Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A vágy virágai


Aranyosi Ervin: A vágy virágai

Hagyd, hogy a fény az arcodat fürössze!
Árnyék, s a gond mögötted gyűljön össze,
s mindazt mi fájt, hagyd csak magad mögött!
Előre nézz, múlthoz már nincs közöd!

A sérelmek csak visszahúzó terhek,
engedd csak el , ne súlyozzák le lelked!
Ne öltsenek ismét új alakot,
ne mérgezzenek újabb holnapot!

A lelkedben nyíljon újabb virág,
szeretettől szebbüljön a világ!
Fogalmazd meg és küldd el álmaid,
a holnapod a mában, itt lakik!

Vágyad vizével locsold, hogy legyen,
s hagyd, hogy virága boldoggá tegyen!

Aranyosi Ervin © 2017-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megkésett köszöntő


Aranyosi Ervin: Megkésett köszöntő

Hiába nő a sok virág,
hiába színes a világ,
hiába mind, ha nincs minek!
Adnék virágot, s nincs kinek!
Hiába ünnepel a szív,
a dal néma, mely visszahív…
Te rólad szól fájó dalom,
szívemen ül a fájdalom.

Adnék virágot, ölelést,
mosolyt, jó szót, – nem is kevést –
de lám már mindez hasztalan,
a szívem oly vigasztalan!
Mert ma az anyák napja van,
és árvának érzem magam!
Hogy köszönhetném meg neked,
amid már nincs: – Az életet!

Hisz nem vagy itt már jó anyám,
szemed a mennyből néz le rám.
S tudom, ha lát, most mosolyog,
hisz ma is gyermeked vagyok,
s amíg csak élek az leszek,
s egyszer, ha én is elmegyek,
találkozunk majd odafenn,
ahol a lélek megpihen!

Leülök hát, s emlékezem,
összefonom a két kezem.
Behunyt szemmel imádkozom,
arcod szemem elé hozom,
mert szíved szívemben lakik,
ott hozza szép virágait.
Köszöntelek e szép napon,
csak itt hiányzol még nagyon!

Aranyosi Ervin © 2017-05-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosolygósan…


Aranyosi Ervin: Mosolygósan…

Mosolygósan ébredt a Nap,
menekült az éjjel.
A napocska meleg szívvel
tekintgetett széjjel.
Zöldbe öltözött világot,
vidám tavaszt látott.
Simogatott kelő magot,
fűt, fát, kis virágot.

Harmatcseppet csepegtetett,
fénnyel melegített,
minden álmos, borús arcot
vidámra derített.
Mosolygósan ébredt a Nap.
Vegyél példát róla!
Képzeld, ha a te mosolyod
ilyen napfényt szórna!

Ébredjetek, ébredjetek,
csodaszép a reggel!
Vidámítja a lelkünket
kismadár sereggel.
Tilinkó és fafurulya
min kis torkuk játszik,
ha figyeled a dalukat
a világ szebbnek látszik.

Mosolygósan ébredj te is,
arcod hadd ragyogjon,
kívánom, hogy a mosolyból
lelked ki ne fogyjon!
Add csak tovább jó kedvedet,
viruljon az élet!
Látod, milyen csodát művelt
ma reggel is véled?

Aranyosi Ervin © 2017-04-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Április köszöntő


Aranyosi Ervin: Április köszöntő

Eljött az április,
bolondosan, szépen.
Nap sugara ragyog
az egyik kezében.
A másikban felhőt
csavargat, hadd sírjon,
s ihleti a költőt,
róla verset írjon!

Hát kedves április,
ami engem illet,
nézem szép világod,
ami verset ihlet.
Barackfa virágzik,
cseresznye bont lombot,
fű festi zöld színre,
a mezőt, a dombot.

Madarak dalára,
szélúrfi lejt táncot,
virágozni hív most
orgonát, akácot,
aranyeső szórja
aranyszín virágát,
sárgán irigykedve
lesi a világát.

Kék ibolya bújik,
nyurga fa tövében,
szőlőn új hajtások
sorakoznak szépen.
Tulipán és nárcisz
színezi a kertet,
csodás festményükhöz
szép színekre leltek.

Április, április,
te bolondos hónap,
reményt adsz a léthez,
szebb lesz majd a holnap,
Megtöltöd a létet
érzéssel, reménnyel,
feléleszted lelkünk
élő, tiszta fénnyel.

Bolondos április
vidáman köszöntünk,
üres poharunkba
tiszta vizet öntünk.
Nevetéssel kezdünk,
vetéssel folytatjuk,
bizakodó hittel
önmagunkat adjuk.

Aranyosi Ervin © 2017-04-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanulj a tavasztól!


Aranyosi Ervin: Tanulj a tavasztól!

Tiéd a döntés: ha akarsz változol,
s ha vágyad sarkall hát létre is hozol.
Előhívod, akár fotós a képet,
fénybe állítod az elképzelt egészet.
Mert minden vágy, mely ma még láthatatlan,
ott bújik még sötétben, árnyalakban.
Amint Napod – szellemed – ráragyog,
mutatkozik, s azt mondja: – Itt vagyok!

Amíg a fényed nem árad felé,
a megnyílás szép útját nem lelé.
Lángot a hited gyújthat csak, tudod?
És létre jön, ha el nem árulod.
Ha megérted: teremt a képzelet!
Majd száz csoda történik még veled,
s ha akarod, hát irányíthatod,
teremtő lángod újra gyújthatod!

Figyeld a fű, a virág hogy növekszik,
teremt a Nap fényével, s neki tetszik!
Szétszórja hát hitének aranyát,
s fénybe borítja a Földünk talaját.
S lám nő a fű, kinyílik a virág,
zöldül a rét, mosolyog a világ,
Képes vagy így te is teremteni,
isteni jussod ezáltal emberi.

Tedd hát a dolgod, kétséged ne legyen,
hiszen a fény isteni kegyelem.
Használd fel hát, tedd szebbé a világod!
Váltsd csak valóra, teljesítsd be álmod.
Ragyogj tehát és old fel a sötétet,
hisz rólad szól a titokzatos élet,
s ha fényben élsz, utad is megleled,
ragyogj tehát, Isten legyen veled!

Aranyosi Ervin © 2017-03-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nők napja (gyerek szemmel)

Nők napjára
Aranyosi Ervin: Nők napja
(gyerek szemmel)

Lányok, Anyu, meg a Nagyi,
mind-mind nőnek született,
– Óvó néni, Dadus néni –
nekik tartsunk ünnepet!
A Nőnap egy komoly dolog,
lásd, én mégis mosolygok,
mert mosollyal megváltoznak,
megszépülnek a dolgok!
Elmondok egy kedves verset,
rajzolok szép virágot,
a Nőnapra megszépítem
nektek ezt a világot!

Aranyosi Ervin © 2017-03-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A NŐ köszöntése

A nő köszöntése
Aranyosi Ervin: A NŐ köszöntése

Téged köszönt a világ,
érted nyílik a virág.
Rólad szól a vers, a dal,
lelkem tőled fiatal.

Lényed teremt, éltet ad,
angyalléptű lélek vagy.
Tőled szépül a világ,
te dalolod ritmusát.

Fészket építsz, melegítsz,
szebben élni megtanítsz,
babusgatod gyermeked,
jobb emberré neveled.

Magad vagy a szerelem,
eggyé válva te velem.
Tőled színes a világ,
érted nyílik a virág…

Aranyosi Ervin © 2017-03-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tavaszodik

tavaszodik
Aranyosi Ervin: Tavaszodik

Levetette a Föld  téli rossz gúnyáját,
most az égi pásztor terelgeti nyáját.
Rossz kedvű felhői a télért zokognak,
könnyeik a földre vízcseppként potyognak.
Sírjatok csak felhők, én bizony nem bánom,
végre sutba dobom megunt nagykabátom.
Kitárom a lelkem, szép tavaszra várva,
végre szabad leszek, nem leszek bezárva.

Végre repülhetek zúgó szelek szárnyán,
nem borongok tovább téli napok árnyán.
Kitárom lelkemet, hagyom megújulni,
vele komor kedvem biztos el fog múlni.
Arcomon a mosoly bimbódzik, virágzik,
napsugara fénylik, derű-cseppben ázik.
Kinyílik a tavasz ezer kis virága,
új rügyeket növeszt szép fám minden ága.

Lám még a szívem is jókedvűbben dobban,
éled a természet, s nem marad titokban,
hiszen kismadarak viszik szerte hírét,
dalukkal a remény magvát terítik szét.
A fű kíváncsian bújik ki a földből,
eddig csak álmodott puha, selymes zöldről,
most majd megalkotja, összefogva, szépen,
ahogy széjjel terül a tavaszi réten.

De jó, hogy világunk képes megújulni,
hogy a sötétség már lassan el fog múlni,
s megtelik a lelkünk vággyal, szeretettel,
kikelet szavára felébred az ember.
Fúj a tavaszi szél, a felhők repülnek,
hideg, téli napok emlékbe merülnek.
Egyre erősebben ragyog ránk szép Napunk,
sugarától reményt, fénylő hitet kapunk.

Aranyosi Ervin © 2017-03-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem

Aranyosi Ervin: Ábrándozni jöttem

Ábrándozni jöttem. Szálló felhőt látni.
Színes szirmot bontó virágot csodálni.
Testvérként tisztelni körülöttem mindent.
Önmagamba nézve felfedezni Istent.

Szeretni a világ minden élő lényét,
magamba fogadni éltető Nap fényét.
Langyos, lágy esőben ázni, megfürödni,
szerető szívekben élni, tündökölni.

Ábrándozni jöttem, önmagamból adni!
Megpróbálni mindig embernek maradni.
Megmutatni másnak, mitől szép az élet,
azt, hogy nincsen pokol, s nincsen végítélet.

Mert mind lelkek vagyunk, kik élünk e Földön,
Csupán elhitetik, de ez itt nem börtön,
csak a lehetőség csodaszép világa,
lelkünk tükörképe, életfánknak ága.

Belsőnk tükörképe, képzeletünk része,
erre épül külső világunk egésze.
Kiküldött kérdésre kapott válasz mása,
a világ szívének együtt dobbanása.

Ábrándozni jöttem, s megtanultam félni,
halálomat várni, múlt-árnyékban élni.
Pedig jobb lett volna gyermeknek maradni,
békességben élni, tiszta szívvel adni.

Nagy kár, hogy az ember nem érti a létet,
ezért teremt lelke poklot és sötétet.
Pedig teremthetne fénylő Mennyországot,
élhetővé téve újra a világot.

Lelkünk mért nem talál megnyugvást és békét?
Mért vezetjük félre a jövő nemzedékét?
Rossz hitet, rossz kulcsot adva a kezébe,
mástól szerzett tudást hazudva szemébe.

Ábrándozni jöttem, lássál velem álmot,
teremtsünk a földön élhetőbb világot!
Hiszen minden megvan a jó teremtéshez,
csak figyelnünk kéne, szép szívünk mit érez.

A szívünk vezessen és sosem az elme,
mindig csak a jóra áradjon figyelme.
Legyen szebb a világ, csodás körülöttem,
én élni szeretnék. Ábrándozni jöttem!

Aranyosi Ervin © 2017-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

tedd le a terhedet
Aranyosi Ervin: Tedd le a terhedet!

Minden, mi régen bánt, csak múltbéli teher,
cipeled a súlyát, s a lábadról lever,
és tudod az ember, ha a földön hever,
nem emeli lelkét, csak újabb bajt kever.

Ám, ha a terhedet letennéd, mint követ,
látnád, minden rosszat egy-egy öröm követ!
Virágos jókedvből ültetnél egy tövet,
s te lennél mostantól a mosoly nagykövet.

Ezután mindennap ültetnél egy párat,
s látnád, hogy a lélek örülni nem fárad,
építhetnél kunyhót, mosolyokból várat,
s látnád: – a boldogság, többé sose várat.

Nevess, mosolyogj rá az egész világra,
békés vadgalambok üljenek az ágra,
mézédes méhecskék szálljanak virágra,
szívünket is nyissuk szeretettel tágra!

Kell, hogy szép szívünkbe minden beleférjen,
minden földi lakó boldogságban éljen!
Szeretettől szívünk boldogan zenéljen,
s minden rászorulót dallama elérjen!

Aranyosi Ervin © 2016-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva