legyen tőled az is hálás, aki téged látott.
Mosolyodat öltsd magadra, legyen jó a kedved,
mint a Napnak az égbolton, olyanná kell lenned!

Szórd hát szét a szereteted, ahogy Nap a fényét,
tedd boldoggá körülötted világod sok lényét!
Ébredjenek kedvességre, mosolyra, jó szóra,
teljen szépen és vidáman mától minden óra!

Aranyosi Ervin © 2018-01-18
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Diófalevelek…


Aranyosi Ervin: Diófalevelek…

Diófánk szanaszét leszórta levelét,
eső megsiratta, rácseppentve levét.
Szaladt a szél gyorsan, szárítja lelkesen,
hogy a sok szép levél nehogy nedves legyen.

Jöttek a gyerekek, néhány gereblyével,
hogy a sok szép levél ne maradjon széjjel.
A föld levegőzzön, mikor jön a tavasz,
sarjadjon a jó fű, ne lehessen panasz.

Hoztak pár fadézsát, abba összeszedték,
ez a sok szép levél a nyárról csak emlék.
Emlék a tavaszról, rügyet bontó ágról,
melyre a napsugár levélkét varázsol.

A tavaszi divat üde, friss és zöld lett,
és ezt kiszínezni nem ártott egy ötlet.
Így hát áprilisban barkákat növesztett,
sárgászöld függőkként ágon csüggedeztek.

Az ágak végein sárgás kis csomókban,
apró termő-virág fürdött virágporban,
valahányszor mikor szélúrfi arra járt,
sárgás virágporral szórta be a határt.

Hosszú szép szárakon nőttek a levelek,
legtöbb átellenben egymásra nevetett,
de a szár végében is akadt egy levél,
ki a többiektől sokkal messzebb elér.

Hét-kilenc levélke nőtt a hosszú száron,
s bizony tenyérnyire megnőttek nyáron.
Aztán eljött az ősz és ők útra keltek,
leszálltak a fáról, földön megpihentek.

Néha őszi széllel vidám táncot jártak,
s mikor elfáradtak, megpihenni vágytak.
A gyerekek előbb benne hancúroztak,
aztán elszaladtak gereblyéket hoztak.

Mintha újra, újra felráznák a dunyhát,
felpúposították, amíg meg nem unták,
aztán fadézsákba vígan összeszedték,
s egy külön gödörben a komposztba tették.

Aranyosi Ervin © 2017-11-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vidám napindító


Aranyosi Ervin: Vidám napindító

Tartsd a mancsod, belecsapok,
kezdjük vidáman a napot!
Mosolyomat rád ragasztom,
vissza kapom: – Ez a hasznom!
Mert mosolyogsz, én úgy látom,
vidám lett az én barátom!
Lehet ősz, tél, s zord az idő,
a mosoly, mint virág kinő!
Kell a mozgás és a játék,
minden új nap egy ajándék!

Aranyosi Ervin © 2017-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kis szamár


Aranyosi Ervin: Kis szamár

Kiabál a kis szamár:
– Anya gyere vissza már!
Mért hagytál itt egyedül?
Hiányzol ám legbelül!
Hiányzik a meleged,
kihűl így a szeretet.
Hiába a sok virág,
veled teljes a világ!

Aranyosi Ervin © 2017-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vadgesztenye


Aranyosi Ervin: Vadgesztenye

Barna vadgesztenye kibújt a burkából,
így vett tudomást a környező világról.
Ősszel született meg, lassú vajúdással,
megtelt kicsiny lelke tápláló tudással.
Szülő fája kincsét hordozza magában,
gyökeret ereszthet termő föld gyomrában,
apró fává nőhet ha a lét akarja,
hosszú pici törzsből kinőhet a karja.
Ágakat növeszthet, leveleket bonthat,
aztán mikor felnő szép virágot onthat.
Anyja lehet később barna gesztenyéknek,
akik ága között kisgyermekként élnek…

Aranyosi Ervin © 2017-10-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mi lehet?


Aranyosi Ervin: Mi lehet?

Kicsi, sárga és sipákol,
gondolkodom, mi lehet?
Dülöngélve rohangászik,
s megitta a vizemet.
Oly árva a pici lelke,
nem leli a mamáját,
na, de azért megdézsmálta
Mirci macska kajáját!
A vízében jól megfürdött,
úszott benne néhány kört.
A virágot megcsipkedte,
egy poharat, összetört.
Kicsi, sárga és rendetlen,
de mégis szerethető…
Segítek hát megkeresni,
honnan tévedt ide Ő?

Aranyosi Ervin © 2017-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tacs-ko-libri


Aranyosi Ervin: Tacs-ko-libri

A tacs-ko-libri, kutyamadár,
igen furcsa szerzet,
különleges alakjával
szép hírnevet szerzett!
Biztos te is hallottál már
rádióban róla,
sosem látták apró lábán
járva, kutyagolva.
Mint kolibri, könnyen szálldos
virágról virágra,
nem izgatja politika,
tesz ő a világra!
Nem izgatja nemes lelkét
semmiféle nézet,
szorgalmasan gyűjtögeti
virágból a mézet.
Hogy melyik méz, mire való,
rögtön kiszagolja,
s kinyomozza, hogy hány békát
evett ma a gólya.
A tacs-ko-libri, kutyamadár
szeretetre éhes,
alapjában nem harapós,
inkább bújós, édes!

Aranyosi Ervin © 2017-09-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Küldök egy mosolyt


Aranyosi Ervin: Küldök egy mosolyt

Küldök most egy mosolyt, ragyogj te is tőle!
Remélem, örömöd származik belőle!
Remélem, a szíved boldogabban dobban!
Az volt csak a célom: – Érezd magad jobban!

Talán mosolyomtól jobb lesz majd a kedved,
vidám gondolatok éledeznek benned.
Ha te jókedvű vagy, a világ megszépül,
legjobb, ha a jövőd e mosolyra épül!

Tőlem mosolyt kaptál, ne tartsd meg magadnak,
mert a többiek úgy sötétben maradnak.
Fénylő mosolyoddal, gyújtsál bennük lángot,
mosolyogtassuk meg együtt a világot!

Küldjünk hát egy mosolyt szerte a világba,
ültessünk jó kedvet, hadd szökkenjen szárba!
Virágja nyíljon ki, mag teremjen benne!
– Bárcsak minden arcon új mosoly teremne!

Küldök most egy mosolyt és te is küldd tovább,
nem kell elmondanod másoknak az okát.
Elég, ha te tudod, jobb a kedved tőle,
hadd merítsen más is jó kedvet belőle!

Aranyosi Ervin © 2017-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívedből mosolyogj!


Aranyosi Ervin: Szívedből mosolyogj!

Szívedből mosolyogj, arcod legyen tükre,
meleg ragyogását szórd mindegyikünkre!
Áradjon a mosoly, ne is legyen gátja,
mind vegye magára, ki mosolyod látja!
Fáradó szíveket mosoly melegítsen,
s lássák, hogy reájuk mosolyog az Isten,
mert a mosolyodat ajándékba kaptad,
s a Föld is mosolyog – láthatod – alattad!

Légy te mosoly-osztó, s ragyogtasd világod,
szeretet tüzétől, lét vízétől áldott.
Gondolatot szülő, szavakkal teremtő,
lágyan simogató, langyos, nyári szellő!
Más lelkeket etess élő szeretettel,
maradék mosolyod holnapra is tedd el!
Merj álmodni nagyot, élvezz minden percet,
légy jelen a mában, mint egy játszó gyermek!

Arcod legszebb dísze legyen hát mosolyod!
Benne az öröklét csíráját hordozod.
Ez a mag kikelve szép virágot nyithat,
amely boldogító létet bizonyíthat.
Nyisd hát meg szívedet, mosolyogni tessék!
Mosolyodat látva mások elhihessék:
– Lehet szépen élni, élvezve a létet,
fényben tündökölve láttatni a szépet!

Fényszóró a mosoly, arcokra sugárzik,
melegséget hintve, szép szívekbe mászik.
Mutatja az utat egy szebb világ felé,
boldog élet magját ültetve el belé!
Locsold szeretettel a kikelő magot,
s legjobb, ha virágját ajándékba adod,
s meglásd, ha így teszel, mások viszonozzák,
szeretet-mosolyod visszatalál hozzád!

Aranyosi Ervin © 2017-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy szeretnék boldog lenni!


Aranyosi Ervin: Úgy szeretnék boldog lenni!

Úgy szeretnék boldog lenni,
itt a Földön mennybe menni,
szétosztani boldogságom,
emberek közt a világon!

Szeretnék a Holdon ülni,
napsütéstől felderülni,
naphosszat csak mosolyogni,
más szívébe bekopogni!

Fentről nézni a világot,
megcsodálni kis virágot,
zsengén növő, zöld fűszálat,
harmatot, mi gyönggyé válhat.

Megcsodálni minden élőt,
megnyugtatni a még félőt,
új jövőt és hitet adni,
gyermekléleknek maradni.

Úgy szeretnék boldog lenni,
néha állni és figyelni,
magot szórni termő földre,
tilosat váltani zöldre.

Mosolyt festeni az égre,
szebb világban élni végre!
A jó utat megmutatni,
a jó érzést hagyni hatni!

Álmodozni, teremteni,
verssorokon merengeni,
zenét írni csillagoknak,
nem csak párnak, inkább soknak.

Szép szívekhez hozzáérni,
a holnaptól sosem félni,
tanítani, hogy az élet,
születéskor már miénk lett.

Úgy szeretnék úgy szeretni,
mindig adni, s nem elvenni!
Csak a szépre fókuszálni,
napról-napra jobbá válni.

Mindig itt élni a mában,
az öröklét áramában,
hallgatni a szép szívemre,
vágynék csókra, szerelemre.

Játszani csak minden percben,
rózsát nevelni a kertben,
élő vízzel meglocsolni,
csodájáról szép szót szólni.

Elesettet felemelni,
éhezőket megetetni,
lét szépségét megmutatni,
megdicsérni, hitet adni.

Úgy szeretnék csak szeretni,
minden gondon csak nevetni,
elhitetni: – Szép az élet,
mikor kitárt szívvel éled!

Aranyosi Ervin © 2017-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva